42 találat a(z) személyi jellegű ráfordítás cimkére
A társas vállalkozások tagjainak adómentesen adható juttatások Kérdés
Jogdíj 08-as bevallás Kérdés
Iparűzési adó megosztása Kérdés
Hipaalap megosztása Kérdés
Hipaalap megosztása Kérdés
Ingatlanbérlet számviteli elszámolása Kérdés
Fejlesztési adókedvezmény számítása Kérdés
Koronavírus Kérdés
Tisztelt Adózóna Csapata! Az alábbi kérdés merült fel a munkáltatók részéről: a koronavírusra tekintettel a vállalkozásokban beszerzett védőeszközök (fertőtlenítő szerek, maszkok) személyi jellegű ráfordításként vagy általános anyagköltségként számolhatóak el a vállalkozás költségei között, valamint ezek áfája visszaigényelhető-e (természetesen a számla a cég nevére szól). További kérdésként merült fel (mivel az állam által bonyolultan elérhetőek), a munkaadó – a munkavállalók egészségének védelme érdekében – elküldi dolgozóját magánlaboratóriumokban koronavírus elleni tesztelésre. A munkavállaló a munkaadó nevére szóló számlát kér. Ez a számla elszámolható a vállalkozás költségei között? Ez bérjellegű juttatásnak minősül és bérként kell utána megfizetni, mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak a járulékokat? Vagy esetleg mentesülhet a járulékok fizetése alól a vészhelyzetre való tekintettel? Előre is köszönöm válaszukat: K. Margit
Nonprofit kft által nyújtott ellátás rászorulóknak Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft. nem közhasznú, főtevékenysége M.N.S. Egyéb Szociális Ellátás Bentlakás Nélkül. A kapott támogatásokból élelmiszert, ruhát biztosít rászorulóknak. Ezek után a juttatások után van-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a kft.-nek. Elegendő-e, ha a könyvelésben elkülönítve könyveljük a vásárlások számláit az egyéb személyi jellegű ráfordítások között? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
Ki nem fizetett tagi közreműködői díj II. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tudatában vagyok annak, hogy a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó jövedelméből mit kell levonni és fizetni utána. Egyébként ez a személyesen közreműködő tag/tevékenységű társas vállalkozó egyben ügyvezető is, mely feladatot ingyenesen, díjazás nélkül lát el. Azon hónapokra is megfizette nyilván az egészségügyi szolgáltatási járulék, amely hónapokra vonatkozóan a tagi közreműködő díj nem került kifizetésre. A társaság társasági szerződésében szerepelnek a tagi személyi közreműködés=mellékszolgáltatás alapvető feltételei, így a díjazása is. 2018. márciustól nem vett fel tagi közreműködői díjat, s mint könyvelőnek, nem áll rendelkezésemre attól eltérő (akár taggyűlési döntés), mint ami a társasági szerződésben szerepel, hogy havonta x forint. díjazás illeti meg. A kérdést könyvelőként tettem fel, arra vonatkozóan – tekintettel az éves beszámolási kötelezettség közelségére is –, hogy a társaság könyvelésében személyi jellegű ráfordításként és kötelezettségként kell-e könyvelni a papírforma szerint a tagot megillető közreműködői díjat bruttóban. Nyilván a ki nem fizetett díjazásból nem lehet szja-t stb. vonni, csak amikor kifizetődik. Számviteli fegyelemsértést követek-e el, ha ez a ki nem fizetett tagi közreműködői díj nem fog szerepelni a 2018-as főkönyvi könyvelésben és így a beszámolóban sem? Erre kérném szíves szakértői álláspontjukat, melyet ez úton is köszönök!
Életbiztosítás, utazási bérlet adózása 2019-ben Cikk
Hogyan kell adózniuk a cégeknek a már korábban megkötött életbiztosítások, valamint az utazási bérlet juttatása után? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Albérlet dolgozóknak Kérdés
Tisztelt Adózóna! Átvett társaság építőipari munkákat végez. Egy új megbízás kapcsán a székhelytől távol kell munkát végezni, várhatóan 3 hónapon belüli a munkavégzés időtartama. Ez időre a négy munkavállalónak lakást bérel a helyszín közelében. Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, hogy ez a bérleti díj személyi jellegű ráfordításnak vagy igénybevett szolgáltatásnak minősül? Segítségüket nagyon szépen köszönjük.
Utazási bérlet juttatása 2018-ban és 2019-ben Kérdés
Mi a helyes számviteli elszámolás abban az esetben, ha a 2019-re a munkáltató által megvásárolt BKV bérletek még 2018-ban átadásra kerülnek a munkavállalóknak? Megfelelő-e, ha ezt a költséget már 2018. évi személyi jellegű ráfordításként könyveli a munkáltató, a juttatás adóterheivel együtt?
Iparűzési adó megosztása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa
Ez engem is érdekel