Tisztelt Szakértő! A taggyűlés pótbefizetésről döntött 2010-ben, melynek visszafizetési határideje 2014-ben volt. Az egyik tulajdonos nem teljesítette, 2018-ban fogja befizetni. A társaság helyzete nem tette lehetővé, hogy a másik tulajdonos pótbefizetése visszafizetésre kerüljön. Van-e előírás arra, hogy ebben az esetben milyen határidőre kell visszafizetni a most beérkező pótbefizetést? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Pótbefizetésre vonatkozóan a Ptk. előírása a következő: 3:183. § [A pótbefizetés] (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. IIyen előírás alapján megteheti-e egy bt. taggyűlése a társasági szerződés módosítása nélkül is azt, hogy a veszteségek fedezetére pótbefizetést ír elő a tagoknak, és a kapott összegből megadja az egyik tagnak a régóta fennálló tagikölcsön-tartozását? A bt. taggyűlése – egy taggyűlési határozattal – eleve azért rendel egy pótbefizetést, hogy abból rendezhessen egy régóta fennálló kötelezettséget, a beltaggal szembeni tartozást! Kérem, hogy válaszát joghelyekkel szíveskedjék alátámasztani! Előre is köszönettel: Kgy.pl.
Kedves Szakértő! Ha az ügyvezető jelenleg megbízásos jogviszonyban látja el ügyvezetői feladatait, de a jövőben ezt munkaviszonnyá szeretné módosítani, megteheti-e sima taggyűlési jegyzőkönyvvel és valamilyen adatlap beadásával, vagy mindenképpen ügyvéd igénybevételével történhet csak meg ennek a bejelentése a cégbíróság/NAV felé? Köszönettel.
A kft. 2017. évtől kivaalany. Nyereséggel zárta a 2017-es évet, de osztalékfizetésről nem döntött. A korábbi évek eredménytartaléka lehetővé teszi osztalék fizetését. Helyesen jár el a cég, ha taggyűlés keretében dönt osztalékfizetésről? A jegyzőkönyvet kell-e küldeni valahová vagy elég, ha azt maga őrzi és a Határozatok könyvébe rögzíti? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Csuhai Imréné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személyesen közreműködő tagja minimálbéren 36 órás munkaviszonyt létesítene az ügyvezetésre vonatkozóan. Ezt a társasági szerződésben kell-e módosítani (abban megbízás szerepel), vagy elegendő a taggyűlésnek határozni róla? A tagnak máshol nincs munkaviszonya, sem egyéb jogviszonya. Ezt követően a személyes közreműködés tekintetében ingyenes megbízással folytathatja-e a tevékenységét? Helyes így az az elképzés, hogy járulékot csak a minimálbéres munkaviszony után kell fizetni? Ez esetben emelt adóalappal kell számolnunk? Köszönöm válaszát és véleményét. Üdvzözlettel: Szabó László
Tisztelt Szakértő! Társasház áfaelszámolásával kapcsolatos kérdésem kiegészítéseként kérdeztem a társasház bizonylatolási kötelezettségét. A társasház köteles számviteli bizonylatot kiállítani a tulajdonosai felé, vagy az egyes taggyűlési határozatok elfogadhatóak számviteli bizonylatnak, és a társasház könyvelésének az alapja a bankkivonat (melyen a tulajdonos utalása található), vagy a befizetési pénztárbizonylat? Illetve köteles-e a közös költségeket a tulajdonos fizetni, vagy azt – megállapodás alapján – a bérlője is fizetheti? (Így egyébként a társasház már számlát is állíthatna ki a bérlő felé.) Köszönettel: Varga József http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_23_Tarsashazak_Afa_elszamolasa_bizon_nhi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice
Tisztelt Szakértő! A Ptk. alábbi részlete azt jelenti, hogy az első gazdasági évben, vagyis amíg egy társaság nem rendelkezik az első elfogadott beszámolóval, nem hagyhat jóvá osztalékelőleget? Tehát legkorábban osztalékelőleg az első elfogadott beszámolót követően lehetséges csak? Ptk. 3:186. § (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha... Segítségét előre is köszönöm!
Tárgy: taggyűlési határozatok A tények: A társaság 2017. évi beszámolóját taggyűlési határozattal elfogadta és ugyanezen taggyűlésen döntött osztalékról az eredménytartalék terhére, kettő taggyűlési határozatot hozott a közgyűlés. Kérdés: Kötelező-e közzétenni a beszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési határozatot a 2017. évi beszámolóra vonatkozóan 2018. évben? A számviteli törvény 153. § (1) bekezdés szerinti adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozat közzététele azt jelenti-e, hogy a társaság az adózott eredményt eredménytartalékba helyezi, hiszen a törvény értelmében az eredménytartalék javára vagy terhére kell azt elszámolni? Egyben ez jelenti-e azt is, hogy taggyűlési határozat közzétételeként soha nem fog megjelenni az osztalékról való döntés, az csak a következő évi, 2018. évi beszámoló részeként kerül közlésre 2019. évben?
Üdvözlöm! Van egy céges autónk a kft.-ben, melyet az autót ténylegesen használó egyik tulajdonos tag, aki egyben a cég ügyvezetője is, meg szeretne vásárolni a cégtől. Az ügyvezetőnek 52 százalékos többségi szavazata van a cégben, és egyszerű többséggel a taggyűlés határozatképes. Az autó eladási ára az eurotax rendszer szerint lenne meghatározva. Kérdésem a következő: 1. Szükséges-e a másik tulajdonos tag (két tulajdonos tag van a kft.-ben) beleegyezése az autó értékesítéséhez vagy ezt eldöntheti az ügyvezető egy személyben, és 2. szükséges-e taggyűlésen határozni az eladásról abban az esetben, ha az autót a cég egyik tulajdonosa szeretné maga megvásárolni? Köszönettel: Ágnes
Az eredménytartalék lekötött tartalékba történő átvezetésének módjáról minden esetben a vállalkozás dönthet önállóan, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a határozatról írásos dokumentum is szülessen, elkerülve az esetleges félreértéseket – hívja fel a vállalkozások figyelmét a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST. Ha ezt elmulasztják, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetniük a vállalkozásoknak.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy társaság 2017. január 1-jétől vált kivás adóalannyá (korábban nem volt kivaalany), és a 2016-os beszámoló elkészítésekor úgy határozott, hogy a 2016-os eredménye után a tagok nem vesznek fel osztalékot, meggondolhatja-e magát a társaság, és utólag, de még 2017-ben taggyűlési határozatot követően kifizetheti-e az előző évek utáni osztalékot, vagy esetleg meg kell várni vele a 2017. évi eredményt? Nem zárja-e ki ezt az osztalékfizetési lehetőséget a korábbi eredmények után a kivatörvény?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., ahol "A" és "B" személyek az ügyvezetők, önállóan látják el feladataikat. A társasági szerződésben nincs külön kikötve, hogy az ügyvezetői tisztséget milyen jogviszonyban látják el. Elláthatja-e ügyvezetői státuszát munkaviszonyban "A" személy úgy, hogy a társasági szerződésben külön "A" személy van megnevezve, mint munkáltatói jogok gyakorlója? Ha lehet munkaviszonyban, akkor felette a munkáltatói jogokat a "B" személy vagy a taggyűlés gyakorolja? Segítségét köszönöm!
T. Szakértő! A kft. tagja 2017. június hónapban osztalékelőleget szeretne felvenni. Jelenlegi (2017.01.01-05.31-ig.) adózás előtti eredmény 5 millió forint, saját tőke 20 millió, jegyzett tőke 3 millió, eredménytartalék 12 millió forint. 2 millió forint osztalékelőleget szeretnénk felvenni. 2017-ben ezt hogyan kell könyvelni és bevallani? Kell-e taggyűlési jegyzőkönyvet készíteni egyszemélyes kft.-nél? Az előleg mikor válik osztalékká? Mikor kell az szja-t és az ehót befizetni? Kérném a könyvelési menet leírását. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogyan lehet egy taggyűlést határozatképesnek nyilvánítani, ha nem sikerül minden tagot értesíteni a taggyűlés időpontjáról, helyéről? Van, ahol az ügyvezető elérhetetlen, külön érdekes, hogyan lehet az ügyvezető helyett szabályosan összehívni a taggyűlést. Valamint van, ahol az 50%-ot meghaladó részesedéssel érintett tag, és van, ahol csak 1-2 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tag nem elérhető. Kérném részletes válaszát, hogyan, milyen határidők betartásával, ki kezdeményezheti a taggyűlés összehívását, úgy, hogy az ott elfogadott határozatok jogszerűek legyenek?
Tisztelt Szakértő! A 2016-os évről készült taggyűlési jegyzőkönyvben nem tudjuk, hogy a 2016. évre vonatkozó osztalék összegének szerepelnie kell-e, ha az csak 2017-ben lesz kifizetve. Gondolok itt arra, hogy az ügyvezetés elhatározza, osztalékot vesz fel, de a kifizetés 2017-ben történik, és az eredetileg elhatározott osztalék összege változik, például nincs annyi pénze a cégnek. Tehát kötelező elemként kell-e szerepelni az összegnek, vagy elég annyi, hogy a társaság elhatározza, osztalékot fizet tagjai számára? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték