Mennyi pénzzel búcsúzhat Szalai Annamária és Domokos László?

Megosztás Tetszik

Logikus, hogy a jövedelmek után fizetendő közterhekre az adó- és járulék-törvényekben keresse az ember a választ. Újabban azonban egymás után születnek a jogi normák dzsungelében másutt rejtőző különös rendelkezések.

A különös rendelkezésekre példa az Országgyűlés által a közelmúltban megszavazott két törvény és egy elfogadásra váró harmadik. A jogszabályok egyes hatósági vezetők meghatározott jövedelmeinek az általános szabályoktól eltérő közterheiről rendelkeznek, ráadásul többrendbeli koherencia-zavart teremtve.

Kártalanítás az NMHH-elnöknek

Az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CVII. törvény egyebek között módosította a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló korábbi jogszabályt (2010. évi CLXXXV. törvényt, 113. §), s egy új, 2011. augusztus 3-ától hatályos (9) bekezdéssel egészítette ki.

Az említett 113. § úgy fogalmaz: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese megbízatásának megszűnésével összefüggő eddig is meglévő (8) bekezdése szerint, megbízatásának megszűnése után az elnök, illetve az elnökhelyettes egy éven át nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, nem létesíthet gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként rendszeres gazdasági kapcsolatot olyan gazdasági társasággal, illetve nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.

Az új (9) bekezdés szerint az elhelyezkedési tilalomra tekintettel, „az elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a hatóság költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes.”

Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésekor érvényesülő, elhelyezkedési tilalommal összefüggésben is. (A Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy az elhelyezkedési tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot egyhavi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.)

Az új szabályok tehát azt jelentik, hogy a médiavezetők és tanácstagok végkielégítés jellegű járandósága olyan adómentes (de adóval csökkentett!) jövedelem, amely társadalombiztosítási (tb) járulékalapot sem képez. Ugyanakkor a magánszemélyek egyes jövedelmeinek (98 százalékos) különadójára vonatkozó törvényi rendelkezések nem említik kivételként ezt a juttatást, ami azt jelenti, hogy 2 millió forinton felül 98 százaékos különadó-köteles.

Az ÁSZ-elnöknek eho-t is kell fizetni

Az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló 2011. évi LXVI. törvényt is, amely 2011. július 1-jén lépett hatályba. E törvény 12 § .-ának (1)-(5) bekezdése szerint ha az ÁSZ elnöke a tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a megbízatás időtartamának letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés vagy halál miatt kerül sor, a tisztség megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hat havi – lemondás esetén pedig három havi – illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, „amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem”.

Amennyiben az elnök megbízatása az említett okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az előbbiekben megjelölt juttatás 50 százalékára jogosult. Az elnök halála esetén az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg a juttatás. Nekik egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, ezért e juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem is vehető figyelembe.

Amennyiben az elnök a megbízatásának megszűnését követően állami vezetői megbízatást kap, az e § szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie. Az elnök végkielégítésre, felmentési időre, jubileumi jutalomra nem jogosult. Ezeket a rendelkezéseket az ÁSZ alelnökére is alkalmazni kell.

Az előzőek alapján tehát ÁSZ elnökét és alelnökét a megbízatása megszűnésére tekintettel (halála esetén az özvegyet, ennek hiányában az örököst) megillető juttatás – eltérő rendelkezés hiányában – személyi jövedelemadó és 2 millió forinton felül 98 százalékos különadó-köteles jövedelem. Ehhez képest a rendelkezés szerint tb-járulékalap is (kivéve özvegy, örökös esetében az egyéni járulékmentességet). Különösen szokatlan, hogy mindezek mellett a juttatás után még egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni.

Változás lehet a PSZÁF háza táján is

Elfogadásra vár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása is. E törvény 20. §-ának rendelkezései szerint a PSZÁF elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése után hat hónapon át nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot vállalkozás vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan vállalkozással, nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelynek jogát vagy jogos érdekét a PSZÁF döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette.

A megbízatás megszűnése esetén az említettek hat havi időtartamra mentesülnek a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időtartamra hat havi jövedelemmel megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő juttatásra, emellett hat havi jövedelemmel megegyező végkielégítésre is jogosultak, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc napon belül kell kifizetni. Az elfogadásra váró módosító javaslat a §-t egy új (5) bekezdéssel egészítené ki, amely szerint az említett juttatások „kizárólag társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemnek” minősülnének.

Ha a javaslatot elfogadják, a PSZÁF említett vezetőinek felmentési pénzét, végkielégítését személyi jövedelemadó és 98 százalékos különadó nem terheli, mivel ezek a jövedelmek az új külön rendelkezés alapján kizárólag tb-járulékalapot – és emellett szokatlan módon eho-alapot is – képeznek majd.

Arra a kérdésre, hogy milyen jogalkotói megfontolások szerint indokolt a háromféle vezetői kör felmentési pénzeit háromféleképpen (sőt más vezetőkhöz képest is eltérően) adóztatni, sajnos a törvények indokolásában nem található válasz.

Surányi Imréné