42 találat a(z) személyi jellegű ráfordítás cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna Csapata! Az alábbi kérdés merült fel a munkáltatók részéről: a koronavírusra tekintettel a vállalkozásokban beszerzett védőeszközök (fertőtlenítő szerek, maszkok) személyi jellegű ráfordításként vagy általános anyagköltségként számolhatóak el a vállalkozás költségei között, valamint ezek áfája visszaigényelhető-e (természetesen a számla a cég nevére szól). További kérdésként merült fel (mivel az állam által bonyolultan elérhetőek), a munkaadó – a munkavállalók egészségének védelme érdekében – elküldi dolgozóját magánlaboratóriumokban koronavírus elleni tesztelésre. A munkavállaló a munkaadó nevére szóló számlát kér. Ez a számla elszámolható a vállalkozás költségei között? Ez bérjellegű juttatásnak minősül és bérként kell utána megfizetni, mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak a járulékokat? Vagy esetleg mentesülhet a járulékok fizetése alól a vészhelyzetre való tekintettel? Előre is köszönöm válaszukat: K. Margit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft. nem közhasznú, főtevékenysége M.N.S. Egyéb Szociális Ellátás Bentlakás Nélkül. A kapott támogatásokból élelmiszert, ruhát biztosít rászorulóknak. Ezek után a juttatások után van-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a kft.-nek. Elegendő-e, ha a könyvelésben elkülönítve könyveljük a vásárlások számláit az egyéb személyi jellegű ráfordítások között? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tudatában vagyok annak, hogy a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó jövedelméből mit kell levonni és fizetni utána. Egyébként ez a személyesen közreműködő tag/tevékenységű társas vállalkozó egyben ügyvezető is, mely feladatot ingyenesen, díjazás nélkül lát el. Azon hónapokra is megfizette nyilván az egészségügyi szolgáltatási járulék, amely hónapokra vonatkozóan a tagi közreműködő díj nem került kifizetésre. A társaság társasági szerződésében szerepelnek a tagi személyi közreműködés=mellékszolgáltatás alapvető feltételei, így a díjazása is. 2018. márciustól nem vett fel tagi közreműködői díjat, s mint könyvelőnek, nem áll rendelkezésemre attól eltérő (akár taggyűlési döntés), mint ami a társasági szerződésben szerepel, hogy havonta x forint. díjazás illeti meg. A kérdést könyvelőként tettem fel, arra vonatkozóan – tekintettel az éves beszámolási kötelezettség közelségére is –, hogy a társaság könyvelésében személyi jellegű ráfordításként és kötelezettségként kell-e könyvelni a papírforma szerint a tagot megillető közreműködői díjat bruttóban. Nyilván a ki nem fizetett díjazásból nem lehet szja-t stb. vonni, csak amikor kifizetődik. Számviteli fegyelemsértést követek-e el, ha ez a ki nem fizetett tagi közreműködői díj nem fog szerepelni a 2018-as főkönyvi könyvelésben és így a beszámolóban sem? Erre kérném szíves szakértői álláspontjukat, melyet ez úton is köszönök!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Átvett társaság építőipari munkákat végez. Egy új megbízás kapcsán a székhelytől távol kell munkát végezni, várhatóan 3 hónapon belüli a munkavégzés időtartama. Ez időre a négy munkavállalónak lakást bérel a helyszín közelében. Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, hogy ez a bérleti díj személyi jellegű ráfordításnak vagy igénybevett szolgáltatásnak minősül? Segítségüket nagyon szépen köszönjük.

Kérdés

Mi a helyes számviteli elszámolás abban az esetben, ha a 2019-re a munkáltató által megvásárolt BKV bérletek még 2018-ban átadásra kerülnek a munkavállalóknak? Megfelelő-e, ha ezt a költséget már 2018. évi személyi jellegű ráfordításként könyveli a munkáltató, a juttatás adóterheivel együtt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pótlékok – eladói munkakörben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szabadság kiadásának határideje

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Özvegyi nyugdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink