Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!
Kinek a felelőssége, ha a szállító a számláján nem a saját bankszámlaszámát tünteti fel és az átutalt pénz máshoz érkezik meg? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan Szvt. 3. § 4.bekezdés 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja , hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009-es évben keletkezett vevői követelések értékelésekor (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk. változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre? Köszönettel: W.Andrea
A napokban több olvasónk is arról számolt be, hogy az üzletéből távozó vásárlóktól az adóhatóság munkatársai a nyugta bemutatását kérték. Része lehet-e ez az ellenőrzésnek, elvárható-e a vevőtől, hogy megőrizze az átvett nyugtát. Egyáltalán: magánszemély esetében van-e értelme a nyugták, számlák „raktározásának”?
Gyakori, hogy az adózó azért nem tud eleget tenni adókötelezettségének, mert vevői nem egyenlítették ki a számlát. Rendezhető-e a NAV-val szembeni tartozás ilyen követelés beszámításával? Olvasónk kérdéseire dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték