Hibás számlaadat-szolgáltatás? Ne vegye félvállról!

Megosztás Tetszik

Az elmulasztott, vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – érdemes tehát felülvizsgálni az adatszolgáltatási gyakorlatot – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői közleményükben.

Közel 6 éve van jelen az adózók életében az online számla rendszere. Az elmúlt évek változásai nyomán mára szinte valamennyi kimenő számla ilyen adatszolgáltatási kötelezettség alá esik, értékhatárra tekintet nélkül. A NAV egyik legújabb stratégiai célkitűzése, hogy az adózók részére maga készítse elő az áfabevallás-tervezetet, ennek érdekében az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordít az online számla rendszerében jelentett adatok vizsgálatára. Az eÁFA-rendszer hatékonyságának javítása érdekében kiemelt hatósági célkitűzés a jelentett adatok minőségének és helyességének előmozdítása.

A NAV idén májusban értesítést küldött minden adózónak, akinél több hibás vagy sikertelen adatszolgáltatást tapasztalt. Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a számlák sorszámának egyedinek kell lennie, illetve a helyes, a számlaképen is látható adatokkal kell jelenteni a számlainformációkat, a kötelező mezők kitöltésével – ennek hiányában az online számla rendszer elutasítja az adatszolgáltatást.

„Az elmulasztott, vagy hibás adatszolgáltatás mulasztási bírság kiszabásának kockázatával járhat, ami elérheti a számlánkénti 500 ezer forintot is. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a mulasztási bírság tényleges kockázatot jelent és kiszabásra is kerül minden olyan esetben, amikor az adózó a felhívás ellenére sem pótolja, javítja az érintett adatszolgáltatást” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának partnere.

Nehézséget jelenthet a számlakibocsátók számára a speciális tranzakciók megfelelő jelentése, például a DRS-díj megfelelő, külön soron történő jelentése, vagy akár a göngyöleget tartalmazó számla tételek megfelelő bontás szerinti riportálása is.

Minden olyan társaságnak, akik kaptak ilyen tárgyú értesítést, indokolt a feltárt hiányosságok részletes vizsgálata és a szükséges javítások elvégzése, a hiányosságok pótlása.

A hibával érintett számlák mennyisége sok esetben jelentős is lehet, ezért arra is fel kell készülni, hogy a hibák javítása manuális eljárással nem, vagy csak nagy időráfordítás árán végezhető el. Érdemes fontolóra venni valamilyen technikai megoldás használatát, például a számlák tömeges technikai érvénytelenítése és újraküldése esetén” – hívja fel a figyelmet Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Az adatszolgáltatási gyakorlat számos olyan hibás elemet is tartalmazhat, amelyek nem képezték tárgyát az adóhatóság tavaszi értesítésének, egy esetleges ellenőrzésnél azonban feltárásra kerülhetnek. Ezért a Deloitte szakérői felhívják a figyelmet arra, hogy azon számlakibocsátók számára is érdemes felülvizsgálni a jelenlegi számla-adatszolgáltatási gyakorlatot, akik nem most kaptak értesítést a NAV-tól.