69 találat a(z) piaci ár cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban (https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_27_Munkahelyi_etkezes_elszamolasa_dew) felmerült olyan lehetőség, hogy a munkavállalóknak nem térítésmentesen, hanem az étel önköltségi árán értékesítenék naponta az egy tányér ételt, amelyre meghatároznának egy átalány összeget (például 250 Ft/adag). Ez megállhatja a helyét, vagy pedig piaci áron kell a munkavállalóknak értékesíteni, megegyezően az étlapra kiírt árral? Köszönettel,

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenysége hús-, húskészítmény nagykereskedelem. Amennyiben társaságunk magánszemélyeknek – dolgozóinak is – értékesít a termékekből, kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e? Ha igen akkor milyen feltételei vannak a kiskereskedelmi értékesítésnek, és milyen adózási vonzata van, amennyiben piaci áron értékesít, és ha kedvezményes áron értékesít a dolgozóknak, magánszemélyeknek? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingyenesen átadott termékek esetén mi az áfa alapja? A törvény szerint: 68. § 107/A, 11. és 12. §-okban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. Saját előállítású termékeinket adjuk át, ezért számomra ez az önköltségi árat jelentené. Viszont olvastam a szakirodalomban, hogy csak abban az esetben előállítási költség, ha nem tudunk piaci árat meghatározni. Mi a helyes eljárás? A piaci áron, vagy önköltségi áron állítsuk ki a számlát, és fizessük meg az áfát? Piaci árnak a vevőnek általánosan megállapított eladási ár tekinthető? Különböző vevőink egyedi besorolás alapján különböző áron kapják termékeinket. Köszönettel: Tné Ágnes

Kérdés

Milyen adóvonzata van annak, ha egy társaság ingyen odaad valakinek egy személygépkocsit? Ajándékozás vagy jövedelem a magánszemélynél? Ha jövedelem, bruttósítani kell? Mennyi a jövedelem? A piaci ár? Üdvözlettel: Zimmermann Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nek három magánszemély tulajdonosa van. Kettő kiválna a cégből és a harmadik megvenné a részüket. A kft.-ben árbevétel nem volt, mivel nemrég alakult. A saját tőke 2 millió 800 ezer forint, a jegyzett tőke 3 millió forint, a részesedésük azonos, fejenként egymillió forinttal szálltak be. Nem szeretnének adót fizetni. Ebben az esetben egymillió forintért el lehet adni a részesedésüket, vagy a saját tőkét kell felosztani, és piaci értéken kell értékesíteni a részesedéseket, hogy ne kelljen fizetni se a magánszemélyeknek, se a kft.-nek? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két független gazdasági társaság (kft.) (nem kapcsolt) között alkalmazott "feltűnően" alacsony vagy "feltűnően" magas ár alkalmazásának milyen adójogi következményei vannak (Art., társasági adó, áfa stb.)? Vizsgálható-e az adóhatóság által, hogy egy adott szolgáltatást jóval a szokásos piaci ár alatt vagy felett számláznak egymás között a társaságok? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft.-nek van több tulajdonosa. Magánszemély is és társas vállalkozás is. Az egyik magánszemély úgy döntött, hogy üzletrészét eladja egyrészt a kft.-ben lévő másik magánszemélynek névértéken, a másik részét szintén a kft.-ben tulajdonosként lévő társas vállalkozásnak, névérték felett (nem piaci áron). Hogy kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket a kft.-ben? Ha névértéken adja el a magánszemélynek a részesedését, kell vizsgálni a piaci árat és könyvelni utána árfolyamnyereséget? Illetve mit kell nézni és könyvelni, ha névérték felett adja el az üzletrészt a magánszemély tulajdonos? Köszönöm.

Kérdés

A 80-as években egy kft. megvette az ügyvezető ingatlanának 2/3 részét. Ezen felújítási és bővítési munkálatukat végzett, műhelyt alakított ki. A kft.-ben még mindig van részesedése a tulajdonosnak, de szeretné az ingatlan 1/3 részét eladni a kft.-nek (így100% tulajdonjogot szerezzen a kft.) Milyen áron tudja értékesíteni az 1/3-os ingatlanrészét az ügyvezető? A kapcsolt jogviszony miatt meg kell határozni a piaci árat? A mostani piaci árból levonható a beruházások értéke? Mi az elfogadott gyakorlat? Előre is köszönöm.

Kérdés

Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm

Cikk

Akkor sem volt könnyű a kisadózó vállalkozásoknak az alanyi adómentes határon belül maradni, amikor még annak korlátja ugyanúgy évi 6 millió forint volt, mint a kata bevételi értékhatára, nemhogy idén, amikor a két összeg között négymillió forint az eltérés. Mikor számít valójában bevételnek a bevétel az alanyi adómentesség 8 millió forintos összeghatára, illetve a kisadózói bevételek 12 millió forintos limitje szempontjából?

Cikk

A cikk szándékosan nem a „piaciár-nyilvántartás (transzferár dokumentáció)” címet viseli. Sokszor találkozunk ugyanis azzal a szemlélettel, miszerint a cégek csak a nyilvántartás-készítési kötelezettségre összpontosítanak, azaz „ha nem érte el az ügylet az 50 millió forintos küszöböt, akkor nem foglalkozunk a piaci árral”. Ez azonban helytelen.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gépjármű márkakereskedés kedvezményes árú bérleti lehetőséghez juttatja saját dolgozóit. Milyen kockázatokat rejthet ez? Kapcsolt vállalkozásnak számít ez a fajta szerződéses kapcsolat? Kell a piaci árral foglalkoznom? A dolgozói létszám 10 százalékának jut ilyen autó. Felmerülhet a természetbeni juttatás kérdése? Nincs nevesítve, hogy ki kaphat, aki igényli, az kap. Válaszát köszönettel várom. Üdvözlettel, Rákóczy Ferencné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari vállalkozás kapcsolt vállalkozását bevonva egy építési-szerelési munkára több cégtől kért ajánlatot meghívásos pályáztatás keretében. A kapcsolt vállalkozástól kapta a legkedvezőbb ajánlatot, és megrendelte a munkát. Az ajánlati árak közötti eltérés 20% volt, azaz a külső partnerek 20%-kal adtak magasabb összegű ajánlatot, mint a kapcsolt vállalkozás. Véleménye szerint helyes-e az a megállapítás, hogy a fentiek alapján nem kell transzferár-kiigazítást végezni, a szerződéses ár megfelel a piaci árnak, mivel független felek is az elfogadható ártartományon belül adtak ajánlatot. Üdvözelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk tejhasznú szarvasmarhák tartásával foglalkozik. A növendék állatokat a készletek között tartjuk nyilván. Értékesíteni csak a selejt állatokat értékesítjük vágóállatként, haszonállatot nem értékesítünk, mivel ezek tenyészállataink utánpótlása. Vágóállatként sokkal kevesebbért lehet eladni az állatot, mint haszonállatként. Az év végi készletértékelés alkalmával helyesen járok-e el, ha nem tekintem a selejt állat értékesítési árát piaci árnak, hanem azt vizsgálom, hogy mennyi lenne a piaci ár, ha mint haszonállat értékesíteném az állatot? Milyen nyilatkozatokkal, igazolásokkal tudom alátámasztani a piaci árat jelen esetben, ha társaságunk nem értékesített haszonállatot?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfa önellenőrzés

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink