17 találat a(z) zártvégű pénzügyi lízing cimkére

Zártvégű pénzügyi lízing Kérdés

Zártvégű pénzügyi lízing: áfavisszaigénylés pénzforgalmi szemléletű egyéni vállalkozó/őstermelő esetén Kérdés

Család gazdálkodó zártvégű pénzügyi lízing értékcsökkenése Kérdés

Pénzügyi lízing átvállalása Cikk

Megoldható-e, hogy egy magánszemélyként autót lízingelő ügyvezető bevigye a gépkocsit a társaságba úgy, hogy a kft. üzembentartóként legyen bejegyezve? Milyen adófizetési kötelezettséggel jár ez, ki fizeti a cégautóadót, és átvállalhatja-e a gazdasági társaság a részletfizetést? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Személygépkocsi aktiváláskori bekerülés iértéke Kérdés

Pénzforgalmi elszámolású egyéni vállalkozó zártvégű lízing Kérdés

Személygépkocsi beszerzése zártvégű pénzügyi lízing konstrukcióval Kérdés

Egyéni vállalakozó – pénzügyi lízing Kérdés

Kkv-kedvezmény pénzügyi lízinggel beszerzett eszközre Kérdés

Zártvégű pénzügyi lízing könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áttanulmányoztam a témában megjelent válaszokat, de azt szerintem csak az érti meg, aki egyébként is gyakorlott a témában. Kérem gyakorlati példával, számokkal bemutatni a könyvelést! Kisteher, számlázott ár: nettó 6 039 370 Ft + 1 630 630 áfa, önrész: 2 301 000 Ft, havi tőketörlesztés: 82 450 Ft, kamat: 7333 Ft. Köszönettel!

Eszközbeszerzés elszámolása zártvégű pénzügyi lízing esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Családi gazdálkodó, zártvégű pénzügyi lízing konstrukcióban vásárol nagyértékű eszközt, melyet 2017-ben üzembe is helyez. A kizárólag üzleti célt szolgáló eszközt – adóköteles jövedelmének csökkentése érdekében – szeretné egyösszegben költségként elszámolni a 2017. évről benyújtandó adóbevallásában. Megteheti ezt zártvégű pénzügyi lízing esetén is? Bizonytalan vagyok amiatt, hogy ugyan az eszköz teljes bekerülési értékét leszámlázta a lízingbeadó, de ennek a számlának a pénzügyi rendezése a lízingszerződés szerinti ütemezésben történik meg három év alatt. Egyszeres könyvelésben akkor számolunk el költséget, amikor a számla pénzügyileg rendezve van. Az eszköz egyösszegű költségelszámolásának feltétele a számla tárgyévben történő teljes pénzügyi rendezése? Válaszát előre is köszönöm.

Egyéni vállalkozó – személygépkocsi-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választott, egyébként az áfatörvény 85. § hatálya alá tartozó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját tulajdonában van egy nem kizárólag üzemi célt szolgáló személygépkocsi. Az egyéni vállalkozó új személygépkocsi beszerzését tervezi. A gépjármű vásárlása zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében, visszlízing formájában történne. Kérdéseim: 1. A vállalkozó tulajdonában lévő, régi személygépkocsi értékesítéséről kell-e, ha igen, milyen adattartalommal (áfás, mentes, különbözeti áfás) számlát kiállítania? 2. A zártvégű pénzügyi lízingszerződés során az egyéni vállalkozó által a pénzintézet felé számlázott új személygépkocsi értékesítéséről kell-e, ha igen, milyen adattartalommal számlát kiállítania? 3. Bármelyik személygépkocsi értékesítése vállalkozói bevételnek számít-e, vagy ingó értékesítéséből származó jövedelemként az elkülönülten adózó jövedelmek között adózik? 4. Ha az egyéni vállalkozó a fenti gazdasági események megtörténte és a felmerült költségek (illeték, átalány, amortizáció, gfb, casco, cégautóadó stb.) elszámolása után kivonná a vállalkozási tevékenysége köréből az újonnan beszerzett személygépkocsit – a továbbiakban kizárólag magánszemélyként használná, semmilyen formában nem számolna el költséget a gépjárműhöz kapcsolódóan –, azt megteheti-e, illetve milyen formában (esetlegesen szankciókkal) tehetné meg? Segítségüket megköszönve, tisztelettel.

Tudnivalók a pénzügyi lízingről és könyveléséről Cikk

Az olvasók egyre többször teszik fel a kérdést: mi a különbség az egyes lízingfajták között, hogyan végezhető el a besorolásuk és hogyan kell elszámolni őket. Elég nagy a bizonytalanság a témakörben, számos szakirodalom foglalkozik a kérdéskörrel. Az egyes jogszabályokban fellelhető definíciók jelenleg sem teljesen azonosak, ráadásul az uniós szabályozás – s ennek nyomán a hazai is – 2019-től jelentősen változni fog.

Tehergépkocsi zártvégű lízing áfavisszaigénylés Kérdés

Kérem, ha lehet, gyakorlati példán keresztül segítsen értelmezni az áfatörvény 135. paragrafusát. Mikor, és milyen ütemben lehet az áfát visszaigényelni? 2011-től kezdődik a zártvégű pénzügyi lízing.

Készletfinanszírozott autók – hogyan könyveljem? Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Következőkben kérném szakmai álláspontjukat: cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kérjük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük, és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes bruttó vételárat finanszíroztatjuk meg, 90 napig kamatmentesség áll fenn. (Ez idő alatt ki is fizetjük a vételárat.) Finanszírozás esetén „egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést” kötünk a finanszírozóval. (Keretszerződés „készlet és tesztgépkocsik finanszírozását célzó zártvégű pénzügyi lízing” címmel.) Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zártvégű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1/ Megérkezik az új gépkocsi bejövő számla a vezérképviseletünktől. Ennek könyvelése a következő: T 2611/4661 K 454 2/ Finanszírozzuk és kiszámlázzuk (ki kell számlázni) a készletfinanszírozónak az autót: T 311 K 9117/4671 T 8147 K 2611 3/ Visszaszámlázza a készletfinanszírozó az autót: T 2617/4661 K 454 4/ Eladom a végső vevőmnek az autót: T 311 K 9111/4671 T 8141 K 2617 Ez az oda-vissza számlázás finanszírozás esetén 2015. évtől adózási (helyi iparűzési adó és elvárt jövedelem alapján történő adózás) problémákat vet fel: Tulajdonképpen egy darab autó beszerzése – majd befinanszírozása kétszeri árbevétel és elábé könyvelést jelent. Az elvárt minimumadó számításánál a tao-törvény nem ismeri el az elábét. Az ipa számításánál, ha az árbevétel eléri az 500 millió forintot (eléri cégünknél!), akkor az a fölötti rész árbevételénél az elábé 85 százalékát ismeri el csökkentő tételként. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Kérdésünk az, hogy hogyan kezeljük a fent leírtakat (hogyan könyveljük), hogy többlet adófizetési kötelezettséget ne keletkeztessen? Válaszukat várva, tisztelettel.