Egy cég átvállalja egy másik cég szállítói tartozását. Csökkenthető-e utóbbi cég társaságiadó-alapja a nála egyéb bevételként elszámolt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
"A "cég átvállalja "B" cég szállítói tartozását. Kérdésem, hogy " B " cégnél egyéb bevételként elszámolt összeggel csökkenthetem-e a "B cég társasági adó alapját?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném szíves állásfoglalását kérni: cégcsoporton belül az anyavállalatnak van szállítói tartozása egyik leánycége felé, ugyanakkor a leánycégnek van külsős szállítói tartozása, melyet három oldalú megállapodásban az anyacég tartozásátvállalással átvállal és részben elkezdi a tartozásokat kifizetni, ugyanakkor a leánycége felé nem fizeti ki a tartozást, tehát az átvállalt tartozást az anyacég ráfordításként elszámolja, társasági adóalapot növelni kell vele, a leánycég felé a tartozása továbbra is fennáll. A leánycég az anyacég által átvállalt külsős tartozást bevételként elszámolja, társasági adót csökkent vele és továbbra is kimutatja az anyacég részére nyújtott szolgáltatást kintlévőségként. Kérdésem, hogy ilyen esetben nem lehet kompenzálásról beszélni, illetve áfafizetési kötelezettség nem keletkezik? Valóban a külsős szállítónak fizetett az anyacég, de a leánycég felé fennálló kötelezettsége is létezik.Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
A társaságtól az anyavállalat átvállalja a lízingbe vett eszközt a jelenlegi tartozással együtt. A lízingbe adó hozzájárult az átvállaláshoz. Az eredeti lízingszerződést 3 évre kötötték – az eszköz egy traktor –, az amortizációt évi 20%-ban határozta meg a társaság. (Az egyszerűség kedvéért kerekítve az adatok) A traktor bruttó értéke: 55 000 eFt Elszámolt amortizáció: 19 000 eFt A lízingcég küldött egy mínuszos számlát 17 000 eFt plusz áfáról. A rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek összege 21 000 eFt. Milyen könyvelési tételek szükségesek a lízing lezárásához?
Könyvelek egy kft.-t, amely vásárolt egy ingatlant 2012-ben 7 millió 300 ezer forintért. Az ingatlan piaci értéke kb. 50 millió forint volt, de a vételár azért volt ennyire alacsony, mert az ingatlan jelzáloggal terhelt volt. A jelzálog akkori értéke 35 millió forint volt. Az eladó magánszemély egészen 2016-ig fizette a jelzáloghitel-kötelezettségét, de ekkor fizetési nehézségek miatt nem tudott tovább törleszteni. A bank többszöri felszólítás után felmondta a jelzáloghitel-szerződést, és értékesíteni kívánta az ingatlant. A kft. időközben az ingatlant társasházzá alakította, felújította, és beruházott kb. 24 millió forintot, annak reményében, hogy a kialakított három társasházi albetétet haszonnal tudja értékesíteni. Annak érdekében, hogy a bank ne értékesítse az ingatlant, a társaság kifizette a magánszemély adós helyett a fennálló mintegy 30 millió forint jelzáloghitel-tartozást. Az első társasházi albetétet 2016. decemberben értékesítette a társaság, 20,5 millió forint plusz áfa értékben. A második és a harmadik albetét értékesítését követően még így is nyereséges lesz a befektetés a kft. számára, és a vételár, plusz a megfizetett jelzálog értéke sem haladja meg az ingatlan piaci értékét. Kérdéseim: 1. A magánszemély helyett kifizetett jelzáloghitel-tartozás a kft.-ben könyvelhető-e az ingatlan bekerülési értékeként? Amennyiben nem, akkor milyen módon kell könyvelni? 2. A magánszemély szempontjából a helyette megfizetett tartozás jövedelemnek minősül. A 15 százalékos szja-kötelezettség mellett kell más közterhet fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szeretne átvállalni egy tagihitel-kötelezettséget egy végelszámolás alatt lévő kft.-től. A kérdésem az lenne, hogy mi módon könyvelendő ez a tranzakció 2016-ban, illetve az átvállalt összeg után az áfakötelezettség felmerül-e, vagy amennyiben nem ingyenesen vállalja át a társaság a kötelezettséget, akkor az áfa megfizetése elkerülhető-e? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Az oldalukon lévő, Tagi kölcsön és illeték – SOS! című kérdés nyomán a kérdésem a következő volna: Adott egy végelszámoló bt., amelynek a beltagja tagi kölcsönt adott a bt.-nek. Ennek a magánszemélynek van egy kft.-ben 50% tulajdoni hányada. Átvállalhatja-e a tartozást a kft. a bt.-től, és ha igen, ennek mi a módja, kell-e társasági szerződést módosítani, tagi jegyzőkönyvet készíteni, mik a feltételei? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásában kérném szíves álláspontját. Egy kereskedelmi kft. átvállalt egy másik (nem kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) kft. tartozását. A tartozást átvállaló kft. elhatárolta az átvett tartozást T 39 (Aktiv i.e) - K 4 Szállitó. A 2014. évben kifizetett összeget lekönyvelte: T 4 Szállító - K Bankszámla, majd ezt az összeget 88 Rendkívüli ráf. és K 39-re is könyvelte. Helyes a könyvelés? A társaságiadó-alapot meg kellett növelni a 88-ra elszámolt összeggel? Egy másik cég (kft.) tartozik egy kft.-nek hosszabb idő óta. Ezt a tartozást (áruszállítás volt az eredeti) a 2015. évben elengedték. Csak az a kérdéses, hogy a tartozó cégnél mi a helyes eljárás. Helyes-e a könyvelés, ha a rendkívüli bevételre könyvelik a szállítóval szemben? Tao-vonzata nincs? Más könyvelési lépés van-e még? Előre is nagyon köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy háromoldalú pénztartozás-átvállalási szerződéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A szerződésben szereplők: 1/Jogosult 2/ Kötelezett 3/ Átvállaló Az átvállalás könyvelése még nem okoz gondot, azonban a szerződés szerint a kötelezett átadja az Átvállaló részére az összeget. Az Átvállaló 2015. 12. 31-éig nem fizeti meg a tartozást. Ezt hogyan könyvelem, illetve a mérlegben hogyan szerepel? Köszönettel.
Adott két magyarországi gazdálkodó szervezet, közös tulajdonosi körrel. Az egyik szervezet hiteltartozását – mivel tevékenységet nem folytat – a másik szervezet átvállalja új szerződéskötéssel, s törleszti tovább. Kérdésem, hogy a tartozás-átvállalás hogyan kezelendő a társasági adó és illeték szempontjából mindkét cégnél?
Tisztelt Szakértő! „A” Kft. tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van „C” és „D”. Ezek a magánszemélyek néhány évvel ezelőtt kölcsönt nyújtottak „B” Kft.-nek. Törlesztés, visszafizetés nem történt. A kölcsön visszafizetését „A” Kft. átvállalta „B” Kft.-től. Ha jól tudom, „A” Kft. esetében egyéb ráfordítás, „B” Kft. esetében egyéb bevétel keletkezett. Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot, kell-e alkalmazni adóalap-növelő/-csökkentő tételeket? Köszönöm szépen! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném válaszát. Egyik ügyfelem átvállalná – ellenszolgáltatás nélkül – kapcsolt vállalkozása tartozását. Kérdésem: a társasági adó korrekciós tételekre vonatkozik mindkét fél szempontjából. Az átvállaló félnél a tartozás-átvállalás ráfordításnak minősül, de a társaságiadó-törvény 8. § (1) h) pontja szerint adóalapot kell emelnem az összegével? (A 3. számú melléklet 13. pontja ebben az esetben nem játszik szerepet, mert a kapcsolt vállalkozás eredménye enélkül az összeg nélkül is pozitív.) A másik félnél a tartozás-átvállalás bevételnek minősül. Itt csökkenthetem-e a társasági adó alapját (mivel a másik fél már emelt adóalapot), és, ha igen, akkor milyen jogcímen? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné
Tisztelt Válaszadó! Betéti társaságunk többségi tulajdonosa egy községi önkormányzat. Pénzügyi nehézségeink miatt tulajdonosunk hajlandó lenne rá, hogy egyfajta "helytállás" gyanánt kifizetné a szállítói tartozásaink egy részét, amely összeget visszafizetési kötelezettség nélkül bocsátaná ily módon a rendelkezésünkre. Kérdésünk arra irányul, hogy a leírt eset felvetheti-e részünkről az ajándékozási illeték fizetésének kötelezettségét? Válaszukat köszönjük!
"A" cég számláz "B" cég felé 500 forintot. "B" cég számláz "C" cég felé 1000 forintot (két külön szolgáltatásról van szó). Kötnek egy engedményező megállapodást mindhárman, miszerint "B" cég engedményezi, hogy "C" az 1000 forintos számlájából fizesse ki "A" cég 500 forintját. "B" cég szemszögéből kérdezve hogyan kell ezt könyvelni? Az engedményezést is és a tartozásátvállalást is külön-külön 86-96-ra, vagy elég egyszerűen összevezetni a követelést a tartozással? Köszönettel
Több mint 2,5 millió személynek van túlfizetése vagy tartozása az adóhatóság felé - írta a Magyar Nemzet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték