Az adózó örökösének teendői

Megosztás Tetszik

Az adózótól pénz és vagyon mellett adótartozás és adóügyek intézése is örökölhető. Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) foglalta össze a tudnivalókat.

„Egy közúti balesetben elhunyt személy munkaviszonyban állt, ingatlan-bérbeadással foglalkozott és evás egyéni vállalkozása is volt, melyet ötödik éve szüneteltetett. Ilyen esetben az utolsó év adóbevallását a NAV készíti el, de ehhez az örökösnek is kell adatot szolgáltatni. A munkaviszonyhoz rendelkezésre áll a munkáltató által kiállított kilépő lap, az ingatlan-bérbeadáshoz a tárgyévi kiállított számlák, az egyéni vállalkozásról nem sikerült anyagot fellelni. Az elhunyt adózásával kapcsolatban milyen teendői vannak ilyen esetben az örökösnek? Van-e külön teendője az egyéni vállalkozás megszűnésével kapcsolatban?” – kérdezte olvasónk.

Verbai Tamás mindenek előtt arra hívta fel a kérdező figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 47. § (6) bekezdése szerint a magánszemély az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani – válaszolta a továbbiakban szakértőnk.

Az Art. 131. § (1) bekezdése értelmében, ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.

Az Art. 132. § (2) bekezdés kimondja, hogy az adóhatóság az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.

Az Art. 131. § (3) bekezdése alapján az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni. Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.

Az Art. 164. § (12) bekezdése szerint amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, úgy az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig nyugszik.

A fentiek alapján tehát az elhunyt személy adóját (adótartozást, vagy túlfizetést) az adóhatóság hivatalból állapítja meg a rendelkezésre álló adatok (kontroll információk, adatszolgáltatás) alapján, azonban az elhunyt magánszemély túlélő házastársa, örököse is kérheti az adóhatóságtól az elhunyt soron kívüli adó-megállapítását. Ennek feltétele, hogy az adó megállapításához szükséges adatok, igazolások, iratok az adóhatóság rendelkezésére álljanak. Így ha az elhunyt egyéni vállalkozó volt, vagy önálló tevékenységből (ingatlan-bérbeadásból, óraadásból, egyéb szellemi tevékenységből) származó jövedelme volt, a pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, vagy bevételi nyilvántartás, bevételi-kiadási pénztárbizonylatok, számlák, számla- és nyugtatömbök, analitika, tárgyi eszköz elszámolás, nyilvántartás, záróleltár a készletekről, alkalmazotti nyilvántartás, bérkarton etc. szükséges. Továbbá nyilatkozatni kell arról, hogy a tevékenységet özvegyi vagy örökösi jogon tovább kívánják-e folytatni; vagyis összességében e körben adózó túlélő házastársát, örököseit terheli az adat- illetőleg iratszolgáltatási kötelezettség – írta válaszában Verbai Tamás.