Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemélytől eszközt bérelünk. Milyen adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve hogyan kell könyvelni: igénybe vett szolgáltatások vagy személyi jellegű ráfordítások közé? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a székhelye a lakóhelyén van, ahol semmilyen tevékenységet nem végez (tárgyi eszköze nincs), telephelye egy másik városban van. 2015-ben vállalkozói kivétet nem vett ki, állandó alkalmazottja nem volt, csak 5 napra volt 1 alkalmi munkavállalója. Hogyan kell elvégezni az adóalap személyi jellegű megosztását? A székhelyre 500 ezer forint 10 %-a, azaz 50 ezer forint személyi jellegű ráfordítást kell megadni, tehát a székhely/telephely megosztási aránya 10-90 %? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a következő kérdés megválaszolásában: cég komplex módszerrel osztja meg az ipa alapját két település között (az adóalap meghaladja a 100 millió forintot). 2014 szeptemberétől a telephelyen megszűnt a személyi jellegű kifizetés, a telephelyen már csak ingatlan-bérbeadásból van a cégnek jövedelme. Ilyen esetben a telephelynél kell-e személyi jellegű ráfordítással kalkulálnom (ha igen, mit vegyek figyelembe), vagy csak az eszközérték-arányos megosztást kell figyelembe vennem? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e – bármilyen formában – a személyesen közreműködő tagnak juttatott, munkavégzéshez szükséges hallókészülék ára? Amennyiben a készüléket a gazdasági társaság vásárolja meg, elszámolható-e a társasági adóban, keletkezik-e a magánszemélynek bevétele utána (ha igen, akkor milyen jogcímen) vagy esetleg személyi jellegű ráfordításként, illetve az áfatartalma levonásba helyezhető-e? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók megosztják egymás között a járulékos költségeket. Kérdésünk, hogy a másik munkáltatóra átterhelt személyi jellegű ráfordítás áfaköteles-e, s ezt milyen bizonylaton kell átterhelni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó támogatási szerződést kötött, amelyben a kikötött feltétel: a projekt befejezését követő két üzleti év személyi jellegű ráfordításainak összege eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás összegének az 50 százalékát. Létszámfeltétel nincs kikötve. Kérdésem: egyéni vállalkozónál mi tartozik a személyi jellegű ráfordításokba? (Egyéni vállalkozói kivét, saját szociális hozzájárulási adó.) Köszönöm: Kovács Erzsébet
Tisztelt Szakértő, Magyar gazdasági társaság ügyfelem, több országban is rendelkezik áfaregisztrációval. Ilyen esetben a számlákat a magyar könyvelésben melyik ország jogszabályainak megfelelően kell lekönyvelni. Például egyik országban vannak olyan költségek, amelyek simán elszámolhatók adómentesen költségként, viszont Magyarországon adóköteles személyi jellegű ráfordításnak számítana. Ilyen esetben a magyar könyvelésben hogyan kell lekönyvelnem, és a magyar adót meg kell utána fizetnem? Ugyan ez lenne a kérdésem egy külföldi fióktelep esetében. A magyar beszámolóban szerepeltetnem kell a külföldi fióktelep adatait is, de a fióktelep könyvelését a magyar, vagy a külföldi jogszabályoknak megfelelően kell elvégeznem? Segítségét előre is köszönöm!!
Tisztelt Adózóna! Az általam könyvelt cég könyvkiadással foglalkozik. Ennek során a következő folyamatok zajlanak: könyvírás, lektorálás, szerkesztés és könyvnyomtatás. Ezen tevékenységeket a közreműködők megbízási, illetve vállalkozási szerződés alapján végzik. A leszámlázott teljesítményüket a cég részben közvetített szolgáltatásként, alvállalkozóként és anyagköltségként (nyomda) számolta el, és csökkentette az ipa-adóalapot. Az adóhatóság az ellenőrzés során – többek között – két megállapítást tesz: "A könyvkiadáshoz igénybe vett más szervezetek által végzett (nyomdai kivitelezés, tördelés, stb.) munkát az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni, az nem lehet közvetített szolgáltatás. A szerzői jogdíj, lektorálás pedig személyi jellegű ráfordítás." Másik megállapítás: "Könyvek előállítása esetén késztermék a kiadónál keletkezik, mivel a kiadó rendelkezik a kiadói jogokkal. Ezen jogok nélkül forgalomképes termékről nem lehet beszélni. A nyomda, valamint a mű elkészítésében résztvevő egyéb vállalkozás nem árut értékesítenek a kiadó felé, hanem szolgáltatást nyújtanak, ezért a nyomdai, stb. költségeket ELÁBÉ-ként sem lehet elszámolni." Kérem szíves véleményüket az eljárás jogszerűségéről. Üdvözlettel: Szekér László, Gordiosz Kft.
T.Cím! Hallgatói szerződéssel kívánunk foglalkoztatni egy hallgatót, együttműködési megállapodást kötöttünk – gyakorlati képzésre – az oktatási intézménnyel. Úgy tudjuk, ez a jogviszony nem képez biztosítási jogviszonyt, bejelentési kötelezettség nem terheli, valamint a kifizetett díj a minimálbér összegéig nem képez adó- és járulékfizetési kötelezettséget. A kérdésünk a következő: 1. A kifizetett díjat bérköltségként, vagy személyi jellegű egyéb ráfordításként számolhatjuk el költségeink között? 2. Szerepeltetni kell-e a 08-as bevallásban? 3. A kifizetett összeggel csökkenthető-e a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségünk, és milyen mértékben? Üdv. Tóth Gábor
Kérem számítással alátámasztott véleményét az iparűzési adó megosztásához. Kft. székhelye A falu, 1,8 % az adókulcs Telephely: B falu, 2 % az adókulcs a kft. 2012-es nettó árbevétele: 30 M Ft a kft. 2013-as nettó árbevétele:122 143 e Ft elábé 75 490 e Ft közv szpolg 14 766 e Ft anyagktg 5 179 e Ft 2013-as személyi jellegű ráfordítása a kívülálló (nem tag) ügyvezetőnek fizetett 60 000 Ft és járuléka 14 580 Ft. A kft. egyszemélyes társaság, az ügyvezető megbízási jogviszonyban tevékenykedik. Hogyan kell kiszámolni a személyi jellegű ráfordítás alapján a helyi iparűzési adót? Nem értjük, hogy mi alapján kell arányosítani, hogyan állapítom meg, hogy melyik helyen, mennyit számoljunk? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték