Termékértékesítést bonyolítunk le magyar partnernek úgy, hogy az áru nem jön be Magyarországra, Hollandiából megy Csehországba, a cseh partner intézi a szállítást, viszont a magyar partnernek kell kiszámlázni a termékértékesítést. A kérdésem az lenne, hogy 27 százalékkal számlázom ki a magyar partneremnek?
Magyar termelő cég gyártói tevékenységéhez vásárol alapanyagot Németországból. A megvásárolt alapanyag nem kerül közvetlenül Magyarországra, mert előtte egy szintén német cég bérmunkát végez rajta. A bérmunka elvégzése után kerül a termék a termelő magyar céghez, Magyarországra. Mindkét ügylet során készül számla, ahol mindkét esetben a magyar cég a vevő. Áfa szempontból, hogy kell számláznia a két német társaságnak? Lehet-e mindkét ügylet unión belüli és ennek megfelelően fordított adózás alkalmazása a helyes, illetve csak a második ügylet minősíthető unión belülinek? Válaszukat előre köszönöm. Tisztelettel!
Két és fél hónappal július elsejei indulása óta már jubilált is az online számlarendszer, Múlt héten beérkezett a tízmilliomodik online számla az adóhivatalhoz, két és fél hónappal a rendszer indulása után – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással és -értékesítéssel foglalkozó vállalkozás vásárolt egy festményt, árrésadózással adózó kereskedőtől, jelentős összegben. Ennek megfelelően a számlán az áfa 0 forinttal került feltüntetésre. Áfa-visszaigénylésről természetesen nem lehet szó, de kell-e áfát felszámolni és fizetni a számlán feltüntetett érték után? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kézműves söröket forgalmazó cég egy Hollandiában megrendezésre kerülő rendezvényen szeretné árusítani a söreit. Kérdésem az lenne, hogy külföldön hogyan kell teljesítenie a nyugtaadási kötelezettségét? Az értékesítés után – véleményem szerint – fel kell számolni a 27%-os áfát, mivel a közösségen belüli értékesítés feltételei az adómentes értékesítéshez nem valósulnak meg. Ön mit gondol erről? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kaszab Éva
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaságunk a vadak által okozott kár megtérítéseként vetőmagot szerez be és ad át a károsult termelőknek. A vadászati tevékenységét áfaalanyként folytatja, a beszerzés ehhez az adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik. Kérdésünk, hogy levonásba helyezheti-e a beszerzés áfáját, vagy amiatt, hogy terményben és nem pénzben téríti meg a kárt, a térítésmentes átadásra vonatkozó terhek is terhelik még amellett, hogy az áfát sem vonhatja le? Jövő évtől már elkülönített vadkáralap létrehozására köteles, tehát már pénzben téríti meg a károkat, azonban a tárgyévben még van lehetőség terményt adni, amit már meg is tett. Köszönettel: Jászné
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van egy alanyi mentes, ötfős családi gazdálkodó, aki még az öt fővel is valószínű, hogy túllépi a fejenkénti 8 millió forintos árbevételi határt. Ha túllépik, akkor kötelező belépniük az áfakörbe, vagy rájuk valamilyen különleges jogszabály vonatkozik? Előre is köszönöm segítségüket! Német Tünde
Tisztelt Szakértő! Az első feltett kérdésünkhöz, mely a belföldi fordított adózású ügyletek kezelésére vonatkozik, további kérdésünk is lenne. Az eredeti cikk elérése: https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_22_Kozossegi_termekertekesites_esete_bfj Az áfatörvény 60. partagrafusának a) pontjában említett számla vagy egyéb okirat mit jelent pontosan? Egyéb okirat lehet teljesítésigazolás/rakodási okmány stb.? A számla kézhezvétele mindenképpen az eredeti számla postai úton való befogadását (vagy e-számla beérkezését jelenti), vagy kézhezvételnek számít az elektronikus úton továbbított másolat is? (Természetesen az eredeti utólagos hozzátűzésével.) Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Személyszállítással foglalkozó vállalkozóként hozunk be a cég részére 9 személyes járművet Magyarországra. A külföldi áfát nemzetközi adószámmal befizetik. Magyarországon mikor kell az áfát a behozott jármű után befizetni: amikor behozzuk, vagy amikor értékesítjük? Más áfahatáridő is szóba jöhet a behozott járművet érintően? Válaszát előre is köszönöm!
A vevő cég egy spanyol szállítótól szerzett be terméket. A szállító közösségi adószáma szerepel a számlán, de a vevő közösségi adószámát nem tüntették fel. Az áfáról semmiféle közlés nincs a számlán. (A tr. mellékletében szereplő spanyol szöveg.) Felvették a szállítóval a kapcsolatot, az a válasz érkezett, hogy adó nincs, és ez így megfelelő, mert használt (másodkézből eladott) termékről van szó. Hogyan kell ezt szerepeltetni az áfabevallásban?
Tisztelt Szakértő! Adott egy szociális szövetkezet, melynek egy építőipari cég felújításról adott áfás számlát. Az ingatlan a szociális szövetkezet egyik tagjának a tulajdonában van. A szövetkezet és a tag határozatlan időtartamra ingyenes használati szerződést kötöttek, melybe belefoglalták, hogy felújítás végezhető az ingatlanon. Az ingatlan helyrajzi szám alapján ketté van osztva (/A és /B), mindkettő lakóingatlanként szerepel a földhivatal nyilvántartásában. Kérdéseim a következők: a felújításról szóló számla költségként elszámolható-e a szövetkezetnél? A kötött használati szerződés megállja-e a helyét a felújítási költség elszámolása szempontjából? Ezt tovább kell-e számláznia a szövetkezetnek a tag felé abban az esetben, ha felbontják a szerződést? Amennyiben elszámolható, hogyan tartom nyilván a felújítást? Jól gondolom (abban az esetben, ha elszámolható), hogy az áfa le nem vonható, tekintettel arra, hogy lakóház szerepel az ingatlan megnevezésében? Segítségét köszönöm! Üdvözlettel: Mák Beáta
Cégtől vennék lakást, melynek ára 27 százalék áfát tartalmaz. Milyen lehetőség van arra, hogy az áfát vissza lehessen igényelni?
Tisztelt Szakértő! Belföldi alapítvány (alanyi adómentes) harmadik országból (USA) származó könyv hazai fordításának és terjesztésének jogát vásárolja meg. Kérdésem, hogy az alapítványnak keletkezik-e áfabevallási és -befizetési kötelezettsége? Miben változik az áfa megítélése, ha közösségen belülről szerzi be a jogot? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. a telefonszámla áfáját 100 százalékban visszaigényli, mert a számla bruttó értékének 30 százalékát kiszámlázza a telefont használó dolgozóknak. A kiszámlázást természetesen áfásan teszi és befizeti az áfát utána. De a kft. semmilyen nyilvántartást nem vezet, módszert nem választott, hogy mi alapján számlázza ki a 30 százalékot. Semmilyen dokumentummal, megosztással stb. nem tudja a magánhasználatot alátámasztani, hogy az mennyi lenne. Jól jár-e el a cég ezzel a magatartással? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt adószakértő! Egy társaság ügyvezetője eldöntötte, hogy interneten Németországból rendeli meg a hegesztőgépet, amely a magyarországi árnak a fele árából megszerezhető A vételár magyar forinttal lett kifizetve. A németül kiállított számlán fel van tüntetve a magyar forint összege és az átváltott euró is. Az összeg 178 880 forint, az 554,20 euró a számlán feltüntetve 19 százalék áfa 88,49 euró. A kérdésem a számlával kapcsolatban: hogyan számolhatom el, illetve a könyvelés menetét, az áfa elszámolását valójában a teljes könyvviteli, pénzügyi elszámolására kérek tanácsot. Üdv: Katalin
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték