A koronavírus miatt több cégnél felmerült a cég működésének vagy tevékenységének szüneteltetése. A cikk ennek jogi hátterét, illetve a „szüneteltetés” alatti tennivalókat vázolja. Nem foglalkozik a munkavállalással kapcsolatos jogi kérdésekkel, de a foglalkoztatásukkal kapcsolatos közterhek bevallását, fizetését érinti.
Tisztelt Szakértő! Egy nem katás bt. beltagja üzletvezető is egyben, és nincs más üzletvezető a cégben milyen minimális adó- és járulékfizetésre kötelezett? Az üzletvezetői tevékenységet társas vállalkozóként végzi, személyesen is közreműködött a tevékenységben, de a koronavírus miatt be kellett zárnia. A cég tevékenysége tulajdonképpen szünetel, ő csak a minimális üzletvezetési dolgokat végzi, de az egészségbiztosítását mindenképpen meg szeretné őrizni. Lehetséges-e átjelenteni munkaviszonyba heti 1–2 órára, vagy ehhez mindenképpen társasági szerződést kell módosítani?
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem, hogy változik-e és hogyan 2020. július 1-jétől a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó egészségügyiszolgáltatási járulék-fizetési kötelezettsége? Köszönettel: Rozika könyvelő
A nyugdíjjogosultság elérésekor az érintettek túlnyomó többsége benyújtja öregségi nyugellátásra vonatkozó igényét és annak elbírálása után öregségi nyugdíjassá válik. Ugyanakkor még a korhatárt betöltöttek között is akadnak, akik nem élhetnek vagy nem élnek a lehetőséggel. A következőkben velük foglalkozunk.
Tisztelt Szakértő! Van egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszony mellett, aki a vállalkozásban megbízási jogviszonyban végzi az ügyvezetést ingyen. Egy másik cégben is ügyvezetést lát el ingyen megbízási jogviszonyban, de ott nem tag. Amennyiben megszűnik a munkaviszonya (ahol most fizetik utána a járulékokat), hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? Illetve a munkaviszony megszűnését követően jogosult-e álláskeresési járadékra?
Üdvözlöm! Kft., egyszemélyes tulajdonos, ügyvezető, aki nem vesz ki semmilyen jövedelmet, nincs alkalmazásban a cégében, fizet-e tb-t, társas vállalkozónak minősül? Az ügyvezető emellett nyugdíjas és másik társaságnál dolgozik heti 40 órás alkalmazotti munkaviszonyban. Köszönöm előre is válaszát.
A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása során a kiindulópont az érintett társadalombiztosítási jogviszonyának a tisztázása, amely talán a társas vállalkozók – ezen belül a gazdasági társaságok tulajdonos tagja – vonatkozásában okozza a legtöbb nehézséget. Nem véletlen, hiszen a rájuk irányadó szabályok között nem kevés bizonytalanságot vagy ellentmondást találhatunk. A következőkben ezek között tallózunk, a nem nyugdíjas tagokkal összefüggésben foglalkozva a témával.
Tisztelt Adózóna! Egy magyar székhelyű és alapítású cég egyetlen tagja és ügyvezetője indiai állampolgár. Indiában rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal. Mivel Magyarország és India között van szociális biztonsági egyezmény, így tudomásunk szerint emiatt nem lesz főállású társas vállalkozó. A kérdésünk az, hogy ettől függetlenül kell-e őt jelenteni a 08-as bevalláson 35-ös jogviszony kóddal? Tajszámot köteles-e igényelni? Hogyan változik a helyzet, ha Indiában megszünteti a heti 36 órás munkaviszonyát?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik tag nem fizet járulékot mert, máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A másik tag a garantált bérminimum alapján kap juttatást, és azután fizet járulékot mint társas vállalkozó. Ez a tag 2020. 01.13-ától Hollandiában dolgozik, ott van teljes körű biztosítása és munkaszerződése. A szükséges nyomtatvány le lett adva az Egészségpénztárhoz. A NAV-nál azt a felvilágosítást kaptam,hogy őt ki kell léptetnem, és idehaza ezentúl nem kell járulékot fizetnie. Kicsit bizonytalan vagyok, ez a kft. grafikai tervezéssel foglalkozik a munkát itthon tovább folytatná számlát bocsátana ki. A munkát az a tag végzi, aki külföldön munkát vállalt. Ilyenkor kell valamilyen juttatást adni, és járulékot fizetni neki, vagy elég ha év végén osztalékot fizetnek mind a két tagnak az eredményből? Köszönöm a segítséget!
Katás egyéni vállalkozó havi 50 ezer forint katát fizet, emellett tulajdonos egy kft.-ben, ahol az ügyvezetést napi 2 órában látja el. Ennek megfelelően fizeti a járulékot. Az ügyvezetésen kívül más tevékenységet nem végez a társaságban. A tényleges tevékenységet alvállalkozók végzik. Kérdés : Helyesen jártunk-e el, hogy csak napi 2 órában jelentettük az ügyvezetőt?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. esetében az ügyvezetést, és az adott munkavégzést is munkaviszonyban látja el a tulajdonos. Munkabér kerül elszámolásra részére. A NAV bejelentőn mint 1451 társas vállalkozó 4o órában szerepel, helyes-e ez igy , vagy a 1101 munkaviszony 4o órában – kóddal kell hogy bejelentve legyen? Egy másik kft-ben is ügyvezető, ott mint társas vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban – ebben a kft.-ben járulékot már nem kell fizetnie. Jól gondolom?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja 2014-ben az év egy részében ügyvezetője is volt a cégének, 36 órás munkaviszonnyal máshol nem rendelkezett, így erre az időszakra társas vállalkozóként járulékfizetésre volt kötelezett. 14T1041-es bejelentése elmaradt és a járulékbevallásokban sem szerepelt. A kérdésem az, hogyan lehet ezt a helyzetet rendbe tenni. Ha most megtesszük az elmaradt T1041-es bejelentését, és a 1408-as járulékbevallásokat is beadjuk, akkor a 2014-es járulékait meg kell-e fizetnie, vagy ezek már elévültek? (Elévülés ideje című kérdés 2013.11.21. példája?) Ha ezek a járulékok elévültnek minősülnek, milyen tartalommal kell beadni 1408-as bevallásokat? Válaszát előre is köszönöm!
Rokkantsági ellátásban részesülő személy, ügyvezetői teendőinek ellátásának tekintetében társas vállalkozónak minősül egy társaságban. A társaság az ügyvezető után megfizeti a törvényben előírt járulékokat, az ügyvezető részére jövedelemkifizetés nem történik. Nevezett személy elvállalhat-e egy állást egy másik társaságnál heti 20 órás munkaviszonyban bruttó 97 500 forint munkabérért, hogy ne veszítse el a jogosultságát a rokkantsági ellátásra? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Válaszadó! Egy kkt.-nak két főfoglalkozású – személyes közreműködésre tekintettel –, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagja van. Az egyiküket megválasztották polgármesternek, ennek következtében a közszolgálati törvény szerint választott tisztségviselői jogviszonya keletkezett. Erre az új jogviszonyra tekintettel a város által juttatott havi díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kkt.-ban nem kíván már személyesen közreműködni, de az üzletrészétől és az ügyvezetői megbízatásától sem szeretne megválni (a város jegyzője szerint erre jogilag minden lehetőség adott). Szükséges-e a kkt.-ban továbbra is megfizetni maga utána a minimálbér utáni járulékot? Vonatkoztatható-e a 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ának (5) bekezdése erre az esetre? Megváltozik-e a főfoglalkozású társas vállalkozó 1451-es jogviszonykódja, ha igen, mire? Be kell-e jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon a változást? Válaszukat előre is köszönöm.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték