9 találat a(z) opció cimkére

Üzletrész átruházása és vételi jogot alapító szerződés Kérdés

Részvényvásárlási opciós szerződés Kérdés

Tisztelt Adózóna! A dolgozó a magyar cég külföldi, európai anyavállalatával részvényvásárlási opciós szerződést kötött 2015. 03. 30-án. Ennek értelmében a dolgozó a 2016. 03. 30-ai napon érvényes árfolyamon, például 50 EUR per részvény árfolyamon, 1000 db részvény vásárlására jogosult a 2018. 04. 01 – 2020. 03. 30. közötti időszak alatt. A dolgozó értékpapírszámlát nyit a megadott kereskedelmi banknál, ahol 2018. 09. 30-án megvásárolja az 1000 db részvényt összesen 50 000 EUR-ért, amit 2018. 10. 01-jén elad aktuális árfolyamon, 80 000 EUR-ért. Keletkezik 30 000 EUR nyeresége, amit az értékpapírszámláján tart. Az anyavállalat a magyarországi leányvállalatára terheli a 30 000 EUR-t. Mi alapján adózik és mennyit a munkavállaló, valamint a magyarországi munkaadó? Köszönettel.

Részvényopció adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Évekkel ezelőtt részvényopciót (RSU) kapott valaki az anyacégtől, amelyet három évig nem adhatott el. Tavaly eladta. Valószínűleg a NYSE-n (The New York Stock Exchange) és a vételárat átutalták a magyarországi bankszámlájára. Hol kell ezt vagy kell-e ezt szerepeltetni az szja-bevallásban, és milyen adókulccsal adózik? Segítségüket előre is köszönöm!

Üzletrész vásárlása opciós vételi jog alapítással Kérdés

Egy cég üzletrészét a vevő, cég, magánszemély tulajdonostól vásárolja meg opciós vételi szerződés keretében. A vevő 4 éven át havonta meghatározott összeget fizet az üzletrész tulajdonosának. Az opciós díj kifizetésekor a vevőnek van-e adómegállapítási kötelezettsége? Az adó megállapításának mi a jogszabályi háttere és hogyan történik? A üzletrész bekerülési értéke az eladónál mikor vehető figyelembe?

Opciósjog-értékpapír Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. opciós jogot biztosít egy magánszemély részére a birtokában lévő értékpapírok vételére, előre meghatározott fix áron. A magánszemély opciós jogával élve az értékpapírt opciós áron megvásárolja. Az opciós ár a piaci árnál alacsonyabb. Az ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel: 1.) A piaci ár és az opciós ár különbözete miatt az értékpapír megvásárlásakor a magánszemélynek jövedelme keletkezik. Adózására az Szja tv. 77/A § vonatkozik, mely a jövedelmet tőkejövedelemként vagy a magányszemély és a kft. kapcsolata alapján összevonandó (munkaviszonyból származó vagy egyéb) jövedelemként kell adóztatni? Az szja fizetése mellett van-e ehofizetési kötelezettség? Ha van ehofizetés, azt a magánszemélynek vagy a kft.-nek kell fizetnie? 2.) Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a jövedelem után a kft. magára vállalja az szja- és ehokötelezettséget oly módon, hogy azt a jövedelem 1,18 szorosa alapján állapítja meg? Válaszát előre is köszönöm.

Opciós részvény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.

Vételi jog áfa-megitélése Kérdés

Cégünk ingatlannal rendelkezik. A régi Ptk. szerint 2014.01. hóban, vételi jog biztosítása tárgyában szerződést kötött egy magánszeméllyel a következő feltételekkel: A vételi jog 2018.12.31-ig van érvényben. A szerződés 3. pontja értelmében: "Az ingatlan vételárát a felek 6 millió forint összegben határozták meg, mely vételárból 6 millió forint összeget az opció biztosítására a mai a napon Jogosult megfizetett Tulajdonosnak az itt megjelölt összeg átvételét jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza. Felek megállapodnak abban,hogy amennyiben a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt Jogosult a vételi joggal élni kíván a vételár a fenti összeg átadásával a Tulajdonos részére teljes egészében megfizetésre került. Amennyiben a nyitva álló határidőn belül Jogosult nem él a vételi joggal, úgy részére a vételi jog biztosítására átadott teljes összeget, a felek között előzetesen kelt kölcsönszerződésben foglalt feltételekkel Tulajdonos köteles részére visszafizetni." A magánszemély a vételi jog előtt már kölcsönadott a cégnek, erre hivatkozik a szerződés. A cégnek az ingatlan eladásakor áfafizetési kötelezettsége van a bejelentkezése alapján. Kérdésem, hogy a szerződés megkötésekor kell áfát fizetni, vételár előleg címén, vagy kölcsönként kell kezelni az ügyletet? Ha kell áfát fizetni, akkor a 6 millió bruttó összegnek számít? Üdvözlettel Krisztiánné

Részvényopció adózása magánszemélyeknél Cikk

A társaságok év végi jutalmazás során gyakran juttatnak munkavállalóiknak részvényopciót, illetve cégcsoportok esetén az anyavállalat is gyakran ad ilyen formában jutalmat a leányvállalat dolgozóinak.

Részvényopció megszerzése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban tennék fel egy újabb kérdést. Amerikai társaság részvényére szóló, bármikor beváltható részvényopció megszerzése esetén milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is) merülnek fel, ha a megszerző magánszemély, és milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is), ha a megszerző egy belföldi kft? Az opció ingyenesen kerül a magánszemély vagy a társaság tulajdonába. Már ebben az esetben is keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy csak amikor az opció beváltásra kerül (a részvényre)? Előre is köszönöm válaszát!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nagyszülői gyed melletti munkavégzés

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kapcsolt vállakozások összeszámítási kérdései

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Munkavégzés előre betervezett állásidő helyett

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close