Kedves Válaszadó! Cégünk saját gyártású termékeket értékesít, és saját tulajdonú ipari ingatlanokat ad bérbe. Igen csekély a készpénzes forgalom, egyedileg sosem haladja meg a törvényben említett 2 millió 500 ezer forintot. Mindezek ismeretében kell-e (kellett-e volna) Pmt. szabályzatot készítenünk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nemrég olvastam a "Pénzmosási Szabályzat árukereskedőknek" kérdést és a hozzátartozó szakértői választ. Én csak egy kis pontosítás felől szeretnék érdeklődni. A 2 500 000 forintos limit egy készpénzfizetésről szól vagy egy éves viszonylatban összesen egy partnertől? Ez számomra nem volt egyértelmű. Köszönöm a választ. Üdvözlettel: Tímea
Kérdésem arra irányulna, hogy a pénzmosás elleni szabályzatot át kell-e dolgozni, ha igen, mi a fő változás, illetve a NAV felé kell-e valamit megküldeni? Olvastam, hogy a szabályzatot nem kell megküldeni, csak az adatlapot, viszont adatlapot erre vonatkozóan sehol nem találok. Erre vonatkozóan szeretnék iránymutatást kapni. Köszönettel: Bényi Józsefné
Tisztelt Szakértők! Ügyfeleink nem nagyon szeretnek "papírozni" – ahogyan ők szokták mondani –, ha készül is valamilyen dokumentáció, az is ritkán felel meg az előírásoknak. Mi pedig egy-egy ellenőrzésnél szembesülünk ezzel a hiányossággal leginkább, és ez konfliktusforrás az ügyfelekkel. .. miért kell ennyi papír, ....hol van ez leírva, ...erre külön fel kellene venni egy embert, aki csak a papírokkal foglalkozik, és hol fizetik ezt meg nekem....., csak a szokásos elégedetlenkedés általában. Szeretnék egy átfogó tájékoztatást készíteni nekik – persze mindenki számára érthető megfogalmazásban –, nem túl nagy terjedelemben és áttekinthető formában. Ehhez szeretnék Önöktől segítséget kérni, hogy melyik jogszabály rendelkezik arról, kinek kötelező szerződést kötni, milyen adattartalommal, a számlabefogadás szabályai ugye nagyon fontosak, milyen kötelezettségek vannak, mi az ami csak ajánlott esetleg, de nem kötelező, milyen következményei lehetnek annak, ha nem tartja be valaki a számlabefogadás szabályait. Ez egy eléggé összetett dolog, abban szeretném kérni a segítségüket, hogy a témához kapcsolódó jogszabályokat hol találom meg, hogy ne maradjon ki semmi, vagy ne rossz irányban induljunk el. Köszönöm szépen a segítséget! Üdvözlettel: Krcsik Eszter
A munkáltató szabályzatai és az általa kialakított egyoldalú gyakorlat egyaránt fontos szerepet tölt be a cégek mindennapjaiban. Bár nincs ilyen kötelezettség, bizonyos esetekben ajánlott egy-egy kérdés szabályzatban történő rendezése. A munkáltatók egyre gyakrabban élnek is ezzel a lehetőséggel, a munkaszerződés által szabadon hagyott mozgásteret töltve meg belső szabályzatokkal.
Mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdálkodó mentesül a pénzkezelési szabályzat elkészítése alól. A pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni a napi készpénz záróállományának maximális mértékét. Ha nem kell pénzkezelési szabályzatot készíteni, akkor a mikrogazdálkodó mentesül a maximális mérték meghatározása, illetve az erre vonatkozó szabály alkalmazása alól is? A pénztárban bármekkora összeg lehet? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Társasházkezelő, közös képviseleti cég köteles-e bejelentkezni a NAIH-hoz, csinálnia kell-e felmérést, szabályzatot stb.? Erről eddig sajnos nem jelent meg információ. Kérem segítségét, hogy mit kell tennem? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kis könyvelőirodát vezetek, én vagyok az ügyvezető és egy alkalmazott van, mindketten részmunkaidőben dolgozunk. Ügyfeleim kis kft.-k, bt.-k, egyéni vállalkozók. Ahány helyen olvastam, hogy köteles vagyok-e bejelentkezni a NAIH-hoz, csinálnom kell-e a felmérést, szabályzatot meg mindent, annyiszor más infó jött le nekem. Kérem segítségét, hogy mit kell tennem? Mit mondhatok a kicsi cégeknek, hogy rájuk mi vonatkozik? Azt mondják, hogy mindenki csak rengeteg pénzért ajánlgatja nekik a szolgáltatásait. Köszönettel várom szives válaszát.
A dolgozó feladata a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban való megjelenés, köteles továbbá a munkaidő alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. Mi történik, ha Ámor akként dönt, hogy az álmodozó romantikus dolgozót nem hagyja a munkájára koncentrálni? A mindent elsöprő szerelem útjába állhat-e a munkáltató? Előírhatja-e a céges szabályzat, hogy „házinyúlra nem lövünk”?
A céges autó sok vállalatnál a béren kívüli juttatások közé tartozik, amit így nem csak üzleti, de magáncélú utazásokra is aktívan használhatnak a dolgozók. Jellemző azonban, hogy azoknál a cégeknél, ahol a flotta mindössze néhány autóból áll, vagy nincs nemzetközi anyavállalati nyomás, ezt cégautó szabályzat teljes hiányában teszik a munkavállalók, amely mind rájuk, mind a munkáltatóra nézve jelentős kockázatot hordoz.
Tisztelt Szakértő! Cégünk fő tevékenysége gépjárműjavítás. Egy másik kft.-ben 100 százalékos tulajdonos, amely autókereskedelemmel foglalkozik és a mi cégünk végzi a könyvelési feladatokat megbízási szerződés alapján. Kérdésem: 1. Kell-e a cégünknek "Pénzmosási szabályzatot" készítenie? 2. Az autókereskedelemmel foglalkozó társaságnak kell-e "Pénzmosási szabályzatot" készítenie? Válaszát előre is köszönöm.
A NAV tájékoztatót adott ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző, valamint az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók számára szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján teljesítendő feladatokról.
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 53. § szerinti 352 órát lehet úgy bontani, hogy beosztás szerinti munkanaponként az Mt. 53. § szerinti foglalkoztatásra 2 órában kerüljön sor, a többi 4-6 órában "normál" foglalkoztatás történik? A munkáltatónak arról, hogy 44 munkanap vagy 352 óra alapján számol, mikor, milyen formában kell döntenie (szabályzat, minden munkavállalónál máshogy, de írásban, szóban is elegendő)? Köszönettel.
Megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete azoknak a belső szabályzatoknak a kötelező tartalmi elemeiről, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények alapján kell elkészíteniük a kötelezetteknek. A jogszabály a Magyar Közlöny augusztus 3-ai számában olvasható.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét. Társaságunknál cafeteriaszabályzat van, ez alapján adjuk a juttatásokat. A szabályzat egyik eleme készpénzjuttatás évi 100 ezer forint összegben (az egész évben munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkozik). A szabályzat szerint, amikor a munkáltatónál megszűnik a munkavállaló munkaviszonya, a cafeteria összege nem jár a felmondás hónapjára, az adott hónap 15 napjáig. Amennyiben a felmondás hónapjában a megszűnés napja 15-e után van (például 06.20.), akkor jár az adott hónapra a juttatás. Az lenne a kérdésem, ha van a munkáltatónál ilyen szabályzat, akkor a cafeteria készpénzjuttatási elemére is alkalmazhatjuk a fenti szigorítást – tehát például 06.13-án megszűnő munkaviszony esetén nem adjuk a készpénzjuttatás időarányos részét? Szíves válaszát várva, köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték