16 találat a(z) szállítói tartozás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. A végelszámolás zárásakor a "vállalkozásból kivont jövedelem"-ként német tulajdonos (német illetőségű) magyar adóazonosítóval, 100 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező magánszemélynek hány százalék szja-t kell fizetnie? 2.) A becsült költségeket, amelyek a vagyonfelosztás tárgyában hozott határozatban vannak, könyvelni kell-e? Például: T banköltség- K bank, végelszámoló költsége: T egyéb szolgáltatás K szállító? A záró bevallások és a beszámoló tartalmazhatja ezeket a becsült költségeket? 3.) Tartalmazhat a záró bevallás ki nem fizetett – becsült – szállítói tartozást (becsült költség, tehát nem számla akapján könyvelt)? 4.) Esetleges ellenőrzéskor megnézik majd, hogy a végelszámoló (kijelölt ügyvédi iroda) a tulajdonosnak benyújtotta-e a számlát, és ő kiegyenlítette-e azt? 5.) A végelszámolási eljárást lezáró bevallásokat egyidejűleg kell benyújtani. Hogyan értelmezhető ez? A cég havi áfabevalló, a 08-as bevallást is minden hó 12-én kell leadni. A záró 71-es bevallásra pedig 60 nap van. 6.) A cégnek az egyik adónemben túlfizetése van. Átvezetési kérelem a túlfizetésről a fizetendő szja-ra beadható? Határozatban erről is intézkedni kell? (Már kevesebb, mint 30 nap van a kötelező záró bevallás és beszámoló benyújtásáig.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amely sok év óta nem működik, de fizeti a kötelező biztosítást. Van adóbírság-tartozása, melynek felét tagi kölcsönből megfizette, a maradék 200 ezer forint elengedése folyamatban van a NAV-nál. A beltag súlyos betegség miatt szociális gondozás alá kerül, a kültag egy baleset során kapott agyi trauma miatt nincs tudatában a tetteinek. Egyik tagnak sincs vagyona, amit végrehajthatnának. A szállítói nyilvántartásban van egy 2007-ben kiállított számla, aminek akkor egy része fizetve lett, a maradék 2 millió 400 ezer forintot vitatták, de megállapodás nem született. A szállító sosem kérte a pénzt, a bt. nem is tudta volna fizetni. A szállító cége felszámolás alá került, és 2015-ben végleg törölték. Követeléssel a bt. felé sosem élt. Ha a NAV elengedi a bírságot, egyszerűsített végelszámolással azonnal meg akarjuk szüntetni a bt.-t. Kérdés, hogy a nem teljesített szállítói tartozást egyéb bevételként kell elszámolni a – remélhetőleg – elengedett bírsággal együtt. Ez taokötelezettséget jelent. Végelszámolás esetén, a gazdasági évet záró beszámolóban igénybe vehető-e a teljes pozitív adóalapig az elhatárolt, és igénybe vehető veszteség? Vagy esetleg a végelszámolás időszakában, a végelszámolás zárásához igénybe vehető-e 100 százalékos elhatárolt veszteség? Vagy milyen lehetőség van ezek elszámolására úgy, hogy ne kelljen taót fizetni a nincs miből. Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Egy nemrég hozzám jött kft. könyvében jelentős összegű szállítói tartozás van nyilvántartva. Az ügyvezető azt mondja, hogy ő ezt már régebben kifizette a saját pénzéből. Most én nem tudom, mit csináljak, milyen dokumentumokat kérjek, hogy ezeket a szállítói tartozásokat leírjam. Keresem a helyes megoldást. Továbbá úgy tudom, ez egyéb bevétel lenne és nem adóalap-növelő. Válaszukat várom Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen a következőkben. Három magánszemély megvásárolt egy céget tartozásokkal (többéves) és tagi kölcsönnel együtt. Az árban úgy állapodtak meg, hogy a cég lejárt tartozásait (szállító) és az előző tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt is fedezze. A vételár ügyvédi letéti számlára került (a későbbi tulajdonosok magánszámlájáról), amiből megtörtént a partnercégek felé a tartozás kiegyenlítése és a tagi kölcsönök rendezése is, erről ügyvédi igazolás kiállításra került. Kérem segítsen, hogy az "új" cég könyvelésében hogyan oldjam meg a szállítói tartozások kiegyenlítését, a tagikölcsön-visszafizetéseket? Az egyik partner pénzforgalmi áfás, ezt hogyan tudom kivezetni? Segítségét előre is nagyon köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég korábban kölcsönt nyújtott az egyik tagjának jegybanki alapkamat + 5 százalék kamatra. Kérdésem a következő: az időközben keletkezett szállítói tartozást, a tulajdonos kifizetheti-e közvetlenül a szállítónak készpénzben? És ilyenkor is figyelni kell-e a készpénzfizetési korlátra? Nagyon köszönöm a válaszát előre is.

Kérdés

Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó néhány kiemelt adata a megszűnéskor. – Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül: 8000 eFt – Szállítói tartozás áfa nélkül (vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik): 30 000 eFt – Folyószámlahitel: 5000 eFt Az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként a 8000 eFt készletérték került. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 eFt készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 eFt szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 eFt-ot. Helyesen járt-e el az egyéni vállalkozás és az egyéni cég a fenti adatokkal összefüggésben?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesület telefon magánhasználat adója

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Távmunka költségtérítésének számítása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Tartós megbízási jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink