22 találat a(z) számviteli elszámolás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábban kérdeztem ezzel kapcsolatosan, de egy-két kérdésemre nem kaptam konkrét választ. Egy kisvállalkozás saját tervezésű és részben saját előállítású ruházati termékeket gyárt és forgalmaz. Év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, beszerzéskor mindent egy összegben az 5-ös számlaosztályba könyvel. Egy késztermék létrejöttéhez az alábbi munkafolyamatok kapcsolódnak: megvásárolja az alapanyagokat, megtervezi és kiszabja (a vállalkozás alkalmazottjaként), vállalkozóval levarratja és szintén vállalkozóval nyomatot készíttet rá. Pontosan melyik költségszámlára könyveljük az alábbiakat: - alapanyag beszerzés (méteráru, rövidáru) - szabáshoz felhasznált anyag - varratási szolgáltatás - nyomat készítés, nyomtatási szolgáltatás - csomagolóanyag (díszdoboz), ha külön tételként kerül továbbszámlázásra és ha külön nem jelenik meg a számláján ez a tétel, - szállítási költség: ha külön tételként kerül továbbszámlázásra és ha külön nem jelenik meg a számláján ez a tétel. Az önköltségszámítás és az év végi készlet megállapítása ez esetben nem kérdésem. Köszönettel.

Kérdés

A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet előírásai szerint a szőlőszerkezet átalakítása miatt az 1. melléklet előírásai szerint a szőlőültetvény kialakításához támogatást adnak. A kapott támogatást tőketartalékba kell helyezni vagy halasztott bevételként kell elszámolni? A támogatás pénzügyi teljesítése 2016-ban megtörtént, az ültetvénytelepítéssel kapcsolatban felmerült költségeket a társaság a befejezetlen beruházások között tartja nyilván. Hogyan történik a támogatás számviteli elszámolása?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó kft. egyik szállítója pénzügyi nehézségekkel küszködik, amit úgy oldanának meg, hogy a kft. megvenné az anyagot a ruhákhoz, míg a szállító (aki eddig a kész ruhákat adta el) megvarrná a ruhákat a hozott szövetekből. A kft. csak az anyagot adja hozzá, a szállítótól a kész ruhákat kapja meg. Ebben az esetben mi a számviteli elszámolása a megvett szöveteknek, illetve a bérvarrásnak? Köszönettel: Filip Emese

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság társasházat épített. A társasházban lakások, üzletek, garázsok vannak. Ezek közül vannak, amelyeket bérbeadás útján hasznosít, és vannak amelyeket semmilyen módon nem használ, hanem értékesítésre kínálja. A társaság könyveiben az ingatlan részei egyrészt a tárgyi eszközök között, másrészt a késztermékek között szerepelnek (átvett könyvelésről van szó). Helyes-e számviteli szempontból, ha a bérbeadott ingatlanrészeket tárgyi eszközként tartjuk nyilván, és amortizációt számolunk el utánuk, az értékesíteni szánt ingatlanrészeket pedig a késztermékek között tartjuk nyilván? Vannak olyan ingatlanrészek, amelyek már nincsenek bérbeadva, és a tárgyi eszközök között vannak nyilvántartva. A társaság bérbeadásra és értékesítésre is meghirdette ezeket, attól függően, hogy melyik típusú hasznosításra lesz érdeklődő. Mi határozza meg az esetleges készletté minősítést? Milyen alapbizonylattal lehet megtenni az átminősítést, ha szükséges? Ugyanakkor vannak olyan garázsok, üzletek, amelyek a késztermékek között vannak nyilvántartva, mert értékesíteni kívánták őket korábban, de bérlő jelentkezett, és ezért bérbeadják. Ebben az esetben át kell minősíteni a tárgyi eszközök közé? A számviteli elszámolás helyességén túl fontos szempont az is, hogy a társasági adónál hogyan alakul a fentiek miatt az amortizáció összege. Összegezve: milyen szempont szerint határozzuk meg az ingatlanrészek helyes számviteli elszámolását? Milyen feltételek mellett szükséges az átminősítés? Mivel támasztható alá?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. alapít egy másik kft-t. 100 százalékban tulajdonosként. Az alapító okiratban 3 millió forint jegyzett tőkét határoz meg. Befizet indulásként 50 ezer forintot (366 K384). A cégbíróság bejegyezte a céget (T366 K271). A be nem fizetett jegyzett tőke 2 millió 950 ezer forint. Mi a helyes számviteli elszámolás erre a kötelezettségre? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013 decemberében az egyik általam könyvelt egyszemélyes kft.-t értékesítették. Kérdésem, hogy ez esetben számviteli, könyvviteli szempontból van-e különösebb teendőm? Tulajdonképpen csak a tulajdonos személye változott, minden más maradt a régiben. Válaszukat előre is köszönöm! Emese

Kérdés

Tisztelt Szakértő !Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítója a vételi jog ellenértékét 2 millió ft-ban állapították meg, melyet a vételi jog jogosultja köteles megfizetni függetlenül , hogy él-e vételi jogával.Kérem ennek az ügyletnel az adózásra /áfa,számlázás/ illetve számviteli elszámolásra vonatkozó álláspontjukat adják meg.Köszönettel

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági őstermelőként borászat értékesítése

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Két cég közötti ügylet

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink