69 találat a(z) visszafizetés cimkére
Időbeli sorrend pótbefizetés visszafizetésénél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. korábban veszteséges volt, amit a két tulajdonos a tulajdoni hányaduk arányában pótbefizetéssel hidalt át. Még a pótbefizetések visszafizetése előtt az egyik tulajdonos kivásárolta a másikat, és ezzel "hozzájutott" a másik fél pótbefizetéséhez is. Kérdésem, hogy ha a kft. tőkehelyzete rendeződik és megkezdődik a pótvefizetés visszafizetése, akkor van-e valamilyen kötöttség a pótbefizetések visszafizetésével kapcsolatban? A volt tulajdonos pótbefizetését 15% szja és 19,5% eho mellett tudja a megmaradt tulajdonos kivenni, a sajátját adómentesen. Megteheti a tulajdonos, hogy először a saját pótbefizetését veszi ki adómentesen és azt követően kezdi meg az adóköteles rész kifizetését, vagy minden kifizetésnél a fix arányban kell ezt is, azt is kivenni? Köszönettel.
Kiva kérdés újra
Kérdés
http://adozona.hu/kerdesek/2018_5_3_KIVA_bol_valo_kilepeskor_fizetett_ens Kedves Válaszoló, A fenti url válaszára szeretnék visszakérdezni: 'Ha viszont 2017-ben osztalékelőleg fizetés történt, akkor – a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírása szerint – az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból (amely a kiva alanyiság megszűnése napjával záruló üzleti évi beszámoló) az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni, azaz az osztalékelőleg „fedezete” nem lehet a Tao hatálya alá történő áttérést követő adóévben jóváhagyott osztalék.' A fentiek szerint, jelenti-e ez azt, hogyha az utolsó időszaki mérleg (kiva megszűnéskori) adata szerint az ET: 20 000 (mely teljes egészében kiva időszak alatti), a lekötött tartalék 64 000, az adózott eredmény 62 000 ezer Ft és a társaság évközben 82 000 ezer Ft osztalékelőleget utalt és a taggyűlés is 82 000 ezer Ft-ról döntött, akkor a tulajdonosoknak az osztalékelőleget NEM kell visszafizetniük? Köszönöm ha válaszol, üdvözlettel CsK
Osztalékfizetés vagy pótbefizetés visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2010-ben alapított kft. 5 éven keresztül veszteséges volt, így osztalékfizetés 5 évig szóba sem kerülhetett. A 2016-os volt az első nyereséges éve, azonban osztalékot még ekkor sem tudott fizetni, mivel a negatív eredménytartaléka elnyelte a teljes adózott eredményét. A 2017. évet szintén nyereséggel zárta, ebből viszont már lehetne osztalékot fizetni, mivel a negatív eredménytartalék jóval kisebb, mint az adózott nyereség. A korábbi évekből viszont jelentős összegű tulajdonosi pótbefizetés található a lekötött tartalékban. Kérdésem az, hogy az adózott nyereségnek a negatív eredménytartalék ellentételezése után fennmaradó részét ki lehet-e fizetni osztalékként, vagy a tulajdonosok kötelesek olyan határozatot hozni, hogy ezt az összeget a pótbefizetés visszafizetésére fordítják? Válaszát előre is köszönöm!
Személygépkocsi áfája
Kérdés
Egyéni vállalkozó 2016. évben, nyíltvégű lízinggel személygépkocsit vásárolt. Az első törlesztés áfáját ugyanebben az évben visszaigényeltük. 2018-ban a gépkocsit értékesíteni szeretné. Kérdésünk, hogy keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége?
Látványcsapatsport-támogatás: módosultak az igazolási és a visszafizetési szabályok
Cikk
Változott a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet, derül ki a 2017/204. számú Magyar Közlönyből.
Fiatal gazdák pácban: így adóznak, akiknek vissza kell fizetniük a pénzt
Cikk
Nemrégiben sokkolt a hír sok fiatal gazdát, hogy vissza kell fizetniük a támogatást, mivel nem érték el a pályázatukban vállalt üzemméretet. Feltételezhetően azért tévedtek sokan a gazdák közül, mivel a támogatás összege költségek fedezetére szolgáló támogatásnak minősül ugyan, de annak célszerinti felhasználása még nem jelenti az üzemméret elérését.
Pályázati díj visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Az egyik kft., amelynek könyvelek, pályázatírással foglalkozik, és benne van a szerződésben, hogy garanciát vállalnak arra az estere, ha a benyújtott anyagot azért utasítják vissza, mert a formai követelményeknek nem felel meg. Van egy ilyen esetünk, miszerint a pályázati díjat (50 ezer forint plusz áfa) kiszámlázták, a számla teljesítése két hónappal ezelőtti, most vissza kellene fizetniük a pályázati díjat, mert a kft. hibája miatt nem fogadták el a pályázatot. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a visszafizetést hogyan számlázzák ki? Az eredeti számlát sztornózzák le? Ebben az esetben önellenőriznem kell az áfát vagy a sztornó számlát berakhatom később? Vagy ez kártérítésnek minősül és áfa nélkül számlázom? Előre is köszönöm a segítségét!
Jogerősen megítélt követelés
Kérdés
Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.
Kisvállalkozói kedvezmény visszafizetése
Kérdés
Kedves Szakértő! Adott egyéni vállalkozó 2013-ban kisvállalkozó kedvezményt vett igénybe adott tárgyi eszközre. Mivel a pénzügyi forrásai nem tették lehetővé, ezért kénytelen volt idő előtt 2017 tavaszán eladni a tárgyi eszközt. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a teljes összeget kell-e majd a bevallásban mint jogosulatlan kedvezményt visszafizetnie az akkori szja mértékkel, vagy csak az időarányos részt? Ilyen esetben van büntetőkamat is? Válaszát előre is köszönöm
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk januárban megkapta az első félévi béren kívüli (pénzbeli és SZÉP-kártya) juttatását. Munkaviszonya májusban közös megegyezéssel megszűnt. A cafetéria keret feletti időarányos részét a szabályzatban foglaltak alapján a munkabéréből levontuk. A januárban befizetett adók (alap 1,18-szorosa után 15 százalék szja, 14 százalék eho) önellenőrzéssel javítható, vagy a május havi kötelezettségből levonható? Válaszát köszönöm.
Felvett előleg visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Augusztus 24-én leírt esetünkre az ön válaszában a kamat számítását 40 napra írta. A dolgozó 30 napra kapta az előleget, és 10 nap késedelemmel számolt el vele. Kérem szíveskedjen a 40 napra számolt kamatot megerősíteni, mert mi csak a 10 napra számolnánk. "Egyik munkavállalónk előleget vett fel a cégtől, amit céges kiadásra költött, a cég nevére szóló számlát hozott. Az előleggel 30 napon belül kell a dolgozónak elszámolnia. Legutóbb az elszámolás 10 napos késedelemmel történt meg, vagyis a felvett 120 000 Ft-tal nem 30, hanem 40 nap múlva számolt. Kell-e ilyen esetben adót, ehot fizetni, és ha igen, akkor mennyit? Bizonytalan vagyok abban, hogy ezt kamatkedvezményből származó jövedelemként kell-e kezelni (ezt olvastam valahol)? Válaszát köszönöm. Tisztelt Kérdező! A Szja tv. 72. § (4) bekezdés c) pontja értelmében a 30 napot meghaladó időpontban elszámolt - adott előleg estében alkalmazni kell a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat. Amennyiben a cég a késlekedő munkavállalóval megfizetteti a 120 000 Ft-nak a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékével a 40 napra számított kamatát, kamatkedvezményből származó jövedelmet nem kell megállapítani, tehát adó- és eho-kötelezettség nem keletkezik. Amennyiben a cég nem fizetteti meg ezt a kamatot, úgy a 120 000 Ft-nak a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékével 40 napra kiszámított kamatösszeg 1,18-szorosa után 15% szja és 22 % eho fizetésére köteles."
Szochokedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: Vállalkozásunk szabad vállalkozási zónában működik. Szeretnénk igénybe venni a létszámbővítéshez járó szochokedvezményt, azonban ha az előírt 2+1 évnél hamarabb visszacsökken a létszám a korábbi szintre, akkor az addig igénybe vett kedvezményt önellenőrizni kell, és pótlékkal együtt vissza kell-e fizetni? Válaszát előre is köszönöm !
Pótbefizetés visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy rt.-ben a korábbi tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetésre már nincs szükség, az új tulajdonos egy magánszemély. A kifizetendő pótbefizetés összege az új tulajdonosnál az szja-törvény szerint hogyan adózik, tőkekivonásként vagy összevonandó jövedelemként? Köszönettel: Kiss Mónika
Téves munkabérkifizetés visszautalásának költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Táppénzen lévő dolgozónak adminisztrációs hiba miatt ki lett utalva a havi munkabére. A dolgozó várhatóan még hónapokig táppénzen lesz, így a bért vissza kell utalnia. Kérdésem: a visszautalás bankköltségét kell-e kompenzálnunk? Ha igen, hogyan történik az elszámolása?
Tárgyi eszköz áfa arányosítás alanyi mentesség miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2012-ben kis értékű tárgyi eszközöket vásárolt, melyek áfáját levonta, mivel jogosult volt rá. 2013. január 1-jétől alanyi adómentességet választott. Kérdésem, hogy a levont áfát vissza kell-e (kellett volna-e) fizetnie? A figyelési időszak 60 hónap. Az eszközök áfájának 1/5-e egyenként nem éri el a 10 ezer Ft-ot. Mivel több eszközről van szó, így összességében kell-e nézni a 10 ezer Ft-os határt vagy egyedileg? A visszafizetések a figyelési időszak éveire szétosztva történnek, vagyis minden évben az áfa 20%-át kell visszafizetni? Várom mielőbbi szíves válaszukat, köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
