36 találat a(z) tao-alap cimkére

Társasági adó Kérdés

Menedzserszűrés Kérdés

Nem közhasznú alapítvány támogatása Cikk

Fogadhat-e támogatást nem közhasznú alapítvány cégektől, és ha igen, hogyan kell kezelni tao szempontjából az adományozónál? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Nyújtott támogatás elszámolása a társasági adó alapjában Cikk

Cikkünkben sorra vesszük, hogy a különböző célokra és különböző szervezetek részére nyújtott támogatások következtében elszámolt ráfordítás hogyan jelenik meg az adózó társaságiadó-alapjában. Azaz elismert vagy el nem ismert ráfordításnak, a vállalkozás érdekében nyújtott támogatásnak minősül, továbbá milyen mértékben csökkenthető vele az adóalap.

Értékvesztés elszámolása, tao-alap csökkentése, növelése Kérdés

Fejlesztési tartalék 2020 Kérdés

Nonprofit kft. (nem közhasznú) ingatlanértékesítése Kérdés

Társaságiadó-alap módosítása 71-es bevallásban Kérdés

Céltartalékképzés társasági adó vonzata Kérdés

Kapott támogatás – taoalap-csökkentés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két belföldi, kapcsolt kft. közül az egyik egyszerűsített végelszámolással megszűnik és a kapcsolt viszony okán szeretne végleges pénzeszköz-átadást nyújtani a másik (működő) cégnek, még a végelszámolás időszakában, azaz „megmaradó” vagyonát átadni a kapcsolt vállalkozás részére. Van-e arra mód, hogy a kedvezményezett cég a kapott támogatás értékével (melyet egyéb bevételként kell elszámolnia) a taoalapját lecsökkentse, amennyiben a támogatást nyújtó végelszámolás alatt lévő cég nem akar élni saját adóalapja csökkentéseként elismert költség lehetőségével (mivel a végelszámolás időszakában – érthető módon – negatív az adóalapja) ezért nem kér a kedvezményezettől megfelelő nyilatkozatot, tehát a támogatásra eső tao-t a támogatást nyújtó fizeti meg. Feltételezem, hogy „duplán” semmiképp nem kell megfizetni a támogatásra jutó adót. Ha ez így nem működik, hogyan tudna a végelszámolással érintett cég a kapcsolt kft.-nek pénzeszközt átadni más módon úgy, hogy az erre jutó adót ő fizesse meg, de a kedvezményezettet ne terhelje adóalap-korrekció?

40 euró tao-növelő? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az energiaszolgáltatók mostanában előszeretettel alkalmazzák a 40 euró felszámolását késedelmes fizetés esetén társaságoknál. A 8632-re (Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések) könyvelem jelenleg, ebben bizonytalan vagyok, hogy jó-e. Nyissak neki újabb főkönyvi számot, hogy el legyen különítve? De a legfontosabb kérdés, hogy társaságiadó-alapot növel majd? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel!

Árengedmény áfa- és tao-vonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk gépjármű-forgalmazással és -javítással foglalkozik. Az egyik ügyfelünknek csak több hónapos késéssel tudtuk a gépkocsiját megjavítani, mert a márkaközponttól nem kaptuk meg a megrendelt alkatrészt. A márkaközponttól kaptunk egy jóváíró számlát a kért alkatrészekre, de feltétel, hogy a vevőnk felé érvényesítsük az árengedményt. A beszerelt alkatrészekre 100%-os árengedmény lenne a számlán. Kérdésünk, hogy meg kell-e fizetnünk ezek után az áfát, és tao-alapot kell-e növelnünk? Vagy készítsünk külön mi is egy jóváíró számlát? Köszönöm válaszukat!

Ingyenes juttatások (támogatások) kezelése a tao-alapnál Cikk

Írásunk a társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódóan az ingyenes juttatások, pénzbeli támogatások különböző eseteit és azok adóalapnál történő figyelembevételét mutatja be.

Kiva önrevízió Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2018. évi kiva-előleget kellene önrevízióznom. Társasági adós időszak alatt beszerzett tárgyi eszközt (igénybe vettem a társaságiadóalap-csökkentési lehetőséget a zs. pont szerint) 4 éven belül értékesítettem. Az előleg- vagy az éves be- vallást kell önrevíziózni? Köszönöm válaszukat.

Elengedett osztalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az „A” belföldi gazdasági társaság 100 százalékban tulajdonosa a „B” belföldi gazdasági társaságnak. 2018. májusban az „A” társaság jóváhagyott a „B” társaság részére osztalékot, amit a „B” társaságban elő is írtak bevételként 2018-ban, majd a társaságiadó-alap csökkentésre került ezzel az összeggel a társasági adótörvény 7. § (1) g) pont 1. alapján. Egyéb okból nem a teljes jóváhagyott osztalék került kifizetésre, hanem egy része még 2018-ban elengedésre került. Jól értelmezzük-e a jogszabályt (társasági adótörvény 29/Q § (3) alapján), hogy ezzel az elengedett követeléssel a „B” társaságban nem kell emelni az adóalapot (az osztalékot fizetőnél ez a tétel bevétel, de csökkenteni lehet vele a társasági adó alapját a tao-törvény 29/Q § (3) alapján)? Illetve lehet-e probléma abból, hogy ugyanabban az évben jóváhagyják az osztalékot, majd néhány hónappal később elengedik azt? Köszönette.