Nem mindig egyértelmű, milyen szempontok szerint kell eljárni a határon átnyúló ügyletekben, de a számlakezelés is tartogathat meglepetéseket, sőt még a látszólag egyszerű adónemeket is megbonyolíthatja az áfa. Legújabb kiadványunk abban segít Önnek, hogy a leggyakoribb félreértésre okot adó speciális eseteket áttekintve magabiztosan tudja alkalmazni a jogszabály előírásait.
Megértettem Kelemen László szakértő úr válaszát. De ha nem állítható ki számla tulajdonjog fenntartása mellett, akkor valamennyi CSOK- os , illetve utólagosan pénzintézet által kiegyenlített ingatlan számlájának a kiállítása helytelen, mert a tulajdonjogot egy ingatlant értékesítő sem adja át a vételár kiegyenlítéséig, viszont a pénzintézet számlát kér ahhoz, hogy a vételár hitelrészét kiegyenlítse. Kérdésem, hogy lát-e megoldást ennek az anomáliának a feloldására. Válaszát előre is köszönöm Sándor Józsefné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeptember 30-ai dátummal beolvad egy másik kft.-be. A beolvadó kft. szeptemberi időszakra kapott szerződéses partnereitől időszakos elszámolású számlákat (októberi kiállítással, teljesítés=fizetési határidő = november 10). A számlák a beolvadó cég nevére lettek kiállítva, mivel még szeptemberi tevékenységről szólnak. Mi a teendő ezekkel a számlákkal? Befogadhatók így? A beolvadó vagy a jogutód társaságnak kell őket lekönyvelni, és az áfáját melyik társaság igényelheti vissza? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 16 lakásos társasházat épít. A beruházás majdnem készen van, használatbavételi engedély még nincs. A vevőkkel előszerződést kötöttünk. Jelenleg néhány szerződést fel kell bontanunk. A vevővel úgy állapodtunk meg, hogy visszakapja a foglalót, plusz további, a foglalóval megegyező összeget, illetve a vevő már a saját költségén fizetett villanyszerelési munkálatokra, illetve padlófűtésre, amit szintén meg kell térítenünk. Az a kérdésem, hogy mely tételek után kell áfát számolni, illetve a költségtérítés és a foglalón túl visszafizetett összegek könyvelési tételei hogyan alakulnak? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kelemen Úr! A fenti kérdésre adott válaszára szeretnék reagálni és ennek alapján kérném szépen, válaszoljon világosan. Egyenes vagy fordított? A közvetített szolgáltatás esetén azt kell megvizsgálni, hogy az tartalmában megfelel-e az áfatörvény által meghatározott definíciónak: "munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatásának igénybevétele". A kérdés szerint a közvetítő nem iskolaszövetkezet, de szükséges megvizsgálni, hogy a tevékenysége személyzet rendelkezésre bocsátása-e vagy sem. – Ugyanaz a szolgáltatás tartalma, és nem iskolaszövetkezet az, amely a szolgáltatást tovább közvetíti. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a "diákok közvetítése" kapcsolódik-e bármilyen másik (fő)tevékenységhez, amennyiben nem, akkor pedig az a kérdés is felmerülhet, hogy egyéb jogszabályi követelményekkel összeegyeztethető-e az adott tevékenység. – Az első kérdést nem értem. Miért számít, kapcsolódik-e másik főtevékenységhez? Pontosítaná milyen egyéb jogszabályra gondol? Köszönettel.
Társaságunk ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdasági társaság, lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. Amennyiben 2018. november 1. előtt jogerős építési engedéllyel rendelkező, 5 százalékos áfakulcsú lakóingatlant vásárolunk, és azt 2023. december 31-e előtt továbbértékesítjük, hány százalékos áfa terheli az értékesítést?
A fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt – mondta ki a Kúria szeptember 19-én meghozott ítéletében.
Tisztelt Adózóna! Kérem, szíveskedjenek az alábbi adózási problémám megoldásához segítséget nyújtani. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság határozatában társágunkkal szemben kártalanítási összeg megfizetését írta elő az alábbiakban idézett tartalomnak megfelelően: „a bányajog alapján és a polgári jog szabályai szerint a Bányavállalkozót a vagyonában beállott értékcsökkenés miatt az alábbi kártalanítási összeg illeti meg: • a bányászati joggal kapcsolatos ráfordítási összköltségeknek a bányatelek jogi jelleg törlés területeire eső része: 8.520.000,- Ft és • a bányászati jog, mint vagyonértékű jog megszűnésével érintett bányatelekrész piaci értéke: 15.450.000,- Ft, összesen 23.970.000,- Ft, azaz huszonhárommillió-kilencszázhetvenezer Forint.” A határozat azonban nem tér ki arra, hogy a kártalanítási összeg bruttó vagy nettó értékben értendő, ezért kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kártalanítást milyen összeggel (23.970.000,- Ft áfát egyáltalán nem tartalmazó összeg, 23.970.000,- Ft már 27 százalékos áfát tartalmazó összeg, vagy 23.970.000,- Ft + 27 százalék áfa) kell megfizetnünk. Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Tisztelt Adószakértő! Cégünk tulajdonában lévő gyártó szerszámok beszállítóinknál vannak Olaszországban, illetve Németországban. Ezek a gyártók nemcsak nekünk, hanem a konszolidált cégcsoporthoz tartozó más vállalatoknak is gyártanak. Mi az egyes cégek számára gyártott mennyiségek arányában ki szeretnénk számlázni minden testvércégünknek a rájuk jutó értékcsökkenést. Testvércégeink között van EU-n belüli (spanyol), és EU-n kívüli is. Spanyolországban rendelkezünk áfaregisztrációval. Egyik kérdésünk az lenne, hogy milyen áfával állítsuk ki a számláinkat? A másik, hogy ez szolgáltatásnak minősül-e? Válaszát előre is köszönöm!
Az ügylet teljesítési időpontja határozza meg az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. Szolgáltatásnyújtás esetén van úgy, hogy ez egyszerűen meghatározható, például, ha egyetlen nap alatt megvalósítható javításról van szó, ugyanakkor komplexebb, hosszabb időn keresztül végzett szolgáltatásnál (például építkezéskor) már összetettebb a kérdés.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a tevékenysége végzéséhez szükséges ingatlant (melegkonyha étel kiszállításához) bérli a kft. két tulajdonosától. Az ingatlan maga tehát bérelt, viszont a benne lévő eszközök a kft. tulajdonában vannak. Most szünetelteti a tevékenységét, viszont az ingatlant bérbeadná, hogy addig se álljon, hanem valaki dolgozzon benne. A bérbeadás úgy történne, hogy az ingatlant magát a két tulajdonos mint magánszemély adja bérbe (mivel az ő tulajdonuk), az eszközöket viszont a kft. adja bérbe (mivel azok a kft.-é). A kérdésünk az lenne, hogy a kft. az eszközöket milyen formában adhatja bérbe? Tevékenysége közé felveszi az eszközbérbeadást (773 kölcsönzést), vagy pedig mivel az eszközök az ingatlanba be vannak építve és így ezek bérbeadása is ingatlan-bérbeadásnak számít, tehát a tevékenység közé az ingatlan-bérbeadást kell felvennie, és be kell jelentkezniük az áfa alá, ha áfásan szeretnék bérbeadni?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni egy fogorvos áfakötelezettségével kapcsolatban. Alaphelyzetben a fogorvosi tevékenység áfamentes. De több vitafórumon azt olvastam, hogy a fogfehérítés már nem. Szerintem ez még a fogorvosi tevékenység része. A fogékszerbehelyezés viszont már áfás tevékenység szerintem. Jól gondoljuk, vagy tévesen számláztunk eddig? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértó! Egy kft. (általános szabályok szerinti áfaalany) vásárolt egy "kivett beépítetlen területet", magánszemélytől. Még ebben az évben változott az elképzelés a telekkel kapcsolatban, és a kft. eladta azt az egyik tagnak, aki ügyvezető is. Hogyan kell kiszámlázni, áfásan vagy 0 százalék áfával? A kft. nincs bejelentkezve ingatlanértékesítés esetében az áfa hatálya alá.
Tisztelt Szakértő! Egy bt., egyben a fővállalkozó, lakóházat épít magánszemély részére, amit 5%-os áfatartalommal számláz le a magánszemélynek. A bt.-nek van egy kft. alvállalkozója, és az elkészült munkákat szeretné leszámlázni a fővállalkozó részére, mely munkadíjat és anyagot is tartalmaz. A beszerzésnél az áfa levonásra került. Tekintettel arra hogy a lakóház területe 300 négyzetméter alatt van, ezért nem kellett építési engedély, csak bejelentési kötelezettsége volt, elektronikus építési naplót vezetett a fővállalkozó. Kérdésünk, hogy a kft.-nek hány százalékos áfával kell számlázni, vagy fordított adós számlát kell kiállítania? A kft. elvégzett munkái: alapozás, betonozás, falazás,szigetelés, burkolás, festés Tisztelettel: Kecskemétiné HK
Tisztelt Adózóna! Egy társaságnak van egy nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciója egy személyautóra, ami a végéhez közeledik. A kérdés az lenne, hogy a maradványértéken történő megvásárlás esetén a kapcsolódó áfarésszel mi történik? A cég megveszi maradványértéken az autót, ezt – ha jól sejtem – már vásárlásnak minősül, és nem vonható le az áfa, azonban ő ezt egyből tovább is adná harmadik félnek, feltehetően magánszemélynek. Ennek a két ügyletnek az áfamegítélése érdekelne minket. Köszönettel!
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték