87 találat a(z) szállítás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! EU-s partnerünk (közösségi adószámmal rendelkezik) különféle terméket rendelne tőlünk. A megrendelt terméket az EU-s partnernek számláznánk és szállítanánk (EU-ba). Vevőnk ezt továbbértékesíti Kínába. Időnként előfordulna, hogy EU partnerünk kérésére a készterméket mi küldenék Kínába gyorspostával. Ilyenkor a fuvar megrendelését és a vámkezelést mi intéznénk az EU partnerünk megbízása, és az általa megadott vámérték alapján. Ilyenkor a fuvarköltséget - például késve teljesítés miatt - mi fizetnénk, ha a vevő küldte késve a megrendelést - akkor az EU vevő fizetné/továbbszámláznánk felé. A első esetben közösségen belüli termékértékesítésről beszélünk. A második esetben, milyen számlát kell kiállítanunk? A közösségi vevő részére, címére, de megjelölve, hogy az árut 3. országba szállították? Ilyen esetben ez adómentes export értékesítés? Ha a fuvardíjat továbbszámlázzuk, az áfatörvény hatályán kívüli szolgáltatás? Az áfabevallás mely sorában kell ezeket feltüntetni? Köszönöm válaszát

Kérdés

Tisztelt Cím! Kérem a következő kérdésemre adjon állásfoglalást. Egy romániai cég (s.r.l.) saját gyártású, hosszú élettartamú termékek határon átnyúló internetes értékesítését végzi magyarországi magánszemélyek részére. Ezen kívül a terméket saját gépjárművével szállítja ki a magánszemélyek részére, megfelelő értékhatár elérése felett ingyenesen. Kérdésem az, hogy van-e Magyarországon valamilyen adójogi előírás erre az ügyletre tekintettel, vagy ezt a tevékenységet saját államában kell, hogy leadózza (az áfát, illetve a társasági adót illetően)? Mi a helyzet abban az esetben, ha a kiszállítást egy romániai csomagküldő szolgáltató juttatja el a magyarországi magánszemélyek részére és a megbízást a magyarországi magánszemélyek adják a csomagküldő szolgáltatónak?

Kérdés

Egyéni vállalkozó, aki növénytermesztéssel és mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozik, új tevékenységet szeretne felvenni és aktívan csinálni. Mezőgazdasági terméket akar felvásárolni és továbbadni, csak azt nem tudni, hogy kis- vagy nagykereskedőként tegye ezt meg. A megvásárolt terméket az eladótól a vásárlóig szállítaná, tehát semmit nem csinálna vele, csak elszállítaná és eladná. Mi az a forma, mihez nem kell sem telephelyet, sem üzlet helyiséget kialakítania ahhoz, hogy tudja ezt a tevékenységet folytatni? A második kérdésem az lenne, hogy ugyanerről a vállalkozózól van szó: Szolgáltatás keretében elvégzett egy munkát amiért a kitermelt fatücskővel fizetett a megrendelő. Úgy gondolom, hogy mindkettőjüknek ki kell számlázniuk a dolgot. A szolgáltatást végző a szolgáltatásról ad számlát, a megrendelő a kitermelt fatücskőröl. Remélem, jól gondolom. A kérdés az, hogy ezt a fatücskőt a szolgáltatást végző vállalkozó, hogyan fogja tudni értékesíteni, mert tüzelőként akarja a lakosság felé eladni? Kell-e neki valamilyen tevékenységgel bővítenie a vállakozását? Ha kell bővítenie, akkor végzettséggel is kell rendelkeznie, és ha igen milyennel? Válaszukat várom:

Kérdés

Kérdésem, hogy, ha egy szállító évek óta nem kéri a számlájának a kiegyenlitését (nem tudni, mi okból), ha ez a számla leírásra kerül (rendkivüli bevételként), van-e ennek áfavonzata 1.) ha elévülési határidőn belül, 2.) elévülési időn túl?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy, ha az eladó a saját eszközével szállítja ki a vevőnek az árut (például kavics), akkor a szállításról kell-e szerződést és teljesítésigazolást készíteni? Eddig úgy értelmeztük a rendelkezést, hogy az áru helyszínre szállítása beletartozik az áru értékébe, és ezért nem írtunk szállítási szerződést, sem teljesítésigazolást. Kérjük szíves válaszukat! Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gépjárműszerelő vállalkozás lerobbant gépjárművek szállításával is foglalkozik. hH jól értelmezem, nem kell ekáerszámot kérniük a tevékenységükre? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tislérné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy építőipari vállalkozás, mely egy utasváró gyártását, helyszínre történő szállítását és telepítését vállalta egy építésiengedély-köteles beruházáshoz. Kérdésem az lenne, hogy az anyagköltség, szállítás, illetve a legyártott elem telepítése kapcsán jól gondoljuk-e, hogy csak a telepítés esik a fordított adózás szabályai alá, és eszerint kell kiállítani a számlát? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megbüntet-e a NAV, ha például júliusban számlázunk, de csak augusztusban szállítjuk az árut? Az áfát júliusban megfizetjük. Tisztelettel: Csányi Edit

Kérdés

Kedves Szakértő ! Kft. élelmiszerboltot és vendéglátó helyet is üzemeltet. A diszkontáruházban beszerzi az anyagokat és árukat, tej, kenyér, cukor, olaj, stb.a, mik szükségesek a boltban, és a vendéglőben. A szállítás egy kis furgonnal történik, ami nem útdíjköteles jármű. Ezek a törvény szerint kockázatosnak minősített élelmiszerek. Kell-e regisztrálni az EKÁER-rendszerben, jelenteni kell-e ezeket a fuvarokat, mi a teendőjük ezeknek a cégeknek, mivel sok a bizonytalanság ebben a kérdésben. Nagyon köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 3,5 tonna feletti saját teherautóval kockázatos termék (kavics, sóder, homok) szállítását végzi az alábbiak szerint: a megrendelőjével kötött szerződés alapján egy adott bányából terméket kavicsot, sódert szállít a megrendelője, mint felhasználó részére. A bányából kihozott anyagról a szállítást végző kft. kapja a számlát, mint vevő, majd továbbszámlázza a megrendelője felé. Nem világos számunkra, hogy ebben a folyamatban ki minősül feladónak, vagyis kinek kell az EKÁER-számot az adott fuvarra megkérni, a bányának, a fuvarozónak vagy a megrendelőnek, amely egy építőipari cég és végső felhasználásra szállítják neki a terméket? Továbbá, ha a fuvarozást végző kft. nem saját teherautóval fuvaroz, hanem alvállalkozót vesz igénybe, ki igényli az EKÁER-számot? Előre is köszönöm: Szabóné Sós Ildikó

Cikk

A mindennapi gazdasági életben az egyik legnagyobb fejtörést sokszor az okozza, hogy egy – jellemzően külföldi – társaság tevékenységével kapcsolatban keletkeztet-e egy adott tevékenység végzése telephelyet Magyarországon vagy nem. Alábbi cikkünkben bemutatjuk azokat a szempontokat, amelyek alapján egy tevékenység végzése magyarországi telephely létrejöttét eredményezi, azokat, amelyek alapján nem keletkezik magyarországi telephely, és vannak olyan esetek is, amikor ezt nem lehet egyértelműen eldönteni.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Költségelszámolás

Szipszer Tamás

adószakértő

Közösségi termékértékesítés

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink