Jogorvoslat adóügyekben: tartanak a bíróságtól és a költségektől a magyar cégek

Megosztás Tetszik

A Deloitte Magyarország hazai közép- és nagyvállalatok körében készített felmérést az adóügyekben kezdeményezhető jogorvoslati eljárások ismertségéről és elterjedtségéről. A kutatás célja az volt, hogy pontosabb kép alakuljon ki a magyar joggyakorlatról és az abban rejlő lehetőségekről.

Az adózók által kifogásolt hatósági megállapítások elleni hatékony fellépés érdekében egyre fontosabbá válik a jogorvoslati lehetőségek megfelelő feltérképezése. A Deloitte felmérésében megkérdezett cégek több mint kétharmada találkozott már olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott és indokoltnak látta fellebbezés benyújtását a felettes adóhatóságoz - hangsúlyozza Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője. Annak ellenére ugyanakkor, hogy az adózók és a hatóság álláspontja gyakran nincs összhangban, a cégek többsége csak jelentősebb, vagyis a cég saját méretéhez képest jelentősnek tartott összegű megállapítás esetén kezdeményez fellebbezést. Ez a megközelítés logikus, érdemes azonban figyelembe venni annak a kockázatát, hogy amennyiben az adózó kisebb összeget érintő határozat ellen nem nyújt be fellebbezést, és később a hatóság ugyanazon a jogalapon jelentősebb összegű megállapítást tesz, az adott cég sokkal rosszabb pozícióba kerülhet álláspontja megvédése során.

A fellebbezés lehetőségéhez képest a cégek még inkább megfontolják az egyéb jogorvoslati eljárások igénybevételét, azaz még ritkább, hogy bírósági felülvizsgálatot vagy felügyeleti intézkedést kezdeményeznének. A válaszadók több mint fele egyik lehetőséggel sem élt még, aminek hátterében három fő ok húzódik a felmérés eredményei alapján: a magas költségektől való félelem, valamint a bíróságokba vetett bizalom és az információk hiánya.

Dr. Falcsik István, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje kiemelte: ahatósági megállapítások elleni sikeres fellépés érdekében fontos a jogorvoslati lehetőségek alapos ismerete. Habár a cégek többsége (89%) tisztában van a különböző jogorvoslati lehetőségek közötti alapvető különbségekkel, a válaszadók több mint fele (62%) nem ismeri a részletszabályokat, 11 százalékuk pedig az alapvető rendelkezésekben is bizonytalan. A Deloitte Zrt. tapasztalatai alapján a jogsértő megállapítások hatékony megtámadása csak a részletszabályok pontos ismeretében lehetséges, és a megállapítás „érdemi” része mellett a vállalatoknak célszerű az eljárási kérdésekre is fókuszálni (pl. elévülési szabályok, kizárási okok). 

Szinte az összes megkérdezett vállalat tisztában van vele, hogy az EU-jog rendelkezései adóügyekben is irányadóak, azonban - az előzőekhez hasonlóan - részletes információkkal csak 55 százalékuk rendelkezik, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban magyar adózók számos fontos adóügyben nyertek eljárást az Európai Bíróság előtt.

Annak ellenére, hogy a bíróságok tapasztalata és felkészültsége pozitívan változik, a cégek egyelőre nem bíznak abban, hogy a bíróságok a hatósággal szemben más álláspontra helyezkednek. A Deloitte gyakorlati tapasztalatai szerint ez a fenntartás nem megalapozott, egy megfelelően előkészített és képviselt jogi érvrendszer segítségével hatékonyan támadhatóak az adózó által jogsértőnek tartott hatósági határozatok - olvasható a tanácsadó mcég közleményében.

A válaszadók szemében a másik visszatartó tényező az eljárás hossza, kapacitásigénye és járulékos költségei, amelyek azonban nagyban csökkenthetők például egy olyan szakértő megbízásával, aki már a közigazgatási eljárás során megismerte az ügyet, illetve sikerdíjas konstrukció alkalmazásával. Az adózók jellemzően nincsenek tisztában a részletszabályokkal, holott ezek ismerete (különösen a bírósági eljárások esetében) elengedhetetlen. Megfelelő szaktudás és felkészültség esetén ugyanakkor célszerű megfontolni a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatát, az adóhatóság határozatait érdemes továbbá az uniós jog tükrében is felülvizsgálni – emeli ki Dr. Falcsik István.