Ennyi osztalékot fizet a Richter Cikk
Részvényeként 68 forint osztalékot fizet az idén a Richter Gedeon Nyrt. a cég szerdán tartott éves közgyűlésének döntése alapján.
Részvényeként 68 forint osztalékot fizet az idén a Richter Gedeon Nyrt. a cég szerdán tartott éves közgyűlésének döntése alapján.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél uagyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalék fizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél ugyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalékfizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében, mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.
Részvényenként 25 forint osztalékot fizet a 2017-es eredménye után Magyar Telekom Nyrt. – döntött ma a társaság éves közgyűlése.
Részvényenként 79 forint osztalékot hagyott jóvá az ANY Biztonsági Nyomda április 5-én megtartott éves rendes közgyűlése a 2017-es eredményből – tette közzé a társaság csütörtökön, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Felfüggesztették a kereskedést az Opus Global Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a mai kereskedési nap végéig.
Szigorú keretek közé szorítanák a kriptodevizák kibocsátását; a világ 20 legnagyobb gazdasága március 19-én kezdődő kétnapos tanácskozásán megszülethetnek az első erre vonatkozó irányelvek – mondja Kardos Krisztina, a KPMG Legal szakértője. A közös nemzetközi fellépést nehezíti, hogy még a definíciók sem letisztultak.
A Mol Nyrt. igazgatósága részvényenként 127,50 forint teljes osztalék kifizetését javasolja a 2017-es üzleti év után.
Tovább szigoríthatják a külföldi befektetők tevékenységét szabályozó előírásokat Németországban a kínai tőke térnyerése miatt – jelezte egy hét végi interjúban a szövetségi gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Geely kínai autógyártó társaság tulajdonosa váratlanul megszerezte a Daimler német járműipari csoport csaknem 10 százalékát.
A következő ügyben kérnék állásfoglalást. Egy magánszemély 1987-ben állt munkaviszonyba egy mezőgazdasági termelőszövetkezetnél. A termelőszövetkezet 1992-ben átalakult szövetkezetté, mely során a munkáltatójától 20 ezer forint részjegyet és 700 ezer forint értékű üzletrészt kapott. 2002-ben a szövetkezet részvénytársasággá alakult, az üzletrésze és a részjegye helyett 7 millió forint névértékű részvényt kapott. Ezt 2017-ben 9 millió 800 ezer forintért értékesítette magánszemély részére. Mennyi szja-, illetve ehobevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik a fenti ügyletből? Válaszukat előre is köszönöm!
A zrt. saját visszavásárolt részvényeinek egy részét a tulajdonosok között szeretné szétosztani, egy részét vezető tisztségviselőjének juttatná térítés nélkül (magánszemély nem tulajdonos), a megmaradó részt pedig bevonná. Milyen adó-, illeték-, számviteli kihatásai vannak a tervezett lépéseknek?
Tisztelt Szakértő! Kapcsolódva előző, azonos című kérdésemre adott válaszához, szeretném megkérdezni, hogyan állapítható meg egy részvény szokásos piaci értéke zrt. esetén?
Tisztelt Szakértő! Dolgozói részvény került eladásra 2017-ben. Havonta a fizetésből vontak le egy fix összeget, amiért mindig dolgozói részvényt kaptunk. Összeadtam a vásárlási értékeket, ami az eladási árnál nagyobb, tehát veszteséggel adtam el a részvényeket. Kérdésem, kell-e szerepeltetnem a 1753-as bevallásban, ha igen, akkor mely sorában, milyen adatokkal? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 1996-ban jutott munkáltatója által kibocsátott, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő törzsrészvényekhez kedvezményes áron. A 10 000 Ft/db névértékű részvényeket 2017-ben 17 000 Ft/db eladási áron értékesítette egy másik magánszemélynek. Jól gondolom, hogy az eladási ár és vételár különbözete után kell 15 százalék szja-t, illetve 14 százalék ehót fizetnie?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől