Tisztelt Szerkesztőség ! Elnézésüket kérem, de az imént elküldött kérdésemmel kapcsolatban, - "Egyéni vállalkozó üzlet értékesítése" - szeretném közölni, hogy az egyéni vállalkozás a kérdésese időszakban: - 1994-2014. években,- az áfának az általános szabályok szerinti adóalanya volt. Köszönettel: Strausz Tibor
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi speciális kérdésben kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni, amennyiben lehetséges: Építőipari egyéni vállalkozó (nyílászáró-szerelés, -beépítés, -értékesítés) 1994. évben nettó 6 millió forint értékben vállalkozási célú üzletet vásárolt, amelynek az áfáját visszaigényelte 1994-ben. Az üzletet a vállalkozásában működtette. 2014. évben értékesíteni szeretné az ingatlant 10 millió forint értékben. Az értékesítésről számla és adás-vételi szerződés készül. 1994-2014. években elszámolt amortizáció az ingatlan után évi 2 százalék, összesen 2,4 millió forint, még le nem írt nettó nyilvántartási érték 3,6 millió forint. Szeretném megkérdezni, hogy a 10 millió forint eladási ár az egyéni vállalkozás bevételének számít-e? A még le nem írt 3,6 millió forint értékcsökkenés az eladáskor egy összegben leírható-e ? Az eladásról készült számlára a 27 százalék áfát fel kell-e számítani ? Vonatkozhat-e a leírt ügyletre az áfatörvény szerinti 10., illetve 20 éves figyelési időszak ? Ebben az esetben nem kell a 27 százalék áfát felszámítani ? A szíves válaszadásukat előre is köszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor előfizető 9400 Sopron, Rákóczi F. u. 13. Tel: 0699/346-067, mobil: 0630/8533257 e-mail: strausztibor@t-online.hu
Miután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megtisztelt – valószínűleg nem szerény személyemet, mint inkább az adózók széles körét – azzal, hogy közleményben reagált a „Rendelettel írta felül az NGM az áfatörvényt! Számlásoknak is jelenteniük kell” címmel megjelent cikkemre, úgy illendő, hogy arra válaszoljak.
Egy (megrendelő) kft. partnere számára szakmai rendezvény céljára termet bérel. A bérbeadó áfásan számláz, mert a bérbeadásra az áfakötelezettséget választotta. A megrendelő kft. tovább számlázza partnere számára a terembérleti díjat. (Ugyanis az ügyletben a szerepe csak annyi, hogy biztosítsa a helyszínt az előre megbeszélt időpontban és foglalja le/fizesse ki előre a bérleti díjat.) A megrendelő kft. nem jelentkezett be az áfakörbe ingatlan bérbeadás tekintetében. Nem végez bérbeadási tevékenységet, nincs is erre alkalmas ingatlanja. Továbbszámlázáskor áfásan, vagy áfa nélkül köteles kiállítani a számlát partnere felé? Válaszukat előre is köszönöm.
Jogosulatlannak minősítette az adóhatóság az adózó áfa-visszaigénylését, ezért elutasította az összeg kiutalását. Emellett a visszaigényelt összeg megfizetésére és adóbírságra kötelezte az adózót. Az ügyre a Kúria tett pontot.
Tisztelt Szakértő! Január elején félsertés-értékesítés kérdésében kerestem meg Önöket. Most újabb fejlemény van ebben az ügyben, mert ma vettük kézhez a beszállítónk levelét, miszerint 2014.03.18-án kézhez kapták a NAV Szakértői Intézetének legfrissebb árubesorolási véleményét, melynek értelmében a bontott félsertések nem sorolhatók be a 020311100 VTSZ szám alá. Ezzel a levéllel együtt megküldték részünkre januárig visszamenőleg a módosító számlákat az áfa-különbözetről. Jogos a követelésük? Nem támasztották alá a levelüket a NAV levelével, azt sem írták meg, hogy a besorolás mikortól érvényes. Mi a vevőinknek (lakosság) nagy mennyiségben értékesítettük a félsertéseket, tőlük elkérni a különbözetet már lehetetlen. Ha jogos a beszállító követelése, akkor a mi értékesítésünk 5 százalékos áfával hibás, ezt hogy lehet javítani? Köszönöm válaszukat.
Nem lehetünk az áfacsalók országa – mondta sajtótájékoztatón Vancsura István, aki a NAV Kiemelt Ügyek Igazgatóságán belül a RAPID ellenőrzési osztály vezetője volt, de 2011-ben megszűnt a jogviszonya. Vancsura István az adóhatóság második volt munkatársa Horváth András után, aki névvel vállalta, hogy nyilvánosságra hozza azokat a visszaéléseket a NAV-on belül, amelyekkel az adóhatóság ezermilliárd forint áfát elcsaló cégláncolatok fennmaradását segíti – írja a hvg.hu.
Még üzletszerű értékesítésnél sem kell szja-t fizetnie a piactéren értékesítő magánszemélynek, ha bevétele évi 600 ezer forint alatt maradt, s akkor sem, ha bevétele ennél több, de jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot, a 2012 előtti eladásokat azonban a Kúria februári döntése alapján érdemes felülvizsgálni - hívja fel a figyelmet a Vatera.
Folytatódik az áfa-emelési trend Európában, az általános forgalmi adó átlagos mértéke már átlépte a 21 százalékos küszöböt az Európai Unióban. Ezzel párhuzamosan a cégeknek egyre gyakrabban változó áfa-szabályozásra és minden eddiginél hatékonyabb adóellenőrzésekre kell készülniük – mutatott rá az EY legfrissebb iparági jelentése.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes egyéni vállalkozó üzletviteli tanácsadást végez Ausztriában. Euróban állítja ki a számlát. Az áfa tv. 80. §-ához kötődik a kérdésem a dátummal és árfolyammal kapcsolatban: a számlateljesítés napján érvényes MNB-árfolyammal számoljam ki a nettó értéket, melyet jelentek (14A60+1465)? Előzetesen bejelenteni szükséges egyéni vállalkozónál is az MNB választását? (Jelentettem, de hónapok óta nem jelent meg törzsadatban.) Segítségét köszönöm!
Az alábbiakban egy olyan – az általános forgalmi adó rendszerének sajátosságait kihasználó – adóelkerülési metódusra szeretném felhívni a figyelmet, mely tapasztalataim szerint növekvő tendenciát mutat, s melynek könnyen eshetnek áldozatul jóhiszemű, de nem kellően körültekintő vállalkozások is. Ez pedig az utóbbiakra nézve azzal a kellemetlen következménnyel járhat, hogy az adóhatóság náluk állapítja meg az adócsalás jogkövetkezményeit.
Csak idő kérdése, hogy az Európai Bíróság elé citálják a NAV-ot a visszaigényelt áfaösszegek jogtalan visszatartása miatt – állítja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb jelentése. A vezető adójogi és adóperes iroda szakértői szerint a késedelmes kiutalások aránytalanul nagy terhet jelentenek a hazai vállalkozásoknak és ezzel az adóhatóság az uniós előírásokat is megsérti.
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi mentességet választó vállalkozás elérte a 6 millió forint bevételt, így be kell lépnie az áfa körbe. A kérdésem az lenne, hogy az alanyi mentes időszakban beszerzett, el nem adott készletek, tárgyi eszközök, nem aktivált beruházások után a le nem vonható áfa, az áfa körbe lépés után, valamilyen módon utólag, például arányosítással levonható-e, vagy csak az átlépést követő beszerzések áfája lesz levonható? Az alanyi mentes időszakban beszerzett tárgyi eszköz, áfa körös időben értékesítése esetén mi a teendő? Fizetendő áfát kell-e felszámítani, ha igen, akkor arányosan utólag levonható-e az áfa?
Több ezer exportőr cég lehet jogosult arra, hogy visszakérhesse a NAV-tól azt a befizetett áfát, amelyet az Európai Bíróság decemberi ítélete szerint az adóhatóság az uniós áfairányelvet megsértve szedett be – mondta a vg.hu-nak Gerey Ágoston, az ügyben eljáró ügyvédi iroda vezetője. A visszaigényelhető áfa összege elérheti a több tízmilliárd forintos értéket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték