114 találat a(z) selejtezés cimkére
Jóváíró számla kiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk autóalkatrészek gyártásával foglalkozik. A szigorú minőségi követelmények miatt a vevők kizárólag a hibátlan termékeket tudják felhasználni, a legkisebb folt vagy karcolás miatt az alkatrész már nem beépíthető, ezért selejtnek minősül. Amikor a vevő visszaküldi a selejtes termékeket, azokat újra készletre vesszük, magunk selejtezzük, majd a vevő felé jóváíró számlát állítunk ki. Azonban van olyan eset is, amikor az ország másik végéből nem éri meg visszaszállíttatni a selejtes termékeket, azok a vevőnél maradnak és ő vállalja a selejtezést. Azonban ebben az esetben is kéri a selejtes termékek jóváírását. Kérdéseim: 1) Kiállíthatunk-e jóváíró számlát abban az esetben, ha a selejtes termékeket nem küldi vissza vevő? Vagy ilyenkor neki kell számlát kiállítani felénk válogatási és selejtezési költség címén? 2) Mi lesz a jóváíró számla teljesítési időpontja? Az áfaörvény szerint a számlával egy tekintet alá eső okiratnak nem kötelező tartalmi eleme a teljesítés időpontja, azonban gépi úton előállított számla esetén ez az adat nem mellőzhető, a program mindenképpen kéri ennek kitöltését. Ilyenkor az eredeti számlán szereplő teljesítési időpont lesz kötelezően a jóváíró számla teljesítési időpontja vagy megadható a jóváíró számla kiállításának napjával megegyező teljesítési időpont? Kérem, hogy a két feltett kérdésre legyen szíves konkrét válaszokat adni. Köszönettel: Herczeg Tibor
Önellenőrzések miatti elévülési idő változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2009-2010. évre áfa és társasági adó adónemekben önellenőrzést végzett 2014 áprilisában. A vállalkozás ügyvédje úgy tájékoztatott minket, hogy az önellenőrzések a könyvelési anyagok elévülési idejét nem befolyásolják, mivel minden esetben fizetendőadó-növekedés történt. A kérdésem, hogy selejtezhetőek-e a 2009-2010. évi könyvelési anyagok? Köszönettel: Bódis Virág
Göngyöleg
Kérdés
Vannak tárolódobozok, ládák, ketrecek, akármik, melyeket “kapunk” egyes szállítmányokkal, ingyen. Ekkor nincs értékük. Ezekből néha vásárolunk is, ekkor van értékük ugye, nyilvántartjuk mint árut. Amikor bérbeadom a cuccaim, velük mennek ezek a tároló egységek is, nem jelölve, érték nélkül, nem számlázva. DE Ha az ügyfél elhagyja/összetöri/lenyeli, akkor viszont kiszámlázom neki – javítási költség részeként? Szeretném nyilvántartani valahogy a rendszerben ezeket. Nem betétdíjas göngyöleg könyvelést erre alkalmazhatok? Bejön a láda 288-454 lenne, de nincs ára.., hogy teszem be..? Nulla értéken? Ha kivezetem 814-288 mert kiszámlázom. Számlázom: 311-914. Ha összetöröm, kidobom: 8693-288 Köszönettel : K. Judit
Befejezetlen beruházás selejtezése
Kérdés
Egy társaság 2015-ben úgy határozott, hogy egy lakást épít, amelyet bérbeadás útján fog hasznosítani. Bérbeadási tevékenységet – adókötelesen – már folytat a társaság, tehát ez nem jelent tevékenyégikör-bővítést. A beruházáshoz elkészültek a szükséges tervek még 2015-ben, amelyet a könyveiben a befejezetlen beruházások számlán tart nyilván a cég. Bevallásában ezeknek a számláknak az áfáját levonta. A beruházás megkezdése előtt az Önkormányzat megállapította, hogy a terület geológiai feltárás alatt áll, ezért az építkezést nem lehet elkezdeni. A folyamatos tárgyalások és fellebbezések 2017. év elejére lezárultak, az építkezést nem kezdődött meg, világossá vált, hogy a beruházás nem valósulhat meg, ezért a társaság ki akarja selejtezni a beruházást, amihez a döntés 2017-ben megtörtént. Az egyértelmű, hogy a tervek költségeit ki kell vezetni, de mi a sorsa a 2015-ben jogszerűen a levont áfának? Vissza kell fizetni teljes mértékben, és ha igen, kell-e önellenőrzéssel módosítani a 2015. évet, vagy 2017 decemberéről szóló bevallásában is szerepeltetheti? Várom szíves válaszukat.
Étterem – selejtezés dokumentálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen adminisztrációs, nyilvántartási kötelezettség terhel egy éttermet, ha készételeket, alapanyagokat selejtez? A kft. nem vezet folyamatos készletnyilvántartást. A megmaradt, fogyasztásra már nem alkalmas ételeket dobja ki, valamint az esetlegesen megrongálódott vagy megromlott alapanyagokat selejtezi. Bekerülési értéken vezeti ki a könyveiből. Milyen adatokat kell tartalmaznia a nyilvántartásnak, illetve jegyzőkönyvnek? Köszönettel: Lívia
Kiadási/bevételi/szabadságos tömb
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Érdeklődni szeretnék, hogy a kiadási/bevételi/szabadságos tömböket meddig kell megőrizni? Mikor lehet leselejtezni őket? Köszönettel.
Tárgyi eszköz selejtezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. felújítási munkálatokat végzett az általa bérelt ingatlanon, melynek összege a tárgyieszközök között szerepel. A bérleti szerződés szerint, a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő a bérbeadótól nem követelhet kártérítést. Kérdésem: a bérleti szerződés megszűnt, selejtezni kell az ingatlanon végzett beruházás értékét?
Munkaügyi dokumentációk
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk költözés előtt áll, így szeretne megszabadulni a "fölöslegessé" vált papíroktól. Beszkennelt dokumentumok (munkaügyi papírok) elégségesek-e egy esetleges munkaügyi ellenőrzéshez vagy az eredeti dokumentumokat kell megőrizni, papír alapon? A jelenléti ívek, szabadságos tömbök kiselejtezhetőek-e? Ha igen, akkor mennyi idő után lehet kiselejtezni? Lehet-e beszkennelni és digitálisan megőrizni? Vagy ezeket is papíron kell "örök" életre megőrizni? Köszönettel.
Selejtezést terhelő általános forgalmi adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Harmadik országból vagy az Európai Unió más tagállamából beszerzett alapanyag rossz minőség okán történő selejtezése esetén keletkezik-e a belföldi székhelyű vállalkozásnak általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettsége? Változtat-e az ügylet megítélésén, ha a selejtezés költségeit a partner fizeti? Segítségét előre is köszönöm!
Sérült alapanyag selejtezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon működő cég más tagállamból, harmadik országból szerez be alapanyagot tevékenysége folytatásához. Rendszeresen fordul elő, hogy a beszerzett alapanyag a termelésben nem használható. (A termelés folytatásakor kiderül például, hogy az anyag belsőleg bizonyítottan sérült.) A beszállító visszárut nem szeretne fogadni, ehelyett vállalja a selejtezés költségeinek ellentételezését. A kérdés az, hogy a beszerző magyar cégnek a selejtezés okán keletkezik-e a vállalkozásból kivont termék után adófizetési kötelezettsége, illetve milyen típusú bizonylattal szükséges kísérni a selejtezést. A selejtezés költségeinek beszállító felé történő továbbszámlázása az általános szabályok szerint történik? Változtat-e a fentiek adójogi megítélésén, ha a beszállító jóváírást ad a sérült áru értékének megfelelően? Segítségüket előre is köszönöm!
Iratselejtezési jegyzőkönyv tartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy az iratselejtezési jegyzőkönyvet milyen részletességgel kell elkészíteni. Például számlák selejtezésénél kell-e a számlaszám, kibocsátó és összeg, vagy elég annyit a jegyzőkönyvben feltüntetni, hogy ... db .... évi teljesítésű szállítói számla? Ha egyik sem jó, akkor pontosan hogyan kell eljárni? Köszönettel!
Visszaküldött, selejtezett termék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. által értékesített termék egy részét – minőségi kifogás miatt – visszaküldte a vevő, emiatt helyesbítő számlát kell kiállítani. Ezzel egy időben a kft. elszámoló áron visszavette készárukészletre a visszaküldött terméket, majd a visszaküldött terméket leselejtezte. A lesejtezett hulladékot értékesítette, és kivezette a könyvelésből, elszámoló áron. A késztermék és a hulladék elszámoló ára közötti különbözetet a 866. főkönyvi számra lekönyvelte értékvesztésként. A kérdés az, hogy a szóban forgó különbözetet értékvesztésként kell lekönyvelni, vagy selejtezésként könyvelendő a 869. főkönyvi számra? Könyvelése: Visszáru könyvelése T933 közösségi ért.árbev.-K317. Közösségi vevő 150 eFt Értékesítés önktg. Visszvez.T 254 Export készlet raktár-K833.Ért.önktg.100 eFt Selejtezés T 612/T581-K254 – Készáru raktár 100 eFt Hulladék raktárra vétel: T 219 hulladék raktár – K 612/K581 20 eFt Értékvesztés könyvelése: T 866. Késztermék értékvesztés – K 612/581 80 eFt A kérdés az, hogy az értékesítés önköltségéből fennmaradó 80 eFt-ot értékvesztésként 866-ra vagy 869-re selejtezésként könyveljük? Köszönöm a választ.
Hibás nyugta selejtezése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A cég nyomdai úton legyártott – a nyugta minden kellékét tartalmazó adatokkal ellátott – jegyet ad az utasainak. Ezt szigorú számadású nyomtatványként kezelik, nyilvántartásba veszik. A legutóbb átvett jegytömbök felhasználásakor kiderült, hogy hibás adattartalommal kiállított jegyeket gyártott a nyomda. Ebben az esetben ezeket a rossz jegyeket (melyek így adóügyi bizonylatként nem elfogadhatóak) a cégnek selejtezni kell? Meg kell őrizni legalább 8 évig, vagy ténylegesen megsemmisíthető? Válaszukat köszönöm.
Egyéni vállalkozás megszűnésekor selejtezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás megszüntetésével kapcsolatos teendőkről szeretnék érdeklődni. Elsősorban a megmaradt árukészlet – köztük dohánytermék – és tárgyi eszközök leselejtezésével kapcsolatosan. Milyen módon kell a selejtezést elvégezni, megszűnésnél az eredményre van-e hatása, esetlegesen áfavonzata stb.? Ha lehetséges mindenre kiterjedő (megszűnéssel kapcsolatos) részletes tájékoztatást szeretnék kérni. Válaszát előre is köszönöm!
Telephelyet őrző kutya költségei, nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a telephelyének őrzésére vásárolt tenyésztőtől egy kutyát. Az állatot körülbelül 10 évig tervezik „szolgálatban” tartani, majd „nyugdíjazzák”. Kérdésünk, hogy a vállalkozásnál elszámolhatók-e az alábbi költségek, illetve levonásba helyezhető-e a kapcsolódó számlák áfatartalma: - kutyaeledel - etető, itató - kennel - állatorvosi kezelések - oltások. Ha esetleg kiskutyák születnének, azokat miként veheti nyilvántartásba, illetve értékesítheti a vállalkozás? Amikor „nyugdíjas korú” lesz az eb és már nem tudja ellátni a feladatát, akkor tárgyi eszköz módjára selejtezéssel, vagy értékesítéssel válhat meg tőle a cég? Válaszát köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
