16 találat a(z) saját üzletrész cimkére

Tőketartalék, saját üzletrész visszavásárlása – adózás és könyvelés Cikk

Egy kft. visszavásárolná a korábban magánszemély tulajdonosa által egy másik kft.-nek eladott üzletrészét. Rendezné a másik kft. tőketartalék-juttatását is. Az ügyletről és annak könyveléséről kérdezett olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

Tőketartalék, saját üzletrész visszavásárlása Kérdés

Saját üzletrészvásárlás, kiva Kérdés

Saját üzletrész visszavásárlása Kérdés

Saját üzletrész Kérdés

Saját üzletrész értékesítése Kérdés

Saját üzletrész Kérdés

Saját üzletrész, halasztott bevétel feloldás Kérdés

Kft. saját üzletrész ingyenes átadása tagnak – adóvonzat Kérdés

A kft. a saját üzletrészt ingyen átadja természetes személy tagjának. A saját üzletrész nyilvántartási értéke az előző évi osztalék kifizetése után meghaladja a cég saját tőkéjének értékét. Van-e itt osztalékfizetési korlát? Az ingyenesség miatt az üzletrész nyilvántartási értéke veszteségként jelentkezik, hiszen nincs bevétel, csak ráfordítás. Van-e ennek tao-hatása? Köszönöm. Kertész Béla

Üzletrész öröklése, házastárs általi megszerzése, felosztása Cikk

Válás esetén megtörténhet, hogy ha a tag az üzletrészét a házastársi közös vagyonból szerezte, a bíróság a házassági vagyonjogi perben a nem tag házastársnak társasági üzletrészt vagy üzletrészhányadot juttat.

Saját üzletrész bevonásának könyvelése, adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Saját üzletrész bevonása milyen adófizetési kötelezettséget eredményez a társaságnál, illetve a magánszemély tagoknál milyen könyvelési tételeket kell könyvelni? A kft. a saját üzletrészét 140 millió forinton tartja nyilván, a törzstőkéje 50 millió forint, ebből 12 millió a saját üzletrészre jutó. A saját tőkéje 600 millió forint. A kft.-nek természetes személy tagjai vannak.

Saját üzletrész értékesítése II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Biztos, hogy a cégbejegyzés időpontjában? A számviteli törvény 38. § (3) bekezdés a) pontja kimondja, hogy eredménytartalékból eredménytartalékot kell képezni saját üzletrész vásárlásakor. A 37. § (2) bekezdése az eredménytartalék csökkenéseit sorolja fel, ennek c) pontja a lekötött tartalékba való átvezetés. A 37. § (3)-(4) bekezdései kimondják, hogy a 37. § (2) bekezdéséből a b) és f) pontokat a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával kell végrehajtani. A c) pontról itt nincs szó, ezért szerintem nem bíztos, hogy a cégbejegyzés időpontjában kell könyvelni. A 38. § (6) bekezdés ír a tartalék feloldásáról, de itt már időpontról nincs szó. Meg tudná indokolni válaszának ezt a részét?

Saját üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni. Egy kft. a könyv szerinti értéken nyilvántartott 5 millió 200 ezer forint saját üzletrészét 2017.12.29-én eladja 30. millió forintért egy magánszemélynek, pénzmozgás – két részletben – 2018-ban lesz. A szerződést az ügyvéd elkészítette, de a cégbírósághoz csak 2018 januárjában kerül benyújtásra. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget 2017. évre (szerződés dátuma) vagy 2018. évre (cégbírósági benyújtás) kell elszámolni? Befolyásolja-e az évek közti elszámolást, hogy a pénzügyi teljesítésre a mérlegkészítés előtt vagy a mérlegkészítés után kerül sor? Mi történik akkor, ha a vételárat csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítik ki? Ha az érintett felek egymástól függetlenek, az ügylet igényel-e adóalap-módosítást? Ha a vásárló a kft. egyik tulajdonosa, és az ár a piaci érték felett van, akkor milyen adóalap-módosítást kell elszámolni?

Saját üzletrész bevonása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Következő esemény helyes kezeléséhez kérném segítségüket, állásfoglalásukat! "A" Kft. 3.000.000 Ft jegyzett tőkével rendelkezik, amelyen a társaság négy természetes személy tagja különböző arányok szerint osztozkodik. 2016. év folyamán a társaság - közbenső mérleg alapján - az egyik tag kft.-ben fennálló üzletrészéből egy bizonyos hányadot megvásárolt 50.000.000 Ft vételáron, ezzel egy 190.000 Ft névértékű saját üzletrész jött létre. (Az eladó tag is tulajdonos maradt, csak egy részét adta el az üzletrészének, az eladás utáni adókötelezettségének eleget tett.) Mivel a társasági szerződés szerint a saját üzletrészt 1 éven belül meg kell szüntetni, a szóban forgó kft. ezt a saját üzletrész bevonásával kívánja végrehajtani a Ptk. előírásainak megfelelően. Az üzletrész bevonása akként történik, hogy az üzletrész 190.000 Ft névértékű összegével a kft. jegyzett tőkéjét le kell szállítani, így a kft. jegyzett tőkéje 2.810.000 Ft-ra csökken, amely azonban nem éri el a törvényben meghatározott legkisebb jegyzett tőke összegét (3.000.000-Ft) Ezért a tagok a bevonással és a tőkeleszállítással egyidejűleg határoznának a törzstőke felemeléséről is, amely úgy valósulna meg, hogy a tagok a társaság jegyzett tőkéjét éppen 190.000 Ft-tal megemelnék, pótlólagos vagyoni hozzájárulások készpénzben történő befizetésével, hogy a kft. jegyzett tőkéje így végül is elérje a törvényi minimum mértékét. Kérdés: milyen adókötelezettségei vannak az érintett feleknek? Köszönettel:

Tőkeleszállítás tőkekivonással – így könyvelje Cikk

Hogyan szállítható le a kft. jegyzett tőkéje, ha a cég saját üzletrésszel is rendelkezik? Mi történik a társaság által visszavásárolt üzletrésszel a tőkekivonáskor és milyen adózási kötelezettség merül fel? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet adószakértő, mérlegképes könyvelő, a Niveus Consulting Group Kft. munkatársa válaszolt.