Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    7675 találat a(z) ÁFA cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni egy közösségen belül igénybe vett szolgáltatás számlájával kapcsolatban. Egy spanyol cég 0 százalék áfa összeggel számlázott a magyar kft. felé részvételi díjat, feltüntetve megjegyzésben, hogy adómentes EU-s kereskedelem. A magyar kft. közösségi adószáma szerepel a számlán. Az Európai Bizottság holnapján a közösségi adószám érvényességének ellenőrzésénél lekérdezve az eladó spanyol cég adószáma érvénytelen volt. Hogyan kell ezt a számlát könyvelni áfa szempontjából? A 18A60-as bevallásban az érvénytelen adószámot fel kell tüntetni? A számla végösszegére rászámolva a 27 százalék áfa összeget be kell vallani fizetendő áfaként a NAV felé, a levonható áfát pedig nem szabad visszaigényelni? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Egyéni vállalkozó (áfában alanyi mentes) 2018.02.01-től katás, előtte az szja szerinti tételes szabályok vonatkoztak rá. 2018.10.01-től szüneteltetné tevékenységét. Az alábbi kérdésekben kérném szakértői véleményüket: - A katára áttérés előtti napon számba vette a készletét, a szünetelés okán van-e ezzel teendő? Jól értelmezem-e, hogy a számba vett készlet növeli a bevételét, ha visszatér az szja hatálya alá, illetve ha megszünteti a tevékenységét, akkor katás bevételnek számít? - Van-e annak jelentősége az előző kérdéshez kapcsolódva, ha a kata időszak alatt a készlet értékesítésre került? - Az szja-s időszak alatt fejlesztési tartalék képzés történt, amit 2020-ig kell felhasználni. A szünetelés befolyásolja-e a fejlesztési tartalék felhasználásának időszakát? - Áfa szempontjából szükséges-e a 8 millió forintos alanyi mentesség határát időarányosítani 9 hónapra? Válaszuk sürgős lenne, amennyiben lehetséges, kérem szíveskedjenek mielőbb válaszolni!

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Állásfoglalásukat szeretném kérni a következő gazdasági esemény megítélésében. Egyik szállítónktól 2018. júliustól rendszeresen nagy összegben vásárolunk (az egyes számlák áfatartalma rendre meghaladja a 100 ezer forintot). Ezekből a szállításokból heti rendszerességgel visszáruzunk tételeket (például minőségi kifogás miatt). A szállító ezekről jóváíró számlákat állít ki, ahol mindenegyes sornál feltünteti az eredeti számlaszámot, amin elhoztuk az árut. Az online számlarendszerben jelenti ezeket a jóváíró számlákat. Amikor átvettük az árut, minden rendben volt a szállítással (mennyiség, ár stb.). Kérdésünk, hogy a visszáru ügylet alapot ad a számla módosításnak? Ezek a visszaküldések nem lehetnek különálló ügyletek? Ez a kérdés azért nem mindegy, mert akkor a bejövő oldali számlákat nekünk is hasonlóképpen kell jelenteni az áfabevallásban. Ráadásul egy eredeti számlához több, akár 20-30 jóváíró számla is kapcsolódhat majd az elkövetkező 1-2 évben. Ráadásul például a 8. jóváíró számlában nem az eredeti számlát kell előzmény számlaként jelölni, hanem a 7. jóváírót, így kell egy értékesítési láncolatot képezni és a havi bevallás mellékletében jelenteni. Ez a folyamat hihetetlen adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra. Köszönettel: István

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatásukat, hogy egyéni vállalkozónál a korábban áfamentesen magánszemélytől beszerzett és most továbbértékesítendő építési telek eladási árára fel kell-e számítani az áfát adómentes beszerzés esetén vagy sem? Ha pedig fel kell számítani, hiszen az áfatörvény általános szabályai szerint adóköteles az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása. A magánszemélytől történt beszerzés – mivel az nem tartalmazott előzetesen felszámított áfát – keletkeztethet-e bármilyen áfalevonásba helyezési jogosultságot vagy sem? Várom válaszukat,üdvözlettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önöz: ügyfelem (magyarországon bejegyzett áfaalany gazdasági társaság) Kínából vett igénybe ügyvédi szolgáltatást, amelyre az ottani szabályok szerinti 6 százalékos adót számítottak fel. Ebben az esetben még az áfatörvény 37. §-a alapján kell-e importszolgáltatásként is 27 százalékos áfát felszámítani, hiszen akkor kétszeres adózás lenne. Állítólag kínai szabályok szerint ott fel kellett számítani ezt az ottani végső felhasználót terhelő adót. Az ügyvédi szolgáltatás egy kínai társaság működésével, fizetőképességével volt kapcsolatos, aki ügyfelem által történt megrendelésre kifizetett előleget nem tudta visszatéríteni.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném véleményét kérni: az általam könyvelt társaság beszerzett Hollandiából terméket, melyet Törökországból szállítottak Magyarország területére, ezért a termék vámkezelésen esett át, és kivetésre került a vámhatóság által a 27 százalék áfa. A társaság rendelkezik a termék beszerzéséről a holland partnertől számlával, valamint a vámhatóság által kivetett áfáról szóló határozattal is, amely áfát el is utalták természetesen. Kérdésem a következő: ezt a beszerzést az áfabevallásban hogyan kell helyesen szerepeltetnem? A vámhatósági kivetés alapján a termékimportot terhelő levonható adó sorában? Ez esetben az A60 összesítő jelentésben nem kell szerepeltetnem? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi tényállás kapcsán kérném szíves segítségét: Kb. 4 évvel ezelőtt egy Dubai székhelyű cég megvásárolt egy magyar cégtől egy hajót áfamentesen. A hajó kiszállításra is került igazolható módon Szerbiába, azonban később mivel használati szerződést kötött a Dubai cég egy magyar magánszeméllyel a hajó ismét Magyarországra került és magyar lajstromszámot kapott, itt lett regisztrálva is. Ugye jól gondolom, hogy mivel visszakerült a hajó belföldre, ezért az adómentes értékesítés feltételei nem bizonyíthatóak? Érdeklődöm továbbá, hogy amennyiben a Dubai székhelyű cég el kívánja most adni ezt a hajót egy magyar magánszemélynek akkor ezt áfával növelten teheti meg? Továbbá az eladó és vevő vonatkozásában milyen illeték/adó egyéb költségek merülnek fel? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A cég szeretné kivonni a forgalomból tehergépjáművét. A könyvekben nullára íródott, értékkel nem szerepel. A kivonást követően értékesíteni szeretné. Megteheti-e ezt, milyen értéken, és ha igen, a számlán szereplő összeget áfásan kell kiállítania minden esetben? (A cég áfakörbe tartozik.) Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Egyéni vállalkozó RÉSZLETFIZETÉSSEL vásárolt nem kis értékű tárgyi eszközt. A vállalkozó pénztárkönyvet vezet (pénzforgalmi szemlélet). A beszerzéskor visszaigényelheti-e az eszköz teljes áfáját, vagy csak a részletek kifizetési ütemében igényelheti vissza?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét a következő kérdésben: ha egy magyarországi székhelyű cég sporteszközt értékesít EU-s és harmadik országban élő magánszemélynek, akkor 27 vagy 0 százalékos áfával kell-e számláznia az értékesítést, ha az eszköz bizonyíthatóan elhagyja Magyarországot? Illetve hogyan tudjuk bizonyítani az országból való kivitelt, ha például a vevő készpénzben fizet, és maga viszi el az eszközt? Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Egyéni vállalkozó ügyfelem kiskereskedelmi üzletében szeretné bevezetni, hogy euróval is lehessen fizetni. Sinka Júlia 2014.08.09-én választ adott ennek módjáról. Ügyfelem vevői többségében magánszemélyek, de vannak vállalkozások is. Értékesítéskor készpénzes számlát állít ki vagy a pénztárgépbe üti be a bevételt. Az euróban kiállított számlára rá kell írni az áfa értékét forintban is, és mivel az árfolyamról a vállalkozó dönt, nem fog megegyezni az aznapi MNB-árfolyammal (a NAV felé az MNB-árfolyam alkalmazása lett bejelentve). Ha a vállalkozás kér áfás számlát, akkor azt az áfa forintösszeget fogja levonásba helyezni, ami a számlán van. De ez az összeg nem fog megegyezni az egyéni vállalkozó által bevallandó áfával. Lehetséges az egyéni vállalkozó által bevallott és a vásárló vállalkozó által levont áfa között eltérés? Köszönettel: Kauker Zsoltné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. adószámát 07.14.-08.14-ig törölték a cégbíróságon, számviteli beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt. A beszámoló letétbe helyezése után aktiválta a NAV az adószámot, de a negyedéves áfabevallást (04-06. hó), mivel a törlés ideje alatt 07. 20-án lett benyújtva, visszautasítja az adóhatóság az előző időszaki és a 04-06. havi beszerzésre vonatkozó számlák áfalevonhatóságát. Ez milliós nagyságrendű áfafizetési kötelezettséget eredményezne a cégnek. Mi lehet a teendő a beszerzések áfájával? Később érvényesíthetők-e ezek a számlák? Havi bevalló lesz a cég, és akkor július hóban levonhatja-e a 2. negyedévi számlákat? Köszönettel várom válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 1. Munkaviszonyban lévő ügyvezetők külföldi úttal kapcsolatos költségeit számolták el a vállalkozásnál. A számlák utazási iroda által kiállított számlákat, repülőjegyeket, harmadik országbeli gépkocsikölcsönzés díjait tartalmazzák. Kérdésem az, hogy ha a társaság költségként elszámolja ezen számlákat, milyen adózási vonzata van ezeknek a kifizetéseknek? 2. Amennyiben az ügyvezetők teljes összegben megtérítik a vállalkozásnak ezen kifizetések ellenértékét, abban az esetben milyen módon, milyen áfakulcsokkal kell részükre kiszámlázni, illetve kötelező-e kiszámlázni ezen tételeket? Köszönöm a segítségüket.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Sportági szakszövetségként áfaalanyok vagyunk. Az áfatörvény 85. § (1) bekezdés m) pontja szerint áfamentes a sporttal kapcsolatos tevékenységünk, ezért a mentes tevékenységhez beszerzett tárgyi eszközök áfáját nem vonjuk le, hanem a bruttó (áfával növelt) összeget aktiváljuk és amortizáljuk. Amennyiben értékesítjük ezeket a tárgyi eszközöket (sportegyesületeknek, magánszemélyeknek), fel kell-e számítanunk áfát, ha igen, élhetünk-e az arányos rész levonási lehetőséggel (60 hónapon belül)? Az áfabevallásban a levonható részt miként tudjuk szerepeltetni? Válaszát köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Bartha László! Nagyon köszönöm gyors válaszát. De szeretném pontosítani kérdésemet. A szerződésben az szerepel, hogy a "nyertes pályázó számára a bánatpénz a vételárba beszámításra kerül". Ebben az esetben a nyertes pályázó júliusban utalt 3 millió forint "bánatpénzt". Az adásvételi szerződés megkötésére augusztusban került sor. A megvásárolandó ingatlanok: 27 000 000 forint +áfa és 42 000 000 áfamentes vásárlás lesz. Milyen teljesítéssel, milyen áfával állítom ki a számlákat? Kérem, egyértelmű válaszát. Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Átalányadó költséghányada eltérő tevékenységek esetén

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Átalányadózó költséghányad és családi járulékkedvezmény

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Átalányadózó vállalkozóvá válási támogatás

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media