159 találat a(z) részvény cimkére

Nem árt az óvatosság, ha a könyvvizsgáló ellenvéleménnyel látja el a jelentést Cikk

Az MNB mától visszaállította a Norbi Update Lowcarb és a TR Investment részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátók eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Könnyebb hozzáférés induló innovatív vállalkozásoknak kölcsönökhöz, garanciákhoz Cikk

Induló innovatív vállalkozások és a városfejlesztési beruházások ösztönzésére szolgáló pénzügyi szabályozást fogadott el az Európai Bizottság (EB) hétfőn.

Ismét adhatók-vehetők ezek a részvények Cikk

Az MNB mától visszaállította az OTT-ONE részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Ismét lehet ezzel is kereskedni Cikk

Az MNB június 30-ától visszaállította az EHEP-részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Kifizető Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kifizetőnek minősül-e, és le kell-e vonnia adót, egészségügyi hozzájárulást a kft.-nek? A kft. egy tőle független magánszemélynek (a magánszemély a kft.-nek nem alkalmazottja, nem tulajdonosa, közöttük semmilyen jogviszony nincs) hitelszerződés alapján hitelt nyújtott. A kft. és a magánszemély között egy vételi opciós megállapodás is létrejött, amelynek értelmében a magánszemély vételi jogot biztosít a kft. részére egy, a magánszemély tulajdonában lévő üzletrészre (mely üzletrész a kft. kapcsolt vállalkozásának üzletrésze). Későbbiekben a kft. szerződésszerűen gyakorolja vételi jogát, a szerződés értelmében a felek üzletrész-adásvételi szerződést kötnek a vételi opciós megállapodás feltételei szerint. A magánszemély által felvett hitel tőkeösszege a vételi opciós megállapodás szerint a vételár megfizetésébe beszámításra került. A fentiek szerint a magánszemély a hitel összegét visszafizette a kft.-nek, a kft. megszerezte a magánszemélytől a tulajdoni hányadot képviselő üzletrészt. Köszönettel.

Külföldi részvények osztalékának fizetése és a levont adó bevallása 2015 Kérdés

A 2015 évi adóbevallás mely sorait érintik a CIB Bank igazolásán feltüntetett tételek: A külföldi bruttó osztalék bevétel összege: 71 252 Ft A magyar osztalékadó (16%): 11 399 Ft Külföldön levont adó: 21 379 Ft A magyar osztalékadóba beszámítható külföldön megfizetett adó: 10 689 Ft Megállapított levont osztalékadó (szja): 716 Ft Nettó kifizetés: 49 155 Ft Köszönettel

A felélesztett MRP előnyei Cikk

Új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) alapítható a munkáltató gazdasági teljesítményének javítása céljából közvetlen munkavállalói érdekeltség megteremtésével. Az új típusú MRP korszerűbb és rugalmasabb konstrukciót, valamint kedvezőbb adózási feltételeket biztosít a munkavállalók ösztönzésére a jelenleg ismert javadalmazási eszközöknél, így például a munkavállalói értékpapír-juttatási programnál, a dolgozói részvénynél vagy más prémium-, és bónusz-rendszernél. Az ilyen MRP szervezet alapításából immáron a hitelintézetek és a biztosítók sincsenek kizárva, de egyéb társaságok részére is nyitva áll ez a lehetőség.

Kapott részvény eladása – eho, szja, 1553-as bevallás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy egy magánszemély kapott 2010-ben néhány részvényt, melyeket 2015 decemberében tudott eladni. Előtte nem tehette. Ezek a részvények úgynevezett restricted stock unitok, melyek 2015 decemberében váltak elérhetővé. Az adományozó a magánszemély munkahelyének, a leányvállalatnak a külföldi, amerikai anyavállalata. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan adózik a megszerzéskor, azaz ténylegesen 2015 decemberében? Hány százalékos ehót kell utána fizetni, ha kell, és kell-e szja-t is fizetni a megszerzésekor? Valamint az értékesítéskor (szintén 2015. december) milyen adófizetési kötelezettség merül fel (szja, eho), és az eho hány százalékos mértékű? Az értékesítéskor a jövedelem után (szerzési érték mínusz eladási), vagy, ha a szerzéskor nem kellett, a teljes eladási érték után kell-e fizetni az adókat? Mivel USD-ben került értékesítésre, az alkalmazott árfolyam a jóváírást megelőző hónap 15-ei, az MNB árfolyamán átszámított érték lesz? A 1553-as adóbevallás mely soraiban kell ezeket feltüntetni? Segítségüket ezúton nagyon köszönöm! Várva válaszukat, tisztelettel.

Sorozatos tájékoztatási hibák miatt 10 milliós bírságot varrtak a nyakába Cikk

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. több esetben nem tett maradéktalanul eleget a jogszabályokban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének. Az MNB ezért ma közzétett határozatában összesen 10 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a társasággal szemben, s figyelmeztette – a tőkepiac biztonságos és átlátható működését garantáló – tájékoztatási kötelezettségei jövőbeni betartására.

Dolgozói részvény utáni adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm, egy amerikai cég 2010-ben 1000 dollárnyi részvényt ajándékozott minden dolgozójának azzal a feltétellel, hogy akkor kerül ténylegesen a dolgozó birtokába a részvény, ha 2015. december 1-jén még az adott cég aktív dolgozója. A munkáltatóm – tehát akitől a részvényt ajándékba kaptam – tájékoztatása szerint – mivel 2015. december 1-jén kerül ténylegesen a birtokomba a 2010-ben ajándékba kapott részvény –, a jelenlegi értéke után fizetnem kell ehót és szja-t, függetlenül attól, hogy a részvényt még nem értékesítettem. Munkáltatóm tájékoztatása szerint ezen adókötelezettségek befizetésére 2016. január 12-e a határidő. Próbáltam minderről az interneten tájékozódni: azt olvastam, hogy jelen esetben két év után adómentesnek minősül az ajándékba kapott részvény. Kérem, legyen szíves segíteni, hogy pillanatnyilag van-e bármilyen adófizetési kötelezettségem? Ha jelenleg nincsen, akkor milyen esetben (például a részvény továbbértékesítésekor) keletkezne? Köszönettel: Ivett

Részvény bekerülési értéke Kérdés

2000-ben a cégem vásárolt 10 millió forint értékben egy másik társaságtól részvényeket, amelyeket 2009-ben a társaság felém, mint magánszemély felé fennálló tartozása kiegyenlítéséül átadott. A részvényt kibocsátó cég 2015-ben tőzsdére ment és a tözsdei cég lett. A részvényeim értéke a tözsdei bejegyzés napján 15 milliió forintot értek. 2009 és 20015 között gyakorlatilag eladhatatlan volt ez a részvénycsomag. Kérdésem, milyen értéken kell, hogy egy értékpapír-forgalmazással foglalkozó cég a tözsdei bejegyzést követően nyilvánatartásba vegye a részvényeimet? Az általan megkapott 10 millió forintos értéken, vagy az első jegyzési napon megadott piaci nyilvános jegyzési áron, azaz 15 millió forint értéken.

Részvényopció adózása magánszemélyeknél Cikk

A társaságok év végi jutalmazás során gyakran juttatnak munkavállalóiknak részvényopciót, illetve cégcsoportok esetén az anyavállalat is gyakran ad ilyen formában jutalmat a leányvállalat dolgozóinak.

Részvényopció megszerzése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban tennék fel egy újabb kérdést. Amerikai társaság részvényére szóló, bármikor beváltható részvényopció megszerzése esetén milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is) merülnek fel, ha a megszerző magánszemély, és milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is), ha a megszerző egy belföldi kft? Az opció ingyenesen kerül a magánszemély vagy a társaság tulajdonába. Már ebben az esetben is keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy csak amikor az opció beváltásra kerül (a részvényre)? Előre is köszönöm válaszát!

Részvényeladás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1993-ban állami vállalat önprivatizáció (decentralizált privatizáció) keretében kft.-vé átalakult. Az ott dolgozóknak lehetősége volt üzletrészt vásárolni. A kft. később zrt. lett, és az üzletrészek névre szóló 10000 forintos címletű törzsrészvények lettek. A zrt. 2003-ban kétfelé vált, külön az ingatlan és külön a gyártó bázis. Ennek alapján a törzsrészvények névértékét is ketté osztották. Az egyik egységben 2500 forint lett a névérték, a másikban 7500 forint. Később az ingatlant eladták és a vételárat a részvények száma alapján fizették ki a részvényeseknek. Adózáskor költségként az 1993-ban az üzletrészre kifizetett összeg lett levonva. Most lehetőség nyílt 7500 forint névértéken eladni a részvényeket. Kérdés: kell-e újra adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!

Startup befektetés utáni adózás Kérdés

Külföldi (EU-s) startup vállalkozásba szeretnék befektetni, mint részvényes. A kérdésem az, hogy kell-e adózni a részesedés után Magyarországon (ha igen, mi után, és mennyit)? Ha esetleg kapok osztalékot, azzal mi a helyzet? Köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó - csed összege

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Családtámogatási ellátás illetékesség meghatározása

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Adómentes vagy áfás?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink