Kis cégeknél, családi vállalkozásoknál nagyon gyakori, hogy a társaság tagjai sajátjukként használják a céges pénzeket. Ennek egyenes következménye az üres, de papíron felduzzasztott házipénztár, ami miatt az adózó vagyonvizsgálatot és bírságokat is kockáztat.
Tisztelt Adózóna! A bt. beltagja elhunyt. Az általa betett tagi hitelét is az örökösök öröklik? Ha a hitel miatt esetleg vagyonosodási vizsgálatot indítanak, akkor kit fognak vizsgálni? Gondolom az örökösnek nem kell bizonyítani, hogy honnan tudta a meghalt tag befizetni a tagi hitelt... Előre is köszönöm a válaszukat. Imre
Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésben várnám állásfoglalásukat: a 3 000 eft jegyzettőkével rendelkező kft.-nek 50 000 eft kölcsönt nyújtó B Kft. a következőképpen szüntetné meg a követelését A Kft.-vel szemben: első lépésként tagként belépne úgy, hogy 10 százalékos tulajdonos lenne, az eredeti tulajdonostól történő üzletrészvásárlással. Második lépésként a társasági szerződés szerint pótbefizetést eszközölnének a tagok, de nem a törzsbetéteik alapján, hanem az eredeti magánszemély például 100 eft-tal, az új 10 százalékos tag pedig úgy, hogy a követeléséről lemond. A kérdés az lenne, hogy a pótbefizetés aránya eltérhet-e a törzsbetétek arányától, illetve az, hogy csak pénzeszközzel lehet-e teljesíteni a pótbefizetést vagy a fent vázolt módon is? (Esetleg elképzelhető, hogy csak kizárólag úgy teljesíthető, hogy először pénzügyileg ki kell fizetni a hitelezőt, és csak azt követően adhatja vissza a pénzt, mint pótbefizetés?) 2./ Katás adóalany kisvállalkozóként bejelentett bt. beltagja év folyamán a munkadíjaként saját számlájára utalja bizonyos időnként az esetenként változó összeget. Vajon egy vagyonosodási vizsgálatnál a bt. által pénzügyileg realizált bevétel 60 százalékát veszi majd figyelembe az adóhatóság, vagy ez csak az egyéb, például hitelfelvételnél figyelembe veendő adat lesz? Véleményem szerint egy vagyonosodási vizsgálatnál egyértelműen a magánszemély számlájára jóváírt összeget kellene figyelembe venni (legalábbis a számtan szerintem ezt kívánná). Kíváncsi lennék az Önök véleményére.
A szilveszteri mulatság jegyében két megtörtént és nem tanulságok nélküli eset bemutatásával szemléltetjük (ezúttal a száraz jogszabályi hivatkozások nélkül), hogy miközben az adózás önmagában nem tréfás dolog, vannak olyan történetek, amelyek mosolyt tudnak csalni az arcokra, ha másért nem, akkor a legszebb öröm a káröröm jegyében.
Rengeteg videó terjed az interneten fényűző lagzikról, születésnapokról, ballagásokról. Felmerül a kérdés, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szokott-e ezek alapján vagyonosodási vizsgálatot indítani?
Az idén szeptember végéig 1636 pert kezdeményeztek adózók az adóhatóság ellen, 57 milliárd forint értékre – írta a Magyar Nemzet.
Ki folytathatja le a külföldre távozott adózó vagyonvizsgálatát?
Egy Nógrád megyei családnál tartott vagyonosodási vizsgálat csaknem 38 millió forint eltitkolt jövedelemre derített fényt, ami több mint 10 millió forint adófizetési kötelezettséget eredményezett - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nógrád Megyei Igazgatósága kedden.
Az adóhatóság az idén a vagyonosodási vizsgálatoknál korábban nem alkalmazott kiválasztási szempontokat is figyelembe vesz, köztük a csaló cégek tulajdonosainak és vezetőinek vagyongyarapodását is figyeli - írja a Napi Gazdaság.
Mivel a vagyonosodási vizsgálat alacsony száma pusztán a politikai akarat hiányára vezethető vissza, a jelenlegi hiányos költségvetést látva, érdemes felkészülni a közeljövőben a nagyobb számban végzett vizsgálatokra.
Az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatoknál idősoros pénzforgalmi mérleg felállításakor csak a készpénzes bevételeket és kiadásokat állítja be a mérlegbe. Kiadásként kezeli a bankszámlára befizetéseket és bevételként a bankszámláról készpénzfelvételeket. A módszer alkalmazásához nélkülözhetetlen a magánszemély bankszámla forgalmának lekérése, illetve a bevallásban szereplő bevételek megbontása készpénzes és nem készpénzes bevételekre. De mi van akkor, ha az adóhatóság jogszerűen nem kérheti le a bankszámla kivonatokat, illetve nem bonthatja meg a bevallást készpénzes és nem készpénzes bevételekre?
A közelmúltban jelent meg a médiában a hír, hogy a Kúria (volt Legfelsőbb Bíróság) egy vagyonosodási vizsgálat ügyben olyan döntést hozott, hogy kölcsönnyújtás esetén a kölcsönnyújtót is vagyonosodási vizsgálat alá kell vonni. A NAV szóvivője erre reagálva azt nyilatkozta, hogy eddig is így jártak el, vagyis a Kúria megerősítette az adóhatóság gyakorlatát. Valójában azonban felülbírálta az eddigi adóhivatali eljárást.
A vagyonosodást vizsgáló ellenőrök sűrűn találkoznak azzal a magyarázattal, hogy örököltek, mióta a hagyaték megszerzése közvetlen rokoni kapcsolatban illetékmentes lett.
Módosította a végtörlesztésre vonatkozó jogszabályt a parlament: eszerint a végtörlesztésre fordított összeg kapcsán nem állapítható meg vagyongyarapodás. Szakértőnk véleménye szerint ez a vagyonosodási vizsgálatok módszertanának végét is jelentheti, ráadásul a korábban lezárt ügyek felülvizsgálatára is sor kerülhet a módosítás alapján.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozottan cáfolja a sajtóban megjelent azon állításokat, miszerint az adóhivatal a végtörlesztés lehetőségét igénybe vevőket kiemelten ellenőrizné.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték