Az egész fejlett világnak és Magyarországnak is szembe kell néznie a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek sürgető reformjával a következő egy-két évtizedben – írja a Magyar Nemzet.
Megkezdődött ma a francia munkajogi reform egyeztetésének utolsó köre a kormány és a szociális partnerek között a munka törvénykönyvének rendeleti módosítása előtt.
Elkészült Franciaországban a munkajogi reform menetrendje. Emmanuel Macron államfő a munkanélküliség csökkentésére irányuló egyik legjelentősebb reformprogramját rendeleti úton szeptemberben kívánja bevezetni.
Nyugdíjreformot sürget az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), mert nem tartják elégségesnek a rendszer átalakítását úgy, hogy negyven év munkaviszony után mehessenek nyugdíjba a munkavállalók.
A görög kormány által vállalt jelentős mértékű pótlólagos erőfeszítések és garanciák fejében az eurózóna tagállamainak vezetői hétfőn hozzájárultak egy három évre szóló új, 82-86 milliárd euró összegre becsült hitelcsomag nyújtásához Görögországnak. Az eurózónából való görög kilépés, a Grexit közvetlen veszélye ezzel elhárulni látszik, bár előbb a görög törvényhozásnak, majd minimum hat tagország parlamentjének még jóvá kell hagynia a megállapodást, mielőtt egyáltalán elkezdődhetnek a tárgyalások.
Vasárnap délután úgy kezdődött meg Brüsszelben az eurózóna 19 tagállamának csúcstalálkozója, hogy előzőleg nem született teljes körű megállapodás az övezethez tartozó országok pénzügyminiszterei között a görög adósságválság ügyében.
A görög kormány a csütörtök éjféli határidő előtt eljuttatta Brüsszelbe azt a 12 oldalas átfogó gazdasági reformtervet, amely az utolsó szalmaszálat jelenti Athén számára az eurózónában való megkapaszkodásra. A javaslatban állítólag nincs szó adósságkönnyítésről, bár az most már az Európai Tanács elnöke szerint is az alku része kellene, hogy legyen.
Békesi László közgazdász a hvg.hu-nak kifejtette, hogy szerinte milyen reformlépések volnának a leghasznosabbak Magyarország számára. A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere a rendszerváltástól fogva végigtekintett a magyar gazdaságpolitika cikkcakkjain is a Széll Kálmán csomag bejelentése előtt adott interjúban.
Fellendülés idején akár funkcionálhattak volna a Gyurcsány Ferenc kormányfő által a parlamentben egy héttel ezelőtt elővezetett adóátrendezési javaslatok. Recesszióban viszont kétséges, hogy az erőteljes külpiaci kitettségű magyar gazdaságot kellőképpen élénkíthetik-e a versenyhátrányt csak mérsékelni képes munkateher-csökkentések, írja a HVG.
Nem kell mostanság hozzányúlnyi a jelenlegi nyugdíjrendszerhez, de folyamatosan kell haladni a reformokkal - írja a mai Napi Gazdaság.
Az 1988 óta működő, közel húsz éves hazai adórendszer megérett egy olyan átfogó modernizációra, amely egyidejűleg tud megbízható választ adni a nemzetközi adóverseny kihívásaira, képes megfelelni a költségvetés bevételi várakozásainak, helyes irányba orientálni a gazdasági szereplők döntéseit és a mainál igazságosabb közteherelosztást biztosíthat – állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben kiadott elemzésében.
"Egyesztendős reformok , évtizedes problémák" címmel konferenciát tartanak augusztus 31-én. A pénzügyi csúcstalálkozón kormányzati tisztségviselők, nemzetközi szaktekintélyek, vezető közgazdászok, üzletemberek és akadémikusok vitatják meg a Magyarország számára éppen aktuális gazdasági és gazdaságpolitikai kérdéseket. Jelen lesz többek között Bokros Lajos, Simor András, Veres János, Járai Zsigmond, Mihályi Péter, Horváth Ágnes ás Draskovics Tibor is.
Jó irányba tett lépések, de nem átfogó adóreform - így értékelte a koalíciós pártok által a napokban nyilvánosságra hozott adóelképzeléseket az MTI-nek László Csaba, a KPMG adópartnere. A volt pénzügyminiszter ugyanakkor beismerte, hogy hiba volt bevezetni a minimálbér adómentességét.
Adó- és közteherreformra van szükség, meggondolandó a vagyonamnesztia bevezetése - hangzott el a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal csütörtöki ülésén.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték