Mi várhat a korengedményes és rokkant nyugdíjasokra?

Megosztás Tetszik

Jogos engedmények és indokolatlan kiváltságok egyaránt akadnak a korhatár alatti nyugdíjazás szabályaiban. Az Orbán-kormány által elhatározott felülvizsgálatuk indokolt, elvégre finanszírozásuk egyre nehezebb, a kiugró kivételek pedig társadalmi feszültséget gerjesztenek. A konfliktusok a vesztesek érdeksérelmei miatt sem úszhatók meg.

„Tűzoltó leszel s katona.” Keserű szájízzel idézgetik az egyenruhások József Attila sorait múlt kedd óta, amikor a Fidesz-kormány tagjai a Széll Kálmán-terv egyik pontjaként bejelentették: 2012-től bezárják a korhatár alatti nyugdíjba menetel kapuit. A több százezer embert érintő szigorítás lényege Orbán Viktor kormányfő szavai szerint az, hogy ezentúl egyetlen, mindenkire érvényes korhatár lesz. Ez jelenleg 62 év, ami fokozatosan 65 évre emelkedik.

A Széll-terv a különböző engedményes nyugdíjszabályok felülvizsgálatára év közepi, a szigorító előírások parlamenti elfogadására pedig év végi határidőt jelölt meg. A kormányzati megnyilatkozásokból egyelőre csak annyit tudni, hogy a különféle kedvezményekkel már nyugdíjba vonult korhatár alattiaktól nem vonnák el az ellátásokat. Kemény felülbírálatra számíthatnak viszont a rokkantsági nyugdíjban részesülők, ha még nem töltötték be a korhatárt. Az ő járandóságaikra tavaly a nyugdíjkassza 12 százalékát fordították. Nekik közmunkát, elsősorban csatorna-, gát- és víztározó-építést kínál majd a kormányzat – a 358 ezer rokkantnyugdíjas a korhatár betöltéséig szinte az egész Kárpát-medencét feláshatná. Akik nem bírják a nehéz fizikai munkát, azoknak könnyebb feladatot ígérnek. Kérdés azonban, miből finanszírozható a program.

Molnár Patrícia Időutazók című cikkének folytatását olvassa el a HVG legfrissebb számában (2011/10)!