793 találat a(z) tárgyi eszköz cimkére
Tárgyi eszköz értékesítése tevékenységét szüneteltető vállalkozónál Cikk
Egyéni vállalkozó jelenleg szünetelteti tevékenységét. A vállalkozásában volt egy tehergépkocsi, amit most a szüneteltetése alatt értékesít. Áfaalany, az áfát bevalljuk és megfizetjük. Kérdésünk, hogy az értékesítésből származó jövedelmet hogyan kell bevallani a szüneteltetés alatt? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Végrehajtó iroda tárgyi eszközértékesítés Kérdés
Telek kivezetése. Kérdés
Katából áttérés átalányadóba Kérdés
Egyéni vállalkozó vagy egyszemélyes kft. készletproblémája Kérdés
Napelem bérbeadás Kérdés
Bérelt ingatlanon végzett felújítás Cikk
Sokszor előfordul, hogy a vállalkozás által bérelt ingatlan nem teljesen felel meg a bérlő elképzelésinek, így az átalakítást, felújítást végez a bérleményen. Ilyenkor a költségek kit terhelnek, és hogyan lehet könyvelni a felmerült felújítási költségeket? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Fejlesztésre kapott támogatás Kérdés
Áfa-arányosítás Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem egy példán keresztül a következő: tegyük fel, hogy egy társas vállalkozás 20 millió forintért szerez be tárgyi eszközöket, amelyhez kapcsolódik 5,4 millió Ft előzetesen felszámított áfa. Ezen eszközök használta kapcsán realizál 1 millió forint áfaköteles, illetve 2 millió forint áfamentes árbevételt. Emellett van további 200 millió forint áfaköteles árbevétele egy teljesen más jellegű tevékenységből, amelyhez nem hasznosítja az új eszközöket. Amennyiben az áfa-arányosítást az 5. számú melléklet alapján határozzuk meg, úgy a levonási hányadot hogyan állapítjuk meg? Ugyanis van összesen 203 millió forint árbevétele, amiből 201 millió áfaköteles. Ezek szerint 201/203= 0.99, vagyis az eszközök áfájának 99 százaléka levonásba helyezhető? Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanértékesítés részletfizetéssel Kérdés
Egy vállalkozás ingatlanját 90 millió forintért úgy értékesítette, hogy annak kifizetése 7 év részletfizetéssel történik. Az adásvételi szerződés szerint a tulajdonba adás is a futamidő végén lesz. Könyvelhető ez halasztott bevételként, elhatárolva úgy, hogy minden évben a ténylegesen kifizetett összeg kerül adózás alá? Hogyan tudjuk a tárgyi eszközből kivezetni az ingatlant? A futamidő végén tulajdonba adással? Válaszukat köszönöm!
Alapítvány megszűnése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nem közhasznú alapítvány szeretne megszűnni. A törvényszék ezt már végzéssel engedélyezte is. Rendelkezik tárgyi eszközökkel, amelyeket szeretnének ingyenesen átadni. Az alapítvány egy főiskolai tanszékhez kapcsolódik, így annak a tanszéknek átadnák ezeket. Ez jár-e adóvonzattal: társasági adó vagy áfa? Nem áfás az alapítvány, de amikor ezek az eszközök beszerzésre kerültek még az volt. 2016.év végével kilépett az áfa körből. Ez érinti-e az áfáját? Amikor kilépett az áfából követelés volt az áfán, ez azóta fennáll. Ezt visszakapja a végelszámolás végén? Az alapítványnak nincs pénzeszköze, évek óta nem működik, tehát a megszűnést olyan módon tudná megoldani, ami nem jár adófizetéssel. Előre is köszönöm válaszát!
Vadásztársaság pályázat Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vadásztársaság, amely idei évben pályázat keretében szeretne eszközöket beszerezni (utánfutó, villanypásztor stb.) A pályázat benyújtásánál azonban megjelöltek olyan eszközöket, amelyek nem kifejezetten a tevékenységükhöz kapcsolódik, azonban azt a tájékoztatást kapták a pályázatot összeállítótól, hogy ez nem probléma. Leginkább lovardára jellemző 1-2 eszközről (nem jármű) van szó. A kérdésem az lenne, hogy ezt tárgyi eszközként nyilvántarthatja? Számolhat el értékcsökkenést rá vagy beszerzési áron kell végig nyilvántartani? Az is felmerült, hogy térítésmentesen használatba adják egy helyi lovardának, aminek fejében ők vadak etetésére szolgáló terményt adnak cserébe. A kapott támogatás bevételnek fog minősülni a vadásztársaságnál, azonban ezen eszközbeszerzés után terheli őket adó? Köszönöm szépen a segítségét!
Egyéni vállalkozóból kft. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kft.-vé szeretne átalakulni. Az egyéni vállalkozás leltárában tárgyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök, kötelezettségek egyaránt vannak, valamennyi vagyont a kft. rendelkezésére bocsátanak, az alapítói tőke készpénz lenne. Az egyik kérdésem, hogy amennyiben tárgyi eszköz, készlet, követelések értéke meghaladja a kötelezettségek (szállító, folyószámla hitel) értékét, úgy ebben az esetben az egyéni vállalkozónak keletkezik-e adókötelezettsége, az átalakulásból adódóan. A másik kérdésem az, hogy felleltározott egyéni vállalkozói vagyon negatív saját tőkét eredményezne, ebben az esetben lehetséges-e az átalakulás, illetve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a saját tőke pozitívvá tételére. Harmadik kérdésem, hogy a 2019. 12. 31-ei leltár alapján meddig van lehetőség az átalakulásra?
Építőipari állvány bérlése Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: egy építőipari vállalkozás állványt bérel, a számlán tagonként szerepelnek az állvány részei, de bérlésről van szó. Majd egy idő után megveszi ezt a bérelt állványt. A vásárlásról kapott számlán szintén tételesen fel vannak sorolva a tagok, összegként rajta van a teljes összeg, melyből levonják a bérleti díjak összegét. A kérdésem az, hogy ebben az esetben milyen értéken kell ezt az állványt a tárgyi eszközök között szerepeltetni? A segítséget előre is köszönöm.
Tárgyi eszköz káresemény Kérdés
2019 októberében a társaság egyik nagy értékű termelő gépénél (mely egy gépsor önálló eleme) az egyik központi elem tűzkár következtében használhatatlanná vált. A helyreállítást részben idegen kivitelező és részben a társaság munkavállalói végezték anyag- és munkaóra-felhasználással. A káreseménnyel kapcsolatban el kell-e számolni a kár miatt a részegységre jutó terven felüli értékcsökkenést és a részbeni kivezetést? A kár nagysága kb. 20 százalék. A gép a helyreállítást követően az eredeti műszaki állapotnak és kapacitásnak megfelelően működik tovább. A helyreállítási költségek és ráfordítások összegét felújításként kell-e könyvelni? Ha nem, akkor ez elhatárolható-e, mivel a kártérítést a mérlegkészítést követően (2020-ban) fogjuk megkapni, a kártérítés összege még nem ismert. Ebben a témában Pölöskeiné válaszolt meg egy 2017. február havi kérdést. Válaszukat köszönöm.