Lobbisták és adóváltozások: mit értek el?

Megosztás Tetszik

Nincs lobbitörvény, a lobbik viszont szép sikereket érnek el, s a törvényhozásban általában az utolsó pillanatban enyhülnek a jogszabályok - írja a Világgazdaság a keddi számában.

A lap összeállítást közöl a "sikeres módosításokról". Az Egisnek kedvezett a különadóból levonható kutatás-fejlesztési ráfordításoknál az, hogy üzleti éve nem esik egybe a naptárival. A Richternek pedig, mint a kutatás-fejlesztésre legtöbbet költő  magyarországi gyógyszercégnek a sávos rendszer bevezetése  "segített".
   
A dohánytermékek tervezett adóemelésének leállítását említi a lap sikeres lobbi tevékenységként.
   
A bankadónál a mérlegfőösszeg, a biztosítóknál a díjbevétel figyelembe vétele az OTP-nek és az Aegonnak kedvez. Ugyanakkor az utolsó pillanatban került ki a jogszabály tervezetből az, hogy a 2007 júliusa után alapított biztosítók mentessége.
  
Az energetika területén a leglátványosabb lobbimunka a távhővel kapcsoltan áramot termelő társaságok ártámogatása körül folyt, s az eltérő erőviszonyok tükröződnek a megújuló energiáról szóló cselekvési terv prioritásaiban is - olvasható a Világgazdságban.
   
Az üzletek vasárnapi bezárása ellen Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke lobbizott. A kiskereskedelem bruttó árbevétel alapú különadójával kapcsolatos jogszabály pedig versenyelőnyt jelent a "többtucatnyi" magyar tulajdonostárs kezében lévő CBA, Coop és Reál hálózatoknak.
   
Enyhült a chipsadó beterjesztett törvényjavaslata is, mert mentesültek a 25 százalékos gyümölcstartalmú szörpök, csökken a tervezetthez képest a cukrozott üdítőitalok és sós snackek, valamint a sótartalmú ételízesítők adója.
  
A Világgazdaság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatára hivatkozva írja, hogy 307 hivatalosan regisztrált lobbista négy év alatt, idén tavaszig, ameddig volt lobbitörvény, mindössze 316 állami vagy önkormányzati intézkedést próbált meg jogszabályszerűen befolyásolni.