Változások az áfában, a különadókban és a helyi adókban

Megosztás Tetszik

Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat a személyi jövedelemadón és társasági adón kívül számos egyéb adónemet javasol módosítani, melyek elfogadása a jövő héten várható.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása egyrészt változtatná az adó alapját és mértékét.  A javaslat szerint a hitelintézetek esetében a bankadó felső kulcsa – 50 milliárd forint felett – 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. Régi probléma, hogy az adó alapja bemerevedett, ugyanis évek óta a 2009. évi bázis alapján kellett azt megállapítani. A változás az lenne, hogy 2016-tól a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. A kockázatitőkealap-kezelők problémáját is orvosolná a módosítás: a fogalmi rendszer változtatásával megszűnne a kockázatitőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadója terén. Eddig ugyanis egyidejűleg kettős adófizetési kötelezettség is felmerülhetett.

Az általános forgalmi adóban a módosítás azt javasolja, hogy az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.

Az egyes ágazati adókat érintő módosítások közül a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény keretében az javasolja, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár 2015. adóévben is.

Az ágazati adókötelezettség – a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény – módosítása változatna azon az ellenérdekeltségen, hogy nem érdemes közművezetéket létrehozni az indulás éveit terhelő adó miatt, valamint fejlesztéseket végrehajtani: 

–       2016. január 1-je után az új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától állna fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.
–       A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvénymódosításával a javaslat a dohányipari hozzájárulást állandó közteherré alakítaná, s így nem csak egy egyszeri a 2015-ös évet érintő fizetési kötelezettségről lenne szó. A dohányipari hozzájárulás, mint megannyi elődje – az átmeneti bevezetés ellenére – szelektíven és állandóan hatna az egész ágazatra. A törvényjavaslat úgy módosítaná a hozzájárulás-köteles tevékenység fogalmát, hogy az azt folytató személy esetén nem a hozzájárulásra kötelezett hatályos szabályok szerinti 2014. évi nettó árbevételének arányát, hanem az adóévi nettó árbevételének arányát kell figyelembe venni a definíció alkalmazásában. A dohányipari hozzájárulás alanya a dohánytermék gyártója és kereskedelmét végzője.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé tenné, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson a háziorvosi tevékenységet folytató vállalkozó számára. A javaslat azt is rögzíti, hogy az adóelőny mértékének valamennyi háziorvos vállalkozó esetén azonosnak kell lennie, ugyanakkor ez a háziorvos vállalkozónak biztosított adóelőny de minimis támogatásnak minősül. Az előző kedvezmény arra a vállalkozóra vonatkozna, amely összes árbevételének legalább 80 százaléka származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása alapján a játékkaszinók játékadója 3 százalékát játékos-védelmi és karitatív célra kellene használni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése. A szerencsejátékot terhelő játékadó módosítása 2016. január 1-jétől lépne hatályba.

Olvassa el, milyen módosításokat javasolt az adócsomagban az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága! 
Az adócsomag részleteiről itt, itt és itt olvashat!