Kilépés az áfából: mi lesz a korábban visszaigényelt forgalmi adóval?

Megosztás Tetszik

Áfakörös kft. több tízéves működése alatt többféle tárgyi eszközt vásárolt, ingatlant, tehergépkocsit és berendezési tárgyakat is, egyenes és fordított áfával is. Ha a forgalom nagy mértékű csökkenése miatt kilépne az áfából 2020-tól, milyen adóügyi következményekkel járna számára az elmúlt időszakban visszaigényelt forgalmi adó? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A társaság egyelőre nem kívánja értékesíteni a megvásárolt tárgyi eszközöket. Van-e ebben az esetben a tárgyi eszközökkel kapcsolatos áfafizetési kötelezettsége? Ha később mégis eladná az eszközöket, milyen áfával kellene számláznia az ingatlant, amelynek visszaigényelte az áfáját, és egy másik ingatlant, amelyet fordított áfásan vásárolt? Az ingatlanértékesítésre jelenleg be van jelentkezve áfára. Ez továbbra is fennáll, abban az esetben is, ha kilép az áfából? – sorolta kérdéseit olvasónk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 188. paragrafusának (3) bekezdése, valamint a 193. paragrafus alapján tárgyi eszköz értékesítésekor az adózó nem járhat el alanyi mentesként.

188. § (3) bekezdés: az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

a) az adóalany vállalkozásában

aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

ca) az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

cb)az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

A 193. paragrafus (1) bekezdése szerint az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében a 188. § (3) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott esetekben.

A tárgyi eszköz értékesítésére tehát az általános szabályok alkalmazandók az alanyi adómentes időszakban is.

A beépített ingatlan értékesítése a következőképp alakulhat az áfatörvény 86. j) pontja és a 88. paragrafusa alapján:

- Adómentes, de adókötelezettség választható (az adózó döntése alapján az összes ingatlanra vagy kizárólag a nem lakóingatlannak minősülő ingatlanokra) beépített ingatlan, ingatlanrész és az ehhez tartozó földrészlet értékesítésére, ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését, tudomásulvételi eljárás esetén a hallgatással történő tudomásul vételt, vagy ha beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását követően 2 év eltelt (újnak nem minősülő ingatlan).

– Adókötelessé tétel esetén, ha az értékesítés adóalany felé történik, akkor fordított adózás alkalmazandó a 142. paragrafus (1) bekezdésének e) pontja alapján, ha mindkét fél belföldi adóalany, és egyik félnek sincs olyan jogállása, mely alapján tőle az adó megfizetése ne lenne megkövetelhető.

– Adóköteles a beépített ingatlan, ingatlanrész és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, az első rendeltetésszerű használatba vétel megtörténte előtt, vagy a használatbavételre jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedését, tudomásulvételi eljárás esetén a hallgatással történő tudomásul vételt követő, vagy ha beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását követő 2 éven belül, illetve adókötelessé tétel esetén a nem adóalanynak történő értékesítés.

A 2016/13. Adózási kérdésre adott válasz alapján az újonnan létrehozott ingatlan használatba vétele mellett első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a már meglévő és használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan átalakítást követő olyan használatbavétele is, amelynek eredményeképpen a korábbi használathoz képest funkcióbeli/rendeltetésbeli változás is történik, és ennek kapcsán új használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás válik szükségessé. Ugyancsak első rendeltetésszerű használatbavétel a meglévő ingatlan olyan átalakítása, amelynek eredményeként az ingatlan albetéteinek száma megváltozik, feltéve természetesen, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött.

Mint a fentiekből látható, az hogy az ingatlan értékesítése adókötelessé tétel választása esetén:

- a fentiek szerint újnak minősülő ingatlan értékesítése minden esetben adóköteles,

- a fentiek szerint újnak nem minősülő ingatlan más adóalanynak történő értékesítése esetében alkalmazandó a fordított adózás (a fenti feltételek mellett),

– a nem adóalanynak történő értékesítés adóköteles újnak nem minősülő ingatlan esetében is.