37 találat a(z) személyi jellegű ráfordítás cimkére

Hipaalap megosztása Kérdés

Ingatlanbérlet számviteli elszámolása Kérdés

Fejlesztési adókedvezmény számítása Kérdés

Koronavírus Kérdés

Tisztelt Adózóna Csapata! Az alábbi kérdés merült fel a munkáltatók részéről: a koronavírusra tekintettel a vállalkozásokban beszerzett védőeszközök (fertőtlenítő szerek, maszkok) személyi jellegű ráfordításként vagy általános anyagköltségként számolhatóak el a vállalkozás költségei között, valamint ezek áfája visszaigényelhető-e (természetesen a számla a cég nevére szól). További kérdésként merült fel (mivel az állam által bonyolultan elérhetőek), a munkaadó – a munkavállalók egészségének védelme érdekében – elküldi dolgozóját magánlaboratóriumokban koronavírus elleni tesztelésre. A munkavállaló a munkaadó nevére szóló számlát kér. Ez a számla elszámolható a vállalkozás költségei között? Ez bérjellegű juttatásnak minősül és bérként kell utána megfizetni, mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak a járulékokat? Vagy esetleg mentesülhet a járulékok fizetése alól a vészhelyzetre való tekintettel? Előre is köszönöm válaszukat: K. Margit

Nonprofit kft által nyújtott ellátás rászorulóknak Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft. nem közhasznú, főtevékenysége M.N.S. Egyéb Szociális Ellátás Bentlakás Nélkül. A kapott támogatásokból élelmiszert, ruhát biztosít rászorulóknak. Ezek után a juttatások után van-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a kft.-nek. Elegendő-e, ha a könyvelésben elkülönítve könyveljük a vásárlások számláit az egyéb személyi jellegű ráfordítások között? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm.

Ki nem fizetett tagi közreműködői díj II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tudatában vagyok annak, hogy a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó jövedelméből mit kell levonni és fizetni utána. Egyébként ez a személyesen közreműködő tag/tevékenységű társas vállalkozó egyben ügyvezető is, mely feladatot ingyenesen, díjazás nélkül lát el. Azon hónapokra is megfizette nyilván az egészségügyi szolgáltatási járulék, amely hónapokra vonatkozóan a tagi közreműködő díj nem került kifizetésre. A társaság társasági szerződésében szerepelnek a tagi személyi közreműködés=mellékszolgáltatás alapvető feltételei, így a díjazása is. 2018. márciustól nem vett fel tagi közreműködői díjat, s mint könyvelőnek, nem áll rendelkezésemre attól eltérő (akár taggyűlési döntés), mint ami a társasági szerződésben szerepel, hogy havonta x forint. díjazás illeti meg. A kérdést könyvelőként tettem fel, arra vonatkozóan – tekintettel az éves beszámolási kötelezettség közelségére is –, hogy a társaság könyvelésében személyi jellegű ráfordításként és kötelezettségként kell-e könyvelni a papírforma szerint a tagot megillető közreműködői díjat bruttóban. Nyilván a ki nem fizetett díjazásból nem lehet szja-t stb. vonni, csak amikor kifizetődik. Számviteli fegyelemsértést követek-e el, ha ez a ki nem fizetett tagi közreműködői díj nem fog szerepelni a 2018-as főkönyvi könyvelésben és így a beszámolóban sem? Erre kérném szíves szakértői álláspontjukat, melyet ez úton is köszönök!

Életbiztosítás, utazási bérlet adózása 2019-ben Cikk

Hogyan kell adózniuk a cégeknek a már korábban megkötött életbiztosítások, valamint az utazási bérlet juttatása után? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Albérlet dolgozóknak Kérdés

Tisztelt Adózóna! Átvett társaság építőipari munkákat végez. Egy új megbízás kapcsán a székhelytől távol kell munkát végezni, várhatóan 3 hónapon belüli a munkavégzés időtartama. Ez időre a négy munkavállalónak lakást bérel a helyszín közelében. Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, hogy ez a bérleti díj személyi jellegű ráfordításnak vagy igénybevett szolgáltatásnak minősül? Segítségüket nagyon szépen köszönjük.

Utazási bérlet juttatása 2018-ban és 2019-ben Kérdés

Mi a helyes számviteli elszámolás abban az esetben, ha a 2019-re a munkáltató által megvásárolt BKV bérletek még 2018-ban átadásra kerülnek a munkavállalóknak? Megfelelő-e, ha ezt a költséget már 2018. évi személyi jellegű ráfordításként könyveli a munkáltató, a juttatás adóterheivel együtt?

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa

Tag járulékfizetése, ha nem vesz fel jövedelmet Kérdés

Végelszámolás alatt a társas tag levont járulékát követelésként könyveltük, és ezt a taggal megtéríttettük. A NAV nem fogadta el, mert a levont járulékot egyéb személyi jellegű ráfordításként könyveltette. Hivatkozott az NGM Számviteli Főosztály 17042/2014. VII. 10-ei állásfoglalására. Önök szerint is (2015. 05. 10. Pölöskei Pálnéra hivatkozva) ezt követelésként kell nyilvántartani és nem tekinthető a vállalkozás érdekében elismert költségnek. A számviteli törvény 79. paragrafus 1. pontja és 4. pontja alapján véleményem szerint nem személyi jellegű ráfordítás. Erre vonatkozóan kérem segítségüket. A levont járulék egyéni vállalkozónál sem számolható el költségként. Fontos kérdés, hogy a levont járulék valóban egyéb személyi jellegű ráfordítás lenne? Köszönettel: Péter Zsuzsanna

Egyéni vállalkozók megbízási jogviszonya Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azon egyéni vállalkozók, akik megbízási szerződés alapján végeznek tevékenységet, ezen tevékenységük után számlát állítanak ki. Az igénybevevőnél az adott számla besorolása személyi jellegű ráfordítás vagy anyagi jellegű ráfordítás? A szabályozás mely pontja és hogyan mondja ki ezt a besorolást? Segítségét előre is köszönöm.

Adószámos magánszemély számlája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemélytől eszközt bérelünk. Milyen adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve hogyan kell könyvelni: igénybe vett szolgáltatások vagy személyi jellegű ráfordítások közé? Válaszát előre is köszönöm!

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a székhelye a lakóhelyén van, ahol semmilyen tevékenységet nem végez (tárgyi eszköze nincs), telephelye egy másik városban van. 2015-ben vállalkozói kivétet nem vett ki, állandó alkalmazottja nem volt, csak 5 napra volt 1 alkalmi munkavállalója. Hogyan kell elvégezni az adóalap személyi jellegű megosztását? A székhelyre 500 ezer forint 10 %-a, azaz 50 ezer forint személyi jellegű ráfordítást kell megadni, tehát a székhely/telephely megosztási aránya 10-90 %? Előre is köszönöm válaszát!

Iparűzési adó megállapítása komplex módszerrel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a következő kérdés megválaszolásában: cég komplex módszerrel osztja meg az ipa alapját két település között (az adóalap meghaladja a 100 millió forintot). 2014 szeptemberétől a telephelyen megszűnt a személyi jellegű kifizetés, a telephelyen már csak ingatlan-bérbeadásból van a cégnek jövedelme. Ilyen esetben a telephelynél kell-e személyi jellegű ráfordítással kalkulálnom (ha igen, mit vegyek figyelembe), vagy csak az eszközérték-arányos megosztást kell figyelembe vennem? Segítségüket köszönöm.