Tisztelt Szakértő! Cégünk elvesztett egy pert, melyben fizetési kötelezettsége keletkezett. Megállapodtunk, hogy havi részletben törlesztjük az összeget. Elég-e a megállapodás, vagy ettől függetlenül havonta a törlesztőrészletről számlát kell kiállítani? Tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Szakértő! Adószámos (nem áfás) magánszemély vagyok, nemrég kiadták a könyvemet, amit értékesíteni szeretnék kiskereskedelmi egységekben is. A kereskedő (egyelőre szóbeli megállapodás alapján, majd csak egy hónap múlva számol el az eladott könyvek árával (a megmaradt könyv vagy marad továbbra is nála, vagy elhozom). Hogyan lehet, illetve mi a szabályos bizonylatolás ebben az esetben? Esetleg átveheti tőlem szállítólevélen a könyveket, és majd a megállapodás szerinti napon az eladott könyveket kiszámlázom? Mi a szabály? Válaszát köszönöm! Gabriella
1,3 millió forintjába és a lefoglalt árukészletébe került a jövedéki ellenőrzésen megbukott kereskedőnek az, hogy nem fordított kellő figyelmet a „papírmunkára”. Más vállalkozók okulására, cikkünkben részletesen bemutatjuk, miként lehet igazolni a jövedéki adó hatálya alá tartozó áru eredetét.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy gépjárműalkatrészt felújító szolgáltatást végző műhelynek kell pénztárgéppel rendelkeznie? Vagy elegendő a számla, illetve a nyugtaadás? Köszönöm.
Egyéni vállalkozó 476401 TEÁOR kóddal kerékpárt értékesített. Erről a vevő számát kért, és kapott is. A kérdés az, hogy ebben az esetben be kell-e a pénztárgépbe is ütni az összeget? Ha mégsem került be az összeg a pénztárgépbe, akkor be kell jelenteni a havi PTG-nyomtatványon a NAV felé?
Eladó kft. áfával beszerzett használt fogászati gépet értékesít. Mivel alanyi mentes, az áfát beszerzéskor költségként számolta el. Mind az eladó, mind a vevő orvosi tevékenységére tekintettel mentes az adó alól a 85. § alapján. Az adásvételi szerződés a két kft. között nem elegendő bizonylat, az eladó kft.-nek a tárgyieszköz-értékesítésről számlát kell kiállítania? Áfásan vagy áfa nélkül? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt szakértő! Egy lakást egyéb szálláshely-szolgáltatás keretében adok ki turistáknak. Átalányadozást választottam (32 000 forint/szoba). Többféle variáció van: 1. A vendég közvetlenül nálam foglalja a szállást, és banki átutalással fizet, a szerződésben foglaltak alapján. Milyen bizonylatot kell kiállítani, és milyen teljesítési dátummal? Csak számla? Vagy nyugta is lehet? 2. A vendég közvetlenül a helyszínen, készpénzben fizet. Milyen bizonylatot kell/lehet kiállítani (számla/nyugta)? 3. A vendég egy közvetítőn keresztül foglalja a szállást, és a közvetítőnek fizet. A közvetítő a szállásdíjat (mínusz kommisszió) átutalja nekem 2 nappal azután, hogy a vendég megérkezett. Milyen bizonylatot kell/lehet kiállítani (számla, nyugta)? Kinek a nevére: a közvetítőére vagy a vendégére? 4. A vendég közvetítőn keresztül foglalja a szállást, nálam kifizeti a helyszínen. A hó végén a közvetítő számlázza nekem a tárgyhavi közvetítési díjakat. Mi az idegenforgalmi adó alapja: a vendég által fizetett díj vagy a közvetítési díjjal csökkentett? Előre köszönöm a részletes válaszát. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Mozgó éttermi vendéglátás (TEAOR 56.1) milyen számlázási, nyugtaadási kötelezettség alá esik? A 48/2013.(XI.15) NGM rendelet 1. számú melléklet mentesíti az online pénztárgéppel történő nyugtaadás alól. Melyik törvény írja elő, kinek, milyen bizonylatot kell adni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásban nagykereskedelmi tevékenység keretében saját előállítású hízó sertést értékesítenek. Időnként, kis mennyiségben magánszemély is vásárol. Minden esetben számlát állítanak ki. Pénztárgéppel nem rendelkeznek. Milyen adatszolgáltatási kötelezettségük van a NAV felé? Köszönettel várom a válaszát.
Alapkérdésünk az, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy online pénztárgéppel rendelkező üzletben az alaptevékenységgel összefüggő vásárlásról egy vevő cég számlát kér? Másik eset, ha egy magánszemély a vásárlásról kér számlát. Melyik esetben nem kell beütni a pénztárgépbe a vásárlás értékét, illetve melyik esetben kell a PTGSZLAH bevallást a NAV-nak benyújtani? Kérdésünk további része, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha mondjuk egy büfé alaptevékenységgel foglalkozó társaság egyik tagja művészeti produkciókat is készít, és arról ad egy vevőnek számlát? Köszönettel: Takács Gyula
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó internetes kereskedelemmel foglalkozik, tehát interneten meghirdeti az áruját, és postázza annak, aki azt megrendeli. Elegendő neki nyugtát adni, ha a vevő nem kér számlát, vagy mindenképpen számlát kell kiállítania?
Ügyvédi iroda könyvelésével foglalkozom. Ügyfelem a pernyertes fél jogi képviselője. Számára a bíróság perköltséget ítél meg (100 ezer forint+áfa), mely a pervesztes felet terheli. Ha jól tudom, a pernyertes fél jogi képviselőjének számlaadási, áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik (áfafizetési és számlaadási kötelezettség kizárólag a pernyertes fél és jogi képviselője közötti jogviszonyban jön szóba.) Kérdés, hogy helyesen és a jogszabályoknak megfelelően jár-e el az ügyvédi iroda, ha a fentebbi módon megítélt perköltségről számlát nem állít ki, az áfával növelt összeget (127 ezer forintt) egyéb bevételei között szerepelteti, és annak megfelelően adózik utána (társasági adó)? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A PTGSZLAH nevű nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban lenne pár kérdésem: 1. Azokat a számlákat, amelyeknek a fizetési módja átutalás, nem kell jelenteni? Csak a készpénzest? 2. Ha egy számlát átutalásosnak állítok ki, és a vevő végül a fizetési határidő lejárta előtt készpénzben kifizeti, ezzel mi a teendő jelentési szempontból? A fizetési határidő lehet 60 nap is, azaz a jelentés már megtörténik, mire kiderül hogyan fizet. 3. Abban az esetben mi számít a készpénzátvétel helyének, ha a számlát a budapesti központunkban állítjuk ki, sofőr elviszi az árut, a számlát, a szállítólevelet például Debrecenbe, és amikor visszahozza apénzt, azt a kasszába bevételezzük. Mi minősül ebben az esetben készpénzátvételi helynek: Debrecen vagy Budapest? Kell-e külön lapszámon jelenteni?
Egyszemélyes fényképész kft. 2014. 12. 31-éig használhatta régi pénztárgépét. Termékértékesítés nincs a tevékenységi körében, csak szolgáltatás, nyugtát vagy számlát ad a bevételeiről. 2015. 01. 01-jétől rá is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség minden hónapot követő 10-éig?
Tisztelt Szakértő! A bt. falusi vendéglátással foglalkozik. Az online pénztárgépet megvásárolta, beüzemelte, de nem használta, 2014. december 31-éig szünetelteti a működését. Havonta 2-3 számla kiállítására kerül sor, a pénztárgép napi zárása sok plusz feladattal jár, ezért szeretném tudni, hogy 2015-ben is mellőzheti-e a használatát, ha a nyugtaadási kötelezettségét továbbra is számlával teljesíti, és erről adatot szolgáltat a NAV-hoz havonta? Ha a válasz igen, értékesíthető-e az online pénztárgép? Válaszát előre is köszönjük!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték