A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugdíjak, valamint az özvegyi járadék. Írásunkban az özvegyi nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos, fontosabb tudnivalókat mutatjuk be.
Ki minősül nyugdíjasnak? Melyek a nyugdíjigény érvényesítésének a sajátosságai a megállapításra irányuló eljárás tartama alatt, vagy éppen más „nyugdíjszerű” ellátások folyósítása mellett, és miként alakul a vállalkozó vagy munkavállaló társadalombiztosítási jogállása? Júniusi webináriumunkon szakértő előadónk részletesen ismerteti mind a foglalkoztatók – ideértve a vállalkozókat, őstermelőket mint önfoglalkoztatókat is –, mind a munkavállalók szempontjából speciális jogszabályi helyzeteket, és szakmai iránymutatást nyújt a témában jellemzően felmerülő kérdésekben.
Cikkünkben a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy társadalombiztosítási jogállására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük. Nézzük, melyek ezek!
A hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítás keretében megállapodás köthető akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra. Cikkünkben a nyugellátásra köthető megállapodásokat mutatjuk be, kitérünk olyan kérdésekre is, amelyek ebben a témakörben a közelmúltban felmerültek.
Nyolc rendelet – közöttük a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet módosításáról szóló 44/2025. kormányrendelet, valamint a dohányboltban értékesített egyes termékek ismertetésére és bemutatására vonatkozó különös szabályokról szóló 43/2025. kormányrendelet –, továbbá 23 határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2025. évi 26. számában.
A munka törvénykönyve részletesen szabályozza, hogy mikor jogosult a munkavállaló a kisgyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságra. Társadalombiztosítási szempontból a fizetés nélküli szabadság időszakának mind a biztosítási jogviszony fennállása, mind a munkaviszony mellett folytatott vállalkozói tevékenység kapcsán fizetendő tb közterhek szempontjából kiemelt jelentősége van. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy az említett jogszabályok alapján mire kell figyelni a fizetés nélküli szabadságnál.
2025 januárjában nem csak a társadalombiztosítási közterhek változtak, hanem a társadalombiztosítási ellátások is. Előző írásunkban az egészségbiztosítás természetbeni ellátásainak változásait ismertettük, míg az alábbi cikkben az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosításait foglaljuk össze.
Többes jogviszonyról akkor beszélhetünk, ha egy természetes személy egyidejűleg több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll egy vagy több foglalkoztatónál. Ilyen esetben a biztosítási kötelezettséget jogviszonyonként kell elbírálni, ugyanakkor az egyik jogviszony befolyásolhatja a másik jogviszonyban keletkező társadalombiztosítási jogállást, illetve járulékfizetési kötelezettséget.
2025 januárjában nemcsak a társadalombiztosítási közterhek változtak, hanem a társadalombiztosítási ellátások is. Az alábbi cikkben az egészségbiztosítás természetbeni ellátásainak változásait ismertetem, míg egy következő cikkben az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosításait foglalom össze.
A HVG 338 oldalas társadalombiztosítási különszáma 8 törvényt tartalmaz a végrehajtási rendeleteikkel egységes szerkezetben, amelyeket tb-szakértői kommentárok, példák, összefoglaló táblázatok tesznek érthetővé. Ismerteti a gyakorlati tudnivalókat a fizetendő járulékokról és a szocho alapjáról, mértékéről, valamint az igénybe vehető kedvezményekről. Útmutatót és példákat ad – többek között – a nyugdíjszámítás sémáira, a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, a táppénz, a baleseti táppénz, a csed, a gyed és az öfd számítására.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012-től történt módosítását követően saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag azon személyek esetében nyílik lehetőség, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárukat, továbbá nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül, ha rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel, az úgynevezett nők kedvezményes öregségi nyugdíja.
A társadalombiztosítást alapvető szabálymódosítás nem változtatja meg 2025-ben, a kötelezettségek és az ellátások mértékét ezúttal tulajdonképpen csak a minimálbér, illetve a garantált bérminimum növelése befolyásolja.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása milyen bejelentési, adófizetési és társadalombiztosítási kötelezettségekkel jár. A társadalombiztosítási kérdésekre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő jogász, az szja-kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték