15 találat a(z) óradíj cimkére

Telephely létesítése Kérdés

Megbízási díj Kérdés

Drágulnak az építőipari munkák: ennyi lesz a minimális rezsióradíj Cikk

Óránként 4165 forint lesz idén a minimális építőipari rezsióradíj a 2019-ben elért óránkénti 3696 forintot követően – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A 12,7 százalékos növekedést az garantált bérminimum emelkedése, a pótlékok és kiegészítő fizetések, így a munkavállalók munkavégzési helyszínre történő csoportos személyszállításának költségnövekedése, a munkahelyi irányítás költsége, a szállás- és biztosítási költség emelkedése indokolja.

Megbízási jogviszony órabérben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Egy cég megbízási jogviszony keretében nettó óradíjat szeretne megállapítani, havi elszámolással számfejtve. Kérdésem: megbízási szerződésben, megbízási jogviszonnyal biztosítási alapot képező bevétel (bejelentési kötelezettséggel), óradíj ebben az esetben elfogadható-e? Segítségét előre is köszönöm!

Többnapos munkavégzés időszakos elszámolás alá esik? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk emelőgéppel történő munkát végez, kezelő biztosításával. A szerződésben kétnapos időtartamú munkavégzés van rögzítve, és azon belül óradíj van megállapítva. Az elszámolás alapját a munkavégzés végével leigazolt gépüzemnaplóban szereplő óraszám szolgálja. Kérdésem, hogy jelen ügylet időszaki elszámolásúnak minősül-e? A szerződésben nem történt utalás erre való tekintettel. Változtat-e az ügylet megítélésén, hogy konkrét feladatot végez, vagy az adott, kétnapos időszakban több egymástól elkülönülő emelési feladatot? Válaszát előre is köszönöm.

Munkaszerződésben legmagasabb juttatás Kérdés

Munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló óradíját 500 forintban határoztuk meg, és fizettük ki. Az általunk kifizetett összeg összesen 60 ezer forint volt, ezt milyen módon számolhatja el a cégünk?

Szakmai rendezvényhez rendezvényszervező cég igénybevétele Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közhasznú magánegyetemünk profiljába beletartozik a tudományos, szakmai konferenciák, előadások rendezése, szervezése. Egyes rendezvényeinkhez (nem fizetős rendezvényről van szó) étel- és italfogyasztás is tartozik, amelyhez rendezvényszervező cég szolgáltatását is igénybe szoktuk venni. A rendezvényszervező cég a számláján külön soron tünteti fel az étel- és italfogyasztás és a rendezvényszervezés (a vendéglátáshoz felhasznált bútorok, terítők, tálalóeszközök, a felszolgálók óradíja, kiszállítás stb.) tételeit. Helyesen járunk el akkor, ha csak a szűk értelemben vett üzleti vendéglátást (az elfogyasztott étel és ital számla szerinti értékét) tekintjük és könyveljük üzleti vendéglátásként, és csak ezen összeg után fizetjük meg a reprezentációs adóterheket (szja, eho)? Netán a számlán szereplő járulékos költségeket (tehát a bútorok és eszközök biztosítása, a felszolgálók óradíja...) is reprezentációnak kell könyvelnünk, és ugyanolyan adóteher illeti, mint az étel- és italfogyasztást? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel B.Gy.

Ügyvezető részmunkaidőben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja eddig főállásban tevékenykedett a társaságban munkaviszonyban. Most egy másik társaságban vállal munkát alkalmazottként, és a bt.-ben az ügyvezetést havi 4 órában kívánja ellátni továbbra is munkaviszonyban. Kérdésem, hogy ez esetben az óradíja változó lesz a minimálbérből számolva a ledolgozható órák alapján? Köszönöm előre is a válaszát!

Könyvelők felügyelete Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mérlegképes továbbképzésen hallottam, hogy felállt az a bizottság, amelynek célja a könyvelők felügyelete. Hallottam már olyat is, hogy akár még a könyvelők díját is hivatalból meghatároznák. Ez azt jelenti, hogy minden könyvelőnek, adótanácsadónak minimum ezt az óradíjat kellene alkalmaznia egy adott cég könyvelési díjának meghatározásakor. Ha például én nem a fővárosban könyvelek, akkor nekem a meghatározott díj alapján kell eljárnom, függetlenül attól, hogy az ügyfél valójában mennyit hajlandó fizetni. Állítólag a könyvvizsgálóknál is van ilyen már régóta. Kérem, hogy erről tájékoztassanak. Köszönettel: Reinhardt Éva

Szabadság idejének kiszámítása óraszám emelés esetén Kérdés

Tisztelt Szakértők! Segítséget szeretnék kérni, mert az egyik munkavállalónk heti 10 órában volt bejelentve, most november 1-jétől heti 30 órára emeltük az óraszámát. Még október 31-éig maradt bent neki 22 nap szabadsága amit most nem tudom, hogyan kell kiadni. Ha november 1-jétől veszi ki, amikor már napi 6 órás a munkaviszonya, akkor is 22 napot kell neki kiadni. Ha órában tartottuk volna nyilván, és adtuk volna ki a szabadságait, akkor ugye október 31-éig, még 44 óra szabadsága maradt meg neki, akkor most 7 napot kell neki kiadni? Hogyan kell ezt helyesen intézni? Melyek az ide vonatkozó jogszabályok? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter

Megváltozott munkaképességűek: megalázó órabérek Cikk

Méltányos munkakörülményeket, tisztes megélhetést biztosító bért sürget a megváltozott munkaképességűek számára is a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) – közölte a legnagyobb, mintegy 6000 megváltozott munkaképességűt képviselő szakszervezet pénteken az MTI-vel.

Rehabilitációs és rokkantsági ellátás biztositási jogviszonyt keletkeztet? Kérdés

Társaságunk tagjai között átforduló (2112-es), még nem felülvizsgált rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint már felülvizsgált, rokkantsági ellátásban részesülő személyek vannak, egyikük sem ügyvezető. A társaságban személyesen közreműködnek változó óraszámban, de egyik esetben sem haladják meg a havi (nem heti!) 40 órát. A társaság eredményéből a rájuk jutó osztalékban részesednek. Kérem erősitsék meg, hogy sem a rehabilitációs, sem a rokkantsági ellátás nem keletkeztet biztositotti jogviszonyt, ezért – eltérő megállapodás, illetve munka-vagy megbizási szerződés hiányában – társas vállalkozóvá válnának, az arra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséggel. Amennyiben fenti állitás igaz, erősitsék meg, hogy helyesen járunk el, amikor velük megbízási szerződést kötünk, konkrét havi óraszámra, s a dijat a garantált órabér alapján állapitjuk meg, velük egyetértve, felsőfokú végzettséget igénylő tevékenységükre. Kérem erősitsék meg, hogy az igy kifizetett személyes közreműködési dij/megbizási dij nincs összefüggésben az osztalékkal. (Azaz a megállapitott óradíjnak a kiszámlázotthoz nincs köze.)

Hipa - közvetített szolgáltatás 2. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. SZÁMLÁZÁS ÓRADÍJBAN A partner cég a megrendelő lapján a munka paraméterein túl (kilogramm, helyszín, határidő, körülírás) meghatározza, hogy kb. hány órányi munkát jelent majd ez. Ennek oka, hogy tisztában vannak azzal, hogy az elvégzendő munkát nem ügyfeleim munkavállalói fogják elvégezni, hanem diákok. A fentiek miatt a megbízási díj sem fix összegben, hanem óradíjban kerül meghatározásra, melyhez egy utólagos elszámolás kapcsolódik a munka átvétele után. Véleményem szerint a fenti tevékenység hasonlít ugyan a munkaerő-közvetítés folyamatára, de mivel a diákok nem kötnek munkaszerződést, így nem sorolható ide. Gondot jelenthet-e az óradíjban történő megállapodás? Jogalapot adhat-e a hatóságnak a tevékenység átminősítésére? Úgy tudom, hogy nem létezik SZJ szám "diákmunka szolgálatásra" Szeretném megkérdezni, hogy mit írjanak a szerződésbe illetve a számlára?

Ügyvédi szolgáltatás számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ügyvédi iroda úgy köt megbízási szerződést azon ügyfeleivel, akik rendszeresen veszik igénybe az ügyvédi szolgáltatást, hogy az ügyvéd részükre szolgáltatást nem feltétlenül minden hónapban végez, csak, ha van megrendelés. Óradíjban és nem átalánydíjban állapodtak meg. Csak akkor számláz szolgáltatási díjat az ügyvéd az elvégzett munkaórák után, ha az adott hónapban végzett szolgáltatást. Tehát nem átalánydíjat szed be havonta az ügyfelektől. Általában az a jellemző, hogy hónapról hónapra nyújt szolgáltatást egy-két hónap kivételével. A szerződésben az szerepel, hogy a felek havonta számolnak el, melynek keretében a megbízott a tárgyhó utolsó napjával, mint teljesítési nappal jogosult a számlát kiállítani, és azt a tárgyhót követően jogosult a megbízónak benyújtani. Az ügyvéd a számlához mellékeli az óradíj-kimutatást. A számla kiegyenlítésére a megbízó 8 napos fizetési határidővel vállal kötelezettséget. Kérdés, hogy az ügyvédi irodának hagyományos módon kell kiállítania a számlát az ügyfelek felé (tehát, hogy az elszámolási időszak utolsó napja a számla teljesítésének a dátuma), vagy a határozott idejű elszámolásra vonatkozó módszerrel állítsa ki a számlát? Ahhoz, hogy a határozott idejű elszámolásnak megfelelően állítsa ki a számlát, szükséges, hogy a szerződésben szerepeljen, hogy a felek határozott idejű elszámolásban állapodnak meg, és, hogy a számla teljesítési dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Köszönöm előre is a válaszukat!

Folyamatos teljesítés számlázása Kérdés

2014. július 1-jétől a folyamatos teljesítések számlázásakor a számlán szereplő teljesítési határidő az aktuális időszak utolsó napja kell, hogy legyen. Ez például egy könyvelési díj esetében nem probléma, de vannak olyan folyamatos teljesítések, melyek rendszeresen számlázásra kerülnek, de például óradíj az elszámolás alapja. Ebben az esetben változhatnak az időszak számlázási összegei, valamint a teljesítési igazolások aláírása sokszor reklamáció miatt több hetet is igénybe vesz. Gondolok például egy olyan esetre, hogy a kiszámlázni kívánt időszak teljesítési igazolása csak az időszakot követő hónap 25-én kerül aláírásra. Ilyenkor mi lesz a teendő, az áfabevallás beküldési határideje már 20-a volt?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó – NAV-ellenőrzés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close