Ingyenes juttatások (támogatások) kezelése a tao-alapnál Cikk
Írásunk a társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódóan az ingyenes juttatások, pénzbeli támogatások különböző eseteit és azok adóalapnál történő figyelembevételét mutatja be.
Írásunk a társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódóan az ingyenes juttatások, pénzbeli támogatások különböző eseteit és azok adóalapnál történő figyelembevételét mutatja be.
Tisztelt Szakértő! A 2018. évi kiva-előleget kellene önrevízióznom. Társasági adós időszak alatt beszerzett tárgyi eszközt (igénybe vettem a társaságiadóalap-csökkentési lehetőséget a zs. pont szerint) 4 éven belül értékesítettem. Az előleg- vagy az éves be- vallást kell önrevíziózni? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az „A” belföldi gazdasági társaság 100 százalékban tulajdonosa a „B” belföldi gazdasági társaságnak. 2018. májusban az „A” társaság jóváhagyott a „B” társaság részére osztalékot, amit a „B” társaságban elő is írtak bevételként 2018-ban, majd a társaságiadó-alap csökkentésre került ezzel az összeggel a társasági adótörvény 7. § (1) g) pont 1. alapján. Egyéb okból nem a teljes jóváhagyott osztalék került kifizetésre, hanem egy része még 2018-ban elengedésre került. Jól értelmezzük-e a jogszabályt (társasági adótörvény 29/Q § (3) alapján), hogy ezzel az elengedett követeléssel a „B” társaságban nem kell emelni az adóalapot (az osztalékot fizetőnél ez a tétel bevétel, de csökkenteni lehet vele a társasági adó alapját a tao-törvény 29/Q § (3) alapján)? Illetve lehet-e probléma abból, hogy ugyanabban az évben jóváhagyják az osztalékot, majd néhány hónappal később elengedik azt? Köszönette.
Cikkünkben sorra vesszük azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat, amelyekkel rendelkeznie kell az adózónak a társasági adó bevallásakor.
Egy kft. egyszerűsített végelszámolás mellett döntött, melynek kezdő napja 2019.01.01-je, mikrogazdálkodói beszámolót készít. 2016-ban vevői számla követeléshez kapcsolódóan értékvesztést számolt el a könyvekben 562 ezer forint értékben. A tao-alapot növelte 562 ezer forinttal. 2017-ben elszámolt további 1 722 ezer forintot értékvesztésként, a tao-alapnál a csökkentő tétel 296 ezer forint volt, tao-alap növelő: 1 722 ezer forint. 2018-ban megállapodott a vevővel, aki hajlandó volt fizetni 1 500 ezer forintot a teljes 2 284 ezer forintos tartozásért. A kft. a követelést a könyveiből kivezette. A 1871-es záró bevallásban mennyi lesz a tao-alap csökkentő, illetve a növelő tétele? Köszönettel, CsK
Köszönöm a 10.03-án kapott választ a bejelentett részesedés, tao-alap című kérdésemre. https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_1_bejelentett_reszesedes_TAO_alap_hyt A bejelentett részesedéssel rendelkező cég döntése szerint nem élt a tao-törvény 7. § (1) dzs) a) és b) alpontban foglaltakkal, és így nem kell alkalmazni a 8. § (1) dzs) a) és b) alpontban foglaltakat. A válasz szerint: a bejelentett részesedés értékelése alapján elszámolt nem realizált árfolyamkülönbözet esetén tehát módosítás csak az adott évi értékelés során kimutatott árfolyamnyereséggel/veszteséggel történik. Ha a cég nem él tao-törvény 7. § (1) dzs) a) és b) alpontban és a 8. § (1) dzs) a) és b) alpontban foglaltakkal, akkor a válaszban szereplő adott évi értékelés során kimutatott árfolyamnyereséggel/veszteséggel történő adóalap-módosítás ezen pontok alapján nem áll fenn? A bejelentett részesedésre vonatkozóan „csak” a tao-törvény 8. § (1) mb) alpont szerinti növelő és a 7. § (1) bekezdés dz).pontja szerinti csökkentő tételt kell alkalmazni. Kérdésem: – a bejelentett részesedés értékelés alapján elszámolt nem realizált árfolyamkülönbözet esetén az adott évi értékelés során kimutatott árfolyamveszteség növeli a tao-alapot a 8. § (1) bekezdés mb) pontja alapján, – a bejelentett részesedés értékelés alapján elszámolt nem realizált árfolyamkülönbözet esetén az adott évi értékelés során kimutatott árfolyamnyereség nem tao-alap-módosító tétel, mivel nem történt meg a bejelentett részesedés értékesítése, így a 7. § (1) bekezdés dz) pontját nem lehet alkalmazni?
Egy cégnek 1000 euró 2015-ben bejelentett részesedése van, a 12.31-ei átértékeléskor árfolyam-különbözetet számol el. A tao-törvény 8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli: mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség, 7. § (1): csökkenti: dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Kérem segítségét az árfolyamnyereség és -veszteség, illetve értékvesztés és visszaírás adóalapnövelő és -csökkentő összegének meghatározására az alábbi években, a részesedés 2018.12.31-iég nem került értékesítésre. 1000 euró bejelentett részesedés, szerzés 2015.10.05, árf= 312,98, 1000*312,98=312.980 Ft. 2015.12.31. árf. 313,12, 1000* 313,12=313.120 Ft, árf. nyereség 140 Ft, 2016.12.31. árf. 311,02, 1000* 311,02= 311.020 Ft, árf.veszteség: 2.100 Ft, 2017.12.31. árf. 310,14, értékvesztés 300 EUR*311,02= 93.306 Ft, könyv szer.érték: 300*310,14=93.042 Ft, árf.nyereség: 264 Ft, részesedés: 1.000* 310,14= 310.140 Ft, árf.veszteség: 880 Ft. 2018.12.31. árfolyam legyen 313 Ft, értékvesztés-visszaírás: 200 EUR, 200*310,14= 62.028 Ft, értékvesztés könyv szer. érték: 100 *313=31.300 Ft, árf.veszteség 100*(313-310,14)= 286 Ft, részesedés: 1.000 EUR, 1.000* 313= 313.000 Ft, árf.nyereség: 2.860 Ft, 2018.12.31. részesedés könyv sz.értéke: 900 EUR*313=281.700 Ft. A kérdés az árfolyam nyereség és veszteség ill. értékvesztés és visszaírás évenkénti adóalap növelő és csökkentő tételének meghatározása.
Egy vevővel szembeni 2–3 évvel ezelőtt keletkezett követelést 20%-kal leértékelek, mert bizonytalanná válik a tartozás behajtása. Ezzel a (ráfordítások között elszámolt) leértékelés összegével meg kell emelnem a tao-alapot?
Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozástól (mindkét cég kisvállalkozás) kap a cég 2016. 12. 05-én kölcsönt, 50 millió 700 ezer forintot. Az időarányos kamat (3%) 108 ezer forint, a saját tőke: 2 millió 378 ezer forint. Meg kell-e növelni a tao-alapot alultőkésítés miatt? Ehhez hogy számolom ki a forrásnapi átlagos állományának szintjét, valamint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosát?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől