162 találat a(z) részvény cimkére
Ezt üzente Trump a német autógyártóknak
Cikk
35 százalékos importvámra figyelmeztette a német autógyártókat a rövidesen hivatalba lépő megválasztott amerikai elnök a brit The Times-nak és a német Bildnek adott interjúiban.
A jegybank felfüggesztette a VISONKA-részvények tőzsdei kereskedését
Cikk
Az MNB mától átmenetileg felfüggesztette a VISONKA-részvények kereskedését, mivel a kibocsátó megsértette a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat. A moratórium a jegybank által előírt rendkívüli tájékoztatás VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. általi közzétételéig marad érvényben.
Újabb részvények értékesítését tiltotta meg az MNB
Cikk
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta az NVT Cooperation Zrt.-nek, hogy a korábban zárt körben forgalomba hozott részvényeit nyilvánosan értékesítse, továbbá, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben.
Nem árt az óvatosság, ha a könyvvizsgáló ellenvéleménnyel látja el a jelentést
Cikk
Az MNB mától visszaállította a Norbi Update Lowcarb és a TR Investment részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátók eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Könnyebb hozzáférés induló innovatív vállalkozásoknak kölcsönökhöz, garanciákhoz
Cikk
Induló innovatív vállalkozások és a városfejlesztési beruházások ösztönzésére szolgáló pénzügyi szabályozást fogadott el az Európai Bizottság (EB) hétfőn.
Ismét adhatók-vehetők ezek a részvények
Cikk
Az MNB mától visszaállította az OTT-ONE részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Ismét lehet ezzel is kereskedni
Cikk
Az MNB június 30-ától visszaállította az EHEP-részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Kifizető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kifizetőnek minősül-e, és le kell-e vonnia adót, egészségügyi hozzájárulást a kft.-nek? A kft. egy tőle független magánszemélynek (a magánszemély a kft.-nek nem alkalmazottja, nem tulajdonosa, közöttük semmilyen jogviszony nincs) hitelszerződés alapján hitelt nyújtott. A kft. és a magánszemély között egy vételi opciós megállapodás is létrejött, amelynek értelmében a magánszemély vételi jogot biztosít a kft. részére egy, a magánszemély tulajdonában lévő üzletrészre (mely üzletrész a kft. kapcsolt vállalkozásának üzletrésze). Későbbiekben a kft. szerződésszerűen gyakorolja vételi jogát, a szerződés értelmében a felek üzletrész-adásvételi szerződést kötnek a vételi opciós megállapodás feltételei szerint. A magánszemély által felvett hitel tőkeösszege a vételi opciós megállapodás szerint a vételár megfizetésébe beszámításra került. A fentiek szerint a magánszemély a hitel összegét visszafizette a kft.-nek, a kft. megszerezte a magánszemélytől a tulajdoni hányadot képviselő üzletrészt. Köszönettel.
Külföldi részvények osztalékának fizetése és a levont adó bevallása 2015
Kérdés
A 2015 évi adóbevallás mely sorait érintik a CIB Bank igazolásán feltüntetett tételek: A külföldi bruttó osztalék bevétel összege: 71 252 Ft A magyar osztalékadó (16%): 11 399 Ft Külföldön levont adó: 21 379 Ft A magyar osztalékadóba beszámítható külföldön megfizetett adó: 10 689 Ft Megállapított levont osztalékadó (szja): 716 Ft Nettó kifizetés: 49 155 Ft Köszönettel
A felélesztett MRP előnyei
Cikk
Új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) alapítható a munkáltató gazdasági teljesítményének javítása céljából közvetlen munkavállalói érdekeltség megteremtésével. Az új típusú MRP korszerűbb és rugalmasabb konstrukciót, valamint kedvezőbb adózási feltételeket biztosít a munkavállalók ösztönzésére a jelenleg ismert javadalmazási eszközöknél, így például a munkavállalói értékpapír-juttatási programnál, a dolgozói részvénynél vagy más prémium-, és bónusz-rendszernél. Az ilyen MRP szervezet alapításából immáron a hitelintézetek és a biztosítók sincsenek kizárva, de egyéb társaságok részére is nyitva áll ez a lehetőség.
Kapott részvény eladása – eho, szja, 1553-as bevallás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy egy magánszemély kapott 2010-ben néhány részvényt, melyeket 2015 decemberében tudott eladni. Előtte nem tehette. Ezek a részvények úgynevezett restricted stock unitok, melyek 2015 decemberében váltak elérhetővé. Az adományozó a magánszemély munkahelyének, a leányvállalatnak a külföldi, amerikai anyavállalata. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan adózik a megszerzéskor, azaz ténylegesen 2015 decemberében? Hány százalékos ehót kell utána fizetni, ha kell, és kell-e szja-t is fizetni a megszerzésekor? Valamint az értékesítéskor (szintén 2015. december) milyen adófizetési kötelezettség merül fel (szja, eho), és az eho hány százalékos mértékű? Az értékesítéskor a jövedelem után (szerzési érték mínusz eladási), vagy, ha a szerzéskor nem kellett, a teljes eladási érték után kell-e fizetni az adókat? Mivel USD-ben került értékesítésre, az alkalmazott árfolyam a jóváírást megelőző hónap 15-ei, az MNB árfolyamán átszámított érték lesz? A 1553-as adóbevallás mely soraiban kell ezeket feltüntetni? Segítségüket ezúton nagyon köszönöm! Várva válaszukat, tisztelettel.
Sorozatos tájékoztatási hibák miatt 10 milliós bírságot varrtak a nyakába
Cikk
A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. több esetben nem tett maradéktalanul eleget a jogszabályokban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének. Az MNB ezért ma közzétett határozatában összesen 10 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a társasággal szemben, s figyelmeztette – a tőkepiac biztonságos és átlátható működését garantáló – tájékoztatási kötelezettségei jövőbeni betartására.
Dolgozói részvény utáni adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm, egy amerikai cég 2010-ben 1000 dollárnyi részvényt ajándékozott minden dolgozójának azzal a feltétellel, hogy akkor kerül ténylegesen a dolgozó birtokába a részvény, ha 2015. december 1-jén még az adott cég aktív dolgozója. A munkáltatóm – tehát akitől a részvényt ajándékba kaptam – tájékoztatása szerint – mivel 2015. december 1-jén kerül ténylegesen a birtokomba a 2010-ben ajándékba kapott részvény –, a jelenlegi értéke után fizetnem kell ehót és szja-t, függetlenül attól, hogy a részvényt még nem értékesítettem. Munkáltatóm tájékoztatása szerint ezen adókötelezettségek befizetésére 2016. január 12-e a határidő. Próbáltam minderről az interneten tájékozódni: azt olvastam, hogy jelen esetben két év után adómentesnek minősül az ajándékba kapott részvény. Kérem, legyen szíves segíteni, hogy pillanatnyilag van-e bármilyen adófizetési kötelezettségem? Ha jelenleg nincsen, akkor milyen esetben (például a részvény továbbértékesítésekor) keletkezne? Köszönettel: Ivett
Részvény bekerülési értéke
Kérdés
2000-ben a cégem vásárolt 10 millió forint értékben egy másik társaságtól részvényeket, amelyeket 2009-ben a társaság felém, mint magánszemély felé fennálló tartozása kiegyenlítéséül átadott. A részvényt kibocsátó cég 2015-ben tőzsdére ment és a tözsdei cég lett. A részvényeim értéke a tözsdei bejegyzés napján 15 milliió forintot értek. 2009 és 20015 között gyakorlatilag eladhatatlan volt ez a részvénycsomag. Kérdésem, milyen értéken kell, hogy egy értékpapír-forgalmazással foglalkozó cég a tözsdei bejegyzést követően nyilvánatartásba vegye a részvényeimet? Az általan megkapott 10 millió forintos értéken, vagy az első jegyzési napon megadott piaci nyilvános jegyzési áron, azaz 15 millió forint értéken.
Részvényopció adózása magánszemélyeknél
Cikk
A társaságok év végi jutalmazás során gyakran juttatnak munkavállalóiknak részvényopciót, illetve cégcsoportok esetén az anyavállalat is gyakran ad ilyen formában jutalmat a leányvállalat dolgozóinak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
