Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    20 találat a(z) tartalék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelű társaság 2015. évben lekötött tartalékot képzett 20 millió forint értékben. 2016. évben, amennyiben „elhasználja” a teljes lekötést eszköz vásárlására (több eszköz, az év folyamán folyamatosan vásárolva a lekötött tartalék folyamatos feloldása mellett), a lekötött tartalék terhére megvásárolt eszköz esetében az értékcsökkenés elszámolható-e? Amennyiben elszámolható, hogyan, ha nem számolható el, akkor az eszközre a továbbiakban egyáltalán nem számolható el? Amennyiben például egy darab eszközt vesz 21 millió forintért, abban az esetben az értékcsökkenés mely összeg után számolható el? – A lekötött tartalékból megvásárolt eszköz több év (3-5-7 stb.) alatt kerül leírásra; az értékcsökkenéssel növelni kell-e az adóalapot év végén, illetve amennyiben növelni kell, akkor hány éven keresztül kell növelni, amíg értékcsökkenést számolok el az eszközre, vagyis 3-5-7 év stb.? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha 2017 évre választanánk a kivát (a feltételeknek megfelel a cég), akkor mit kell tenni az előző években lekötött tartalékkal, ami annak idején a társasági adó alapját csökkentette, de még teljes egészében nem használtuk fel? Ugyancsak nem tudom, hogyan kell rendezni a passzív időbeli elhatárolásokban szereplő olyan tételeket, amik beruházási támogatások alkalmával keletkeztek és minden évben a támogatásból vásárolt tárgyi eszköz értékcsökkenésével arányosan kerül bevételként elszámolásra? Az új szabályokban szereplő pénztárnövekmény kapcsán a mentesített értékhez tartozik az első évi nyitó pénztár értéke is, ami lehet magasabb, mint a bevétel 5 százaléka? Ha igen, akkor a növelő, illetve csökkentő tételként számított pénztárnövekményt ehhez az értékhez kell viszonyítani vagy a bevétel 5 százalékához? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Átalakulással (beolvadással) kapcsolatosan a következő két kérdés merült fel : 1. Zrt.-be beolvad egy kft., amelynek a zrt. 95 százalékos tulajdonosa 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg tervezett fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, bejegyzés várhatólag 09. 30-án lesz. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek maradék 5 százalékát is, így ezen időpontban 100 százalékos tulajdonosává vált a kft.-nek. Kérdés, hogy a vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5 százalékos üzletrész-felvásárlást, majd az így kialakult 100 százalékos részesedés bekerülési értéke kerül kivezetésre a kft. teljes jegyzett tőkéjével szemben? Példán keresztül: – kft. jegyzett tőkéje: 10 000 eft – 95 százalékos részesedés könyv szerinti értéke (2015. 12. 31-én): 50 000 eft – A zrt. a maradék 5 százalékos részesedést 8000 eft-ért vásárolta meg (2016. 04. 15-én) Vajon melyik a helyes kimutatás? a/ pénzeszközök: -8000 eft részesedés: +8000eft –58 000=-50 000 eft jegyzett tőke: -10 000 eft eredménytartalék: -48 000 eft b/ részesedés: -50 000 eft jegyzett tőke: -10 000 eft eredménytartalék: -40 000 eft 2. A számviteli törvény 140. § 5) bekezdése szerint a bejegyzésig felmerülhető veszteségre fedezetet kell képezni a lekötött tartalékban. Kérdés, hogy ezt csak akkor kell-e a vagyonmérleg-tervezetbe beállítani, ha konkrétan várnak veszteséget, vagy ha a 2016-os üzleti terv alapján mindkét cég eredményt vár, akkor nem szükséges ezen tartalék megképzése?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. a 2012. évi 19 millió forint, a 2013. évi 21 millió forint és a 2014. évi 4 miilió forint adózott eredményét eredménytartalékba helyezte, a taggyűlés osztalékfizetésről nem határozott ezekre az évekre. Lekötött tartalék és értékelési tartalék nincs a könyvekben kimutatva, a jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 60 millió ftorin. A 2015. évi eredmény várhatóan 3 millió forint veszteség lesz, a végleges beszámoló-készítés időpontja 2016. 04. 30., a számviteli politika alapján. A kft. két tulajdonosa 2016. január hóban 10-10 millió forint osztalékelőleget akar felvenni, ehhez a meglévő szabad eredménytartalékot kívánják felhasználni, és erre a pénzügyi fedezet is rendelkezésre áll a kft. bankszámláján. Kérdéseink: 1. Lehet-e 2016. január hóban 20 millió forint osztalékelőleget kifizetni a tulajdonosoknak, figyelemmel arra, hogy a 2015. évi eredmény 3 millió forint veszteség lesz, és a végleges mérleg 2016. 04. 30-ával készül el? 2. A 2016. 04. 30-ai időponttal elkészülő beszámolóban a véglegesített osztalékot 2015. évre vagy 2016. évre kell a könyvelésben szerepeltetni? 3. A 2016. 01.hóban kifizetésre kerülő osztalékelőleget elég egy előzetes mérleggel alátámasztani, és ezen kívül van-e még valamilyen előírás? Válaszukat előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Telefonszámla továbbszámlázása

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Különbözeti áfa – használt gépjármű

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media