Tulajdonostársi közösség mint áfaalany

Megosztás Tetszik

A tulajdonostársak közössége speciális áfaalanynak minősül. Összefoglaltuk e kevésbé ismert jogintézmény szabályozását, figyelembe véve, hogy az ismeretek hiánya jelentős adókockázattal járhat.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 5. § (1) bekezdése az adóalanyiság általános meghatározását a következők szerint adja meg: adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

A fentiek alapján az adóalanyiság egyik fő irányvonala a jogok szerzésén és a kötelezettségek vállalásán, vagyis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti jogképességen alapul. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor praktikus okokból nem egy személyt, hanem személyek szűkebb közösségét szükséges adóalanyisággal felruházni, mely közösségek ugyanakkor önmagukban nem felelnek meg a fentiekben említett jogképességre vonatkozó feltételeknek. Az ilyen helyzetekre való tekintettel ruházta fel a jogalkotó speciális adóalanyisággal a tulajdonostársak közösségét. Az áfatörvény 5. § (2) bekezdése szerint ugyanis abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, a tulajdonostársak közössége adóalanynak minősül. Ez a tulajdonközösség akkor fordulhat tehát elő, amikor a Ptk. 5:73. §. (1) bekezdése szerint a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mire terjed ki ez a speciális adóalanyiság, illetve milyen szabályokra kell figyelni!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.