7 találat a(z) többműszakos cimkére

Többműszakos munkarend telephelyi eltérése Kérdés

Munkaidőkeret átlagában pihenő nap Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók 1 (állandó délelőtt), 2 (1 hét délelőtt, 1 hét délután) és 3 ( 1 hét délelőtt, 1 hét éjszaka, 1 hét délután) műszakban vannak foglalkoztatva. 3 havi munkaidő keretet alkalmazunk, egyenlőtlenül is beoszthatók a munkavállalók.A jelenlegi munkaidő keretünk március 01-május 31.között tart. A munkaidőkeret átlagában a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladja meg a beosztott munkaidő a 48 óra munkavégzést.A napi pihenőidők: 11 és a 8 óra be van tartva. A koronavírus veszélyhelyzet ellenére cégünknél van munka. Kérdés a pihenőnapokra vonatkozik. Ha szombatra is beosztjuk mint munkanap, akkor a vasárnap lesz csak pihenőnapja. Tehát a munkaidőkeret végéig ki kell adni plusz 1 pihenőnapot. Ha viszont a szombatot nem osztjuk be munkanapnak, hanem rendkívüli munkavégzést rendelünk el, tehát elszámoljuk mint hétvégi túlóra: 100% túlórapótlékkal. (nem váltjuk meg szabadnappal és 50% túlórapótlékkal). Ekkor sincs meg a heti 2 nap pihenő, csak a vasárnap. Ekkor is (tehát amikor túlórában kifizetjük a szombatot) az elmaradó 1 pihenőnapot ki kell adnia a cégnek a munkaidőkeret végéig? A 2 és 3 műszakosoknál, tehát több műszakosoknál: szintén a munkaidőkeret átlagában ki kell adni a 2 pihenőnapot? Rájuk is vonatkozik a 105. § (1) bekezdése? Például: 10-11 napot osztunk be pihenő nélkül. aztán kiadunk 1-2 pihenőnapot. Elvileg 2 nap pihenő elmaradna. Köszönöm a válaszukat Kertész Mónika

Vasárnapi pótlék kérdése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy élménypark (játszóház gyerekeknek), mely bevásárlóközpontban üzemel a hét minden napján. Működése eléri a heti 80 órát. Kérdésem, hogy az Ön véleménye szerint az Mt. 101. paragrafusának (1) bekezdése alapján minősülhet-e rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, és így nem kell a munkavállalóinak vasárnapi pótlékot megfizetnie? Vagy ez inkább a többműszakos tevékenység kategóriájába illik bele? Továbbá Ön szerint a pótlékátalány intézménye kivitelezhető-e egyszerűsített foglalkoztatás esetében? Ha igen, Ön szerint észszerű-e ez (hiszen hosszabb távon nem tudom vizsgálni a beosztást/pótlékokat, mivel nem biztos, hogy a munkavállaló a következő alkalommal megjelenik, illetve nem tervezhető a beosztása/szükség lesz-e rá)? Válaszát előre is köszönöm!

Szombatról vasárnapra átnyúló munkaidő II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Előző kérdésemre válaszolva írta, hogy a munkanap lehet a naptári naptól eltérő, megszakítás nélküli 24 óra. Leírta, hogy ilyen tipikusan a többműszakos munkarend, és ebben az esetben a munkáltató egyoldalú döntésével eltérhet a törvényi rendelkezésektől. A kérdésem az lenne, hogy ez irányú döntését írásba kell-e foglalnia a munkáltatónak? Ha igen, akkor a munkaszerződésben vagy a tájékoztatóban kell ezt megtennie? Előre is köszönöm válaszát.

Munka karácsonykor, ünnepnapon: így lehet dolgozni, dolgoztatni Cikk

Az ünnepek előtti időszakban gyakran felmerülő kérdés kit, és mennyi juttatásért lehet dolgoztatni aranyvasárnap, karácsonykor és az újesztendő első napján. Cikkünkben összefoglaltuk a vasárnapi és ünnepnapi munkavégzésre, annak díjazására vonatkozó szabályokat.

Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségüket, hogyan lehet értelmezni a rendeltetése folytán e napon működő munkáltatót? Mit jelent ez a kifejezés, milyen tevékenységű vállalkozások tartoznak, tartozhatnak ide? Egy portaszolgálatot végző vállalkozás lehet rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató? Ennek csak a vasárnapi munkavégzés esetén van jelentősége? Ha egy munkáltató vasárnap is működik, vendéglátó tevékenységet folytat, és többműszakosnak is tekinthető, melyiket kell választania, van erre valami szabály, vagy ezt ő maga dönti el? Ha egy munkáltató rendeltetése folytán vasárnap is működőnek minősül, kell-e vasárnapi pótlékot fizetnie? Teljesen összekavarodtam már ezek elhatárolásával kapcsolatosan, hol lehet ezt megtalálni a jogszabályokban? Köszönöm szépen Krcsik Eszter

Munkarend és elszámolás Kérdés

Belföldön foglalkoztatott közúti tehergépjármű-vezetők munkaidő-beosztását és elszámolásukat érinti a kérdés. Jelenlegi kötelező munkaidő-beosztásuk 6 nap munkavégzés, melyet 2 nap pihenő követ. Munkavégzési kötelezettségük rendszeresen változik az adott hónapon belül: a munkavégzés 6 órától 18 óráig tart,, a ttermészetben kiadott 2 pihenőnap után 18 órától reggel 6-ig dolgoznak. A 12 órás munkahelyi jelenlét magában foglalja az 1 órás munkaközi szünetet, a rendelkezésre állási időt és a tényleges munkaidőt (a tachográf és menetlevél adatait felhasználva), ami átlagosan 8 óra, de napi mértéke 4 órától 12 óráig terjedhet. Munkaszerződésük szerint egyenlőtlen munkarendben, 3 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. – Helyesen alkalmazott-e az egyenlőtlen munkarend megnevezés? – Osztott munkaidőben (minimum 2 órás megszakítás miatt) foglalkoztathatók-e? – Beosztás szerinti vasárnapi munkavégzésük során el kell-e számolni a vasárnapi pótlékot? – Megszakítás nélküli munkaidőnek minősül-e a foglalkoztatásuk? (Munkaszüneti napra történő beoszthatóság, havonta 1 kötelező vasárnapi pihenő biztosítása miatt.) – Vonatkozik-e rájuk a 10.5. § (4) kötelezettség: havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani? – Kettő- vagy többműszakos-e a munkarendjük, vagyis az éjszakai (22-06 óra közötti) munkaidőt elég 15 százalékos pótlékkal díjazni, vagy a 30 százalékos pótlékmérték a szabályos? – Jelen esetben hogyan értelmezhető az Mt. 141. § (1), (2) bekezdés szabályozása? – Elgondolásunk szerint alkalmazni szükséges a 105. § (4) szerinti kötelezettséget a havi egy vasárnapi pihenő beosztására. Helyesen gondoljuk? Mi az időtartam helytálló értelmezése? Pl. 0-24 h, vagy más módon? – A heti pihenőidő kiadása esetén a 106. § (3) pontjában meghatározott legalább heti 40 órát kitevő, vagy az átlag heti 48 óra pihenőidő a kötelező? – A 97. § (4) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséggel teljesítettnek tekintendő-e az Mt. 46. §-ában foglalt tájékoztatás, vagy egyéb formában is (részletezettebben) pl. hirdetőn (munkaköri csoportonként, vagy névreszólóan) közzétehető-e akár teljes évre?