196 találat a(z) részvény cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél uagyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalék fizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél ugyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalékfizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében, mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Szigorú keretek közé szorítanák a kriptodevizák kibocsátását; a világ 20 legnagyobb gazdasága március 19-én kezdődő kétnapos tanácskozásán megszülethetnek az első erre vonatkozó irányelvek – mondja Kardos Krisztina, a KPMG Legal szakértője. A közös nemzetközi fellépést nehezíti, hogy még a definíciók sem letisztultak.

Cikk

Tovább szigoríthatják a külföldi befektetők tevékenységét szabályozó előírásokat Németországban a kínai tőke térnyerése miatt – jelezte egy hét végi interjúban a szövetségi gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Geely kínai autógyártó társaság tulajdonosa váratlanul megszerezte a Daimler német járműipari csoport csaknem 10 százalékát.

Kérdés

A következő ügyben kérnék állásfoglalást. Egy magánszemély 1987-ben állt munkaviszonyba egy mezőgazdasági termelőszövetkezetnél. A termelőszövetkezet 1992-ben átalakult szövetkezetté, mely során a munkáltatójától 20 ezer forint részjegyet és 700 ezer forint értékű üzletrészt kapott. 2002-ben a szövetkezet részvénytársasággá alakult, az üzletrésze és a részjegye helyett 7 millió forint névértékű részvényt kapott. Ezt 2017-ben 9 millió 800 ezer forintért értékesítette magánszemély részére. Mennyi szja-, illetve ehobevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik a fenti ügyletből? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

A zrt. saját visszavásárolt részvényeinek egy részét a tulajdonosok között szeretné szétosztani, egy részét vezető tisztségviselőjének juttatná térítés nélkül (magánszemély nem tulajdonos), a megmaradó részt pedig bevonná. Milyen adó-, illeték-, számviteli kihatásai vannak a tervezett lépéseknek?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kapcsolódva előző, azonos című kérdésemre adott válaszához, szeretném megkérdezni, hogyan állapítható meg egy részvény szokásos piaci értéke zrt. esetén?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Dolgozói részvény került eladásra 2017-ben. Havonta a fizetésből vontak le egy fix összeget, amiért mindig dolgozói részvényt kaptunk. Összeadtam a vásárlási értékeket, ami az eladási árnál nagyobb, tehát veszteséggel adtam el a részvényeket. Kérdésem, kell-e szerepeltetnem a 1753-as bevallásban, ha igen, akkor mely sorában, milyen adatokkal? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 1996-ban jutott munkáltatója által kibocsátott, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő törzsrészvényekhez kedvezményes áron. A 10 000 Ft/db névértékű részvényeket 2017-ben 17 000 Ft/db eladási áron értékesítette egy másik magánszemélynek. Jól gondolom, hogy az eladási ár és vételár különbözete után kell 15 százalék szja-t, illetve 14 százalék ehót fizetnie?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégcsoporton belüli áthelyezés külföldről 2.

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Tao, kkv beruházási adóalap-kedvezmény

Erdős Gabriella

adószakértő

Elektromos autó töltésének számlázása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink