Tisztelt Szakértő! Egy kifizető egy magánszemélytől ingóságot vásárol. Az összérték egy része az ingóság vételára és egy meghatározott része a felhasználási ellenérték. Jól tudjuk-e, hogy a felhasználásra fizetendő részből a kifizetőnek kell levonnia a személyi jövedelemadót? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk partnereivel 3 oldalú együttműködési és fejlesztési megállapodást kötött informatikai megoldások fejlesztésére. Az IT fejlesztés véghezvitele során a felek együttműködnek, a fejlesztés eredményét egymás közt megosztják. A tényleges IT fejlesztést társaságunk végzi és felügyeli. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik a létrejött eredmény vételárának rájuk vonatkozó részét, amely minden fél esetén a létrejött eredmény teljes vételárának 1/3-a. A felek rögzítették, hogy a fejlesztés eredménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVII. törvény 6. §-ában meghatározott együttesen létrehozott szerzői jogi műnek minősül és a felek között 1/3-1/3-1/3 arányú osztatlan közös tulajdonná válik. Számviteli szempontból helyesen értelmezzük-e, hogy társaságunk a teljes bekerülési érték 1/3 részét mutatja ki könyveiben a szellemi termék bekerülési értékeként? Helyesen tesszük-e azt, hogy a vételárat szoftver értékesítés jogcímen számlázzuk ki és egyéb bevételként könyveljük a tárgyévben, a befejezetlen állományból a kiszámlázott összeget egyéb ráfordításként számoljuk el?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy bt.-ben 55 százalékos üzletrészt vásárol. Az üzletrész névértéke 300 ezer forint, a kialkudott vételár 4 millió forint. Kérdésem, hogy a kft.-ben hogyan kell könyvelni mindezt? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016-ban vásárolt egy lakást. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan vételára X forint. Továbbá az is szerepel a szerződésben, hogy az eladó a vevő javára lemond a haszonélvezeti jogáról Y forint vételár fejében. Magánszemély 2016-ban eladta a lakást. Az szja-kötelezettség kiszámítása miatt a kérdésem az, hogy mennyi a lakás megszerzésére fordított összeg: csak az ingatlan vételára (X), vagy figyelembe vehető-e a haszonélvezeti jogért fizetett összeg is (X+Y)? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft.-t a tulajdonos el szeretne adni. Mi a helyzet abban az esetben, ha a vételár megegyezik a törzstőkével (3 millió forint)? Mi a helyzet, ha a törzstőkénél magasabb a vételár? Előre is köszönöm a választ!
Olvasónk arról érdeklődött, hogy miként határozandó meg egy üzletrész piaci értéke, továbbá hogyan alakulnak az eladáskor szerzett jövedelem közterhei. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Juhász Tibor adószakértő 2015.04.01. és 2016.04.21-ei kérdésekre adott válaszait olvastam. Kérdésem lenne, amire a Szakértő Úr nem tért ki: az őstermelő igazolvánnyal rendelkező magánszemély két évvel ezelőtt vásárolt erdőt (földterületet erdővel együtt). Ha idén kitermelteti a fát és értékesíti, mit számolhat el költségként a vételárból? Hogyan lehet megosztani az erdő és föld beszerzési értékét? A kitermelt erdő helyén újra erdősítést kívánnak elvégezni.
Egy társaság ügyvezetője készpénzben vette át egy gépjármű vételárát. A vételár meghaladta az 1,5 millió forintot. Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a társasságnak, hogy elkerülje a bírságot?
Tisztelt Szakértő! Ingatlan adásvétellel foglalkozó kft.-ről volna szó. A cég adásvételi szerződéssel magánszemélyektől vásárol ingatlant, majd ezeket felújítás után magánszemélyeknek értékesíti. Az eladáskor a szerződéskötéssel egyidejűleg a vevő foglalót fizet, majd a a későbbiekben általában több vételár-részletet. A birtokba adás a teljes összeg kifizetése után történik. A kérdésünk arra vonatkozna, hogy mikor minősül teljesítettnek az ügylet, illetve arra, hogy hogyan kell számlázni? A foglaló és a részletek előlegnek minősülnek-e, ezekhez előleg számlákat kell-e kiállítani vagy kiállítható egy darab számla az értékesítéskor, melyen a teljesítés ideje megegyezik az utolsó részlet fizetési határidejével? Szíves válaszát köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy tagi kölcsön követelést névértéken megvásárolta, de úgy, hogy az ellenérték kifizetése majd csak 2 év múlva lesz esedékes, így azt nem fizette ki. Ezen követelést a társasággal szemben pénzügyileg sikeresen érvényesíti (még mielőtt a vételára kifizetésre kerülne). Hogyan alakul az adózása ennek az ügyletnek, illetve keletkezik-e az szja-n kívül járulékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm !
Üdvözlöm! Autókereskedő cégünk különbözeti áfa szerint adózik. A kérdésem az lenne, hogy különbözeti áfa alapja számításánál a beszerzési értékbe pontosan mi tartozik bele? Csak az autó vételára vagy pedig a beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségek, mint például regisztrációs adó, felújítási költségek, szállítási költségek? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Centrovet Bt.
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár vett egy telket és házat épített rá. 1992-ben kapta meg a lakhatási engedélyt. 2015-ben a férj meghalt. A feleség magasabb áron értékesítette a lakást, mint ami a hagyatéki végzésben volt. A vételár egy részét 2015-ben, a maradék összeget 2016-ban kapta meg. Mikor, hogyan kell az ingatlaneladás után adóznia?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságnak feleségemmel vagyunk bel- és kültagjai. A bt. tulajdonát képezte egy iroda- és raktárépület, melynek könyv szerint értéke 7 300 ezer forint volt. Ezen ingatlant megvásároltuk 7 500 ezer forint vételárért, melyre a tulajdonjog bejegyzést nyert. A NAV Illeték Osztálya az ingatlan forgalmi értékét 14 700 e forintban határozta meg, mely után az illetéket megfizettük. Kérdésem: van-e teendő a bt. vagy a magánszemélyek részéről, illetőleg adó (járulék) terheli-e a kifizetett vételár és a megállapított forgalmi érték közötti különbözetet? Köszönettel: M.Miklós
2015. decemberben egy magánszemély a vételár 10 százalékával lefoglalt belföldi kft.-től "fűtéskész", használatbavételi engedéllyel rendelkező (a kiadás dátuma: 2015. 11. 06.), 50 négyzetméteres társasházi lakást. A lakás értékesítése 2016 januárjában esedékes. Az eladó 2016. januári dátummal állítja ki a számlát a vételárról. A befejező munkákat részben saját erőből, részben pedig más építőipari kivitelező megbízásával szeretnék elvégeztetni. Kérdések: 1. Ebben az esetben a lakás teljes vételárát a kedvezményes 5 százalékos áfával kell leszámlázni, vagy a foglaló 27 százalékos, a fennmaradó rész pedig 5 százalékos áfával adózik? 2. A befejező munkákra igénybe vehető-e a csok szerinti adó-visszatérítési támogatás?
A szállítási szerződésből eredő vételárkövetelés iránt indult perben a Kúria megállapította, hogy a szállító felperest terhelte az alperes részére a tartós gazdasági kapcsolatuk keretében a különféle, az alperes által folytatott építési beruházásokhoz szállított építőanyagok átadásának és a szóbeli szerződésben kikötött vételár mértékének bizonyítása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték