42 találat a(z) személyi jellegű ráfordítás cimkére

Kérdés

Végelszámolás alatt a társas tag levont járulékát követelésként könyveltük, és ezt a taggal megtéríttettük. A NAV nem fogadta el, mert a levont járulékot egyéb személyi jellegű ráfordításként könyveltette. Hivatkozott az NGM Számviteli Főosztály 17042/2014. VII. 10-ei állásfoglalására. Önök szerint is (2015. 05. 10. Pölöskei Pálnéra hivatkozva) ezt követelésként kell nyilvántartani és nem tekinthető a vállalkozás érdekében elismert költségnek. A számviteli törvény 79. paragrafus 1. pontja és 4. pontja alapján véleményem szerint nem személyi jellegű ráfordítás. Erre vonatkozóan kérem segítségüket. A levont járulék egyéni vállalkozónál sem számolható el költségként. Fontos kérdés, hogy a levont járulék valóban egyéb személyi jellegű ráfordítás lenne? Köszönettel: Péter Zsuzsanna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azon egyéni vállalkozók, akik megbízási szerződés alapján végeznek tevékenységet, ezen tevékenységük után számlát állítanak ki. Az igénybevevőnél az adott számla besorolása személyi jellegű ráfordítás vagy anyagi jellegű ráfordítás? A szabályozás mely pontja és hogyan mondja ki ezt a besorolást? Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemélytől eszközt bérelünk. Milyen adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve hogyan kell könyvelni: igénybe vett szolgáltatások vagy személyi jellegű ráfordítások közé? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a székhelye a lakóhelyén van, ahol semmilyen tevékenységet nem végez (tárgyi eszköze nincs), telephelye egy másik városban van. 2015-ben vállalkozói kivétet nem vett ki, állandó alkalmazottja nem volt, csak 5 napra volt 1 alkalmi munkavállalója. Hogyan kell elvégezni az adóalap személyi jellegű megosztását? A székhelyre 500 ezer forint 10 %-a, azaz 50 ezer forint személyi jellegű ráfordítást kell megadni, tehát a székhely/telephely megosztási aránya 10-90 %? Előre is köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a következő kérdés megválaszolásában: cég komplex módszerrel osztja meg az ipa alapját két település között (az adóalap meghaladja a 100 millió forintot). 2014 szeptemberétől a telephelyen megszűnt a személyi jellegű kifizetés, a telephelyen már csak ingatlan-bérbeadásból van a cégnek jövedelme. Ilyen esetben a telephelynél kell-e személyi jellegű ráfordítással kalkulálnom (ha igen, mit vegyek figyelembe), vagy csak az eszközérték-arányos megosztást kell figyelembe vennem? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e – bármilyen formában – a személyesen közreműködő tagnak juttatott, munkavégzéshez szükséges hallókészülék ára? Amennyiben a készüléket a gazdasági társaság vásárolja meg, elszámolható-e a társasági adóban, keletkezik-e a magánszemélynek bevétele utána (ha igen, akkor milyen jogcímen) vagy esetleg személyi jellegű ráfordításként, illetve az áfatartalma levonásba helyezhető-e? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók megosztják egymás között a járulékos költségeket. Kérdésünk, hogy a másik munkáltatóra átterhelt személyi jellegű ráfordítás áfaköteles-e, s ezt milyen bizonylaton kell átterhelni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó támogatási szerződést kötött, amelyben a kikötött feltétel: a projekt befejezését követő két üzleti év személyi jellegű ráfordításainak összege eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás összegének az 50 százalékát. Létszámfeltétel nincs kikötve. Kérdésem: egyéni vállalkozónál mi tartozik a személyi jellegű ráfordításokba? (Egyéni vállalkozói kivét, saját szociális hozzájárulási adó.) Köszönöm: Kovács Erzsébet

Kérdés

Tisztelt Szakértő, Magyar gazdasági társaság ügyfelem, több országban is rendelkezik áfaregisztrációval. Ilyen esetben a számlákat a magyar könyvelésben melyik ország jogszabályainak megfelelően kell lekönyvelni. Például egyik országban vannak olyan költségek, amelyek simán elszámolhatók adómentesen költségként, viszont Magyarországon adóköteles személyi jellegű ráfordításnak számítana. Ilyen esetben a magyar könyvelésben hogyan kell lekönyvelnem, és a magyar adót meg kell utána fizetnem? Ugyan ez lenne a kérdésem egy külföldi fióktelep esetében. A magyar beszámolóban szerepeltetnem kell a külföldi fióktelep adatait is, de a fióktelep könyvelését a magyar, vagy a külföldi jogszabályoknak megfelelően kell elvégeznem? Segítségét előre is köszönöm!!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az általam könyvelt cég könyvkiadással foglalkozik. Ennek során a következő folyamatok zajlanak: könyvírás, lektorálás, szerkesztés és könyvnyomtatás. Ezen tevékenységeket a közreműködők megbízási, illetve vállalkozási szerződés alapján végzik. A leszámlázott teljesítményüket a cég részben közvetített szolgáltatásként, alvállalkozóként és anyagköltségként (nyomda) számolta el, és csökkentette az ipa-adóalapot. Az adóhatóság az ellenőrzés során – többek között – két megállapítást tesz: "A könyvkiadáshoz igénybe vett más szervezetek által végzett (nyomdai kivitelezés, tördelés, stb.) munkát az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni, az nem lehet közvetített szolgáltatás. A szerzői jogdíj, lektorálás pedig személyi jellegű ráfordítás." Másik megállapítás: "Könyvek előállítása esetén késztermék a kiadónál keletkezik, mivel a kiadó rendelkezik a kiadói jogokkal. Ezen jogok nélkül forgalomképes termékről nem lehet beszélni. A nyomda, valamint a mű elkészítésében résztvevő egyéb vállalkozás nem árut értékesítenek a kiadó felé, hanem szolgáltatást nyújtanak, ezért a nyomdai, stb. költségeket ELÁBÉ-ként sem lehet elszámolni." Kérem szíves véleményüket az eljárás jogszerűségéről. Üdvözlettel: Szekér László, Gordiosz Kft.

Kérdés

T.Cím! Hallgatói szerződéssel kívánunk foglalkoztatni egy hallgatót, együttműködési megállapodást kötöttünk – gyakorlati képzésre – az oktatási intézménnyel. Úgy tudjuk, ez a jogviszony nem képez biztosítási jogviszonyt, bejelentési kötelezettség nem terheli, valamint a kifizetett díj a minimálbér összegéig nem képez adó- és járulékfizetési kötelezettséget. A kérdésünk a következő: 1. A kifizetett díjat bérköltségként, vagy személyi jellegű egyéb ráfordításként számolhatjuk el költségeink között? 2. Szerepeltetni kell-e a 08-as bevallásban? 3. A kifizetett összeggel csökkenthető-e a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségünk, és milyen mértékben? Üdv. Tóth Gábor

Kérdés

Kérem számítással alátámasztott véleményét az iparűzési adó megosztásához. Kft. székhelye A falu, 1,8 % az adókulcs Telephely: B falu, 2 % az adókulcs a kft. 2012-es nettó árbevétele: 30 M Ft a kft. 2013-as nettó árbevétele:122 143 e Ft elábé 75 490 e Ft közv szpolg 14 766 e Ft anyagktg 5 179 e Ft 2013-as személyi jellegű ráfordítása a kívülálló (nem tag) ügyvezetőnek fizetett 60 000 Ft és járuléka 14 580 Ft. A kft. egyszemélyes társaság, az ügyvezető megbízási jogviszonyban tevékenykedik. Hogyan kell kiszámolni a személyi jellegű ráfordítás alapján a helyi iparűzési adót? Nem értjük, hogy mi alapján kell arányosítani, hogyan állapítom meg, hogy melyik helyen, mennyit számoljunk? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pótlékok – eladói munkakörben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szabadság kiadásának határideje

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Özvegyi nyugdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink