20 találat a(z) számviteli elszámolás cimkére
Számvitel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó kft. egyik szállítója pénzügyi nehézségekkel küszködik, amit úgy oldanának meg, hogy a kft. megvenné az anyagot a ruhákhoz, míg a szállító (aki eddig a kész ruhákat adta el) megvarrná a ruhákat a hozott szövetekből. A kft. csak az anyagot adja hozzá, a szállítótól a kész ruhákat kapja meg. Ebben az esetben mi a számviteli elszámolása a megvett szöveteknek, illetve a bérvarrásnak? Köszönettel: Filip Emese
Készletté minősítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság társasházat épített. A társasházban lakások, üzletek, garázsok vannak. Ezek közül vannak, amelyeket bérbeadás útján hasznosít, és vannak amelyeket semmilyen módon nem használ, hanem értékesítésre kínálja. A társaság könyveiben az ingatlan részei egyrészt a tárgyi eszközök között, másrészt a késztermékek között szerepelnek (átvett könyvelésről van szó). Helyes-e számviteli szempontból, ha a bérbeadott ingatlanrészeket tárgyi eszközként tartjuk nyilván, és amortizációt számolunk el utánuk, az értékesíteni szánt ingatlanrészeket pedig a késztermékek között tartjuk nyilván? Vannak olyan ingatlanrészek, amelyek már nincsenek bérbeadva, és a tárgyi eszközök között vannak nyilvántartva. A társaság bérbeadásra és értékesítésre is meghirdette ezeket, attól függően, hogy melyik típusú hasznosításra lesz érdeklődő. Mi határozza meg az esetleges készletté minősítést? Milyen alapbizonylattal lehet megtenni az átminősítést, ha szükséges? Ugyanakkor vannak olyan garázsok, üzletek, amelyek a késztermékek között vannak nyilvántartva, mert értékesíteni kívánták őket korábban, de bérlő jelentkezett, és ezért bérbeadják. Ebben az esetben át kell minősíteni a tárgyi eszközök közé? A számviteli elszámolás helyességén túl fontos szempont az is, hogy a társasági adónál hogyan alakul a fentiek miatt az amortizáció összege. Összegezve: milyen szempont szerint határozzuk meg az ingatlanrészek helyes számviteli elszámolását? Milyen feltételek mellett szükséges az átminősítés? Mivel támasztható alá?
Leányvállalat alapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alapít egy másik kft-t. 100 százalékban tulajdonosként. Az alapító okiratban 3 millió forint jegyzett tőkét határoz meg. Befizet indulásként 50 ezer forintot (366 K384). A cégbíróság bejegyezte a céget (T366 K271). A be nem fizetett jegyzett tőke 2 millió 950 ezer forint. Mi a helyes számviteli elszámolás erre a kötelezettségre? Köszönöm válaszukat.
Kft. eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013 decemberében az egyik általam könyvelt egyszemélyes kft.-t értékesítették. Kérdésem, hogy ez esetben számviteli, könyvviteli szempontból van-e különösebb teendőm? Tulajdonképpen csak a tulajdonos személye változott, minden más maradt a régiben. Válaszukat előre is köszönöm! Emese
Vételi jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő !Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítója a vételi jog ellenértékét 2 millió ft-ban állapították meg, melyet a vételi jog jogosultja köteles megfizetni függetlenül , hogy él-e vételi jogával.Kérem ennek az ügyletnel az adózásra /áfa,számlázás/ illetve számviteli elszámolásra vonatkozó álláspontjukat adják meg.Köszönettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
