Ha a nyugdíjas szövetkezetbe öregségi nyugdíjas tagnak kell lenni ahhoz, hogy érvényesíteni tudják a járulékkedvezményt, kérdésem a következő: hány tag lehet maximum? Közben ki- és belépések vannak, akkor hogyan kell változtatni az alapszabályt, illetve kell-e módosítani a fluktuációváltozásokkal együtt és azt milyen gyakran, egy évben egyszer vagy minden alkalommal? Köszönöm válaszát.
Kiva hatálya alá bejelentkezett vállalkozásban nyugdíjas szakmunkásokat foglalkoztatnánk. Megéri-e ezt nyugdíjas szövetkezeten keresztül tenni? Szociális juttatások – mint egészségpénztári befizetés, étkezési hozzájárulás, BKV-bérlet, utazási kedvezmények – adóterheiben van eltérés a normál foglalkoztatáshoz képest? A vállalkozás adja ezeket vagy a szövetkezet? A munkaerő-kölcsönzésre hasonlító a jogszabályi környezet? Ez foglalkoztatásnak minősül például a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében?
Tisztelt Adózóna! Öregségi nyugdíjasokból közérdekű nyugdíjas szövetkezetet alapítottunk. A tagok személyes közreműködése a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében fog megvalósulni. (Konkrétan: autóbuszvezetőként fognak dolgozni egy harmadik társaságnál.) A nyugdíjas szövetkezetekről szóló jogszabályok szerint a nyugdíjas tag személyes közreműködésének díjazására az Mt. meghatározott szabályait kell alkalmazni. Kérdésünk: adható-e a buszvezetőknek adómentesen a 437/2015 sz. Korm. rendeletben meghatározott 3000 Ft-os napidíj, valamint jár-e részükre szabadság? A nem nyugdíjas tagok jövedelmét is csak a 15 %-os szja terheli? Köszönettel: Ecker Dániel
Várhatóan két hét múlva megkezdheti működését a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek érdekképviseleti szervezete – mondta a Magyar Nemzetnek Karácsony Mihály szövetkezeti szakértő.
Tisztelt Adózóna! Társaságunk szerződéses személyszállítással foglalkozik, munkavállalóink 90 százaléka autóbuszvezető. Mivel e szakmában nagy a munkaerőhiány, dolgozóink jelentős hányada nyugdíjas. A kedvező adózási feltételek miatt szeretnénk alakítani egy közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a meglévő nyugdíjas dolgozóinkból és a nyugdíjas szövetkezet számlázná be az autóbuszvezetők bérét és járulékait a ténylegesen buszokkal rendelkező és személyszállítást végző cégekbe. Kérdésünk, hogy a nyugdíjas szövetkezet által számlázott szolgáltatási díj munkaerő-kölcsönzési díjnak minősül-e és a nyugdíjas szövetkezetre ebben az esetben vonatkoznak-e a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeket érintő előírások mint nyilvántartásba vételi kötelezettség, 10 millió forintos letéti díj, végzettségre vonatkozó előírás? Tisztelettel: Ecker Dániel
Ha egy nyugdíjas szövetkezet tagjai oktatói tevékenységet végeznek, akkor a főtevékenység az oktatás vagy a munkaerő-kölcsönzés? Az oktatás sok esetben tárgyi mentes tevékenység – ha mint munkaerő-kölcsönzés lesz leszámlázva, akkor az áfa vonzza-e az oktatás tárgyi mentes adózását? Minden tagnak részt kell vennie a tevékenységben és jövedelmet kapni belőle – vagy csak a szolgáltatást végzőnek jár jövedelem?
Törvény tiltja, hogy nyugdíjasok közalkalmazottként, akár pedagógusként dolgozzanak, pedig óriási a tanárhiány. Pedig a nyugdíjas-szövetkezetek már komoly cégekkel is szerződnek – írja a hvg.hu
Tisztelt Szakértő! Ha a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagja ellenérték fejében könyveli a szövetkezetet, be kell-e jelenteni a 17t1045NY jelű nyomtatványon? Nem vállalkozási jogviszonyban, például egyszerűsített foglalkoztatás vagy megbízás keretében? Ugyanúgy azokat a tagokat jelenteni kell, akik ugyan választott tisztségviselők lettek alakuláskor a közgyűlés által megszavazott díj ellenében? Fizetésüket (tiszteletdíjukat) az első hónapokban nem biztos, hogy megkapják. A NAV-tájékoztatóból úgy értelmeztem, hogy csak külső munkavégzés esetén kell a 17t1045NY vagy TEL adatlapon bejelenteni. Külső munkavégzésen azokat a tagokat értem, akiket ki tudunk közvetíteni cégekhez. Válaszukat várva, tisztelettel: M. Margit
A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek cégbírósági eljárását illetékmentessé tevő törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek Kósa Lajos (Fidesz).
Magánszemélyek, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség szervezésében, megalakítják a Takarékos Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetet – jelentette be Turi Dénes, az OTSZ elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón.
A nyugdíjas szövetkezetek létrejöttéhez kapcsolódóan több, közterhet megállapító jogszabály (például a társasági adóról, a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társadalombiztosításról, a szakképzési hozzájárulásról és az általános forgalmi adóóról szóló törvény) is változik.
Éppen hogy csak életbe lépett a nyugdíjas szövetkezetek alapításának lehetőségét megteremtő 2017. évi LXXXIX. törvény, amely kiegészítette a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt, mivel új formációról van szó, máris számos kérdés merült fel a gyakorlatban, kezdve a fogalmak pontos értelmezésétől a bejelentésnél használt nyomtatványokig.
Hamarosan elérhetővé válnak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek nyújtotta álláskínálatok az ország egész területén, augusztustól figyelemfelkeltő kampányokkal, közös internetes felület segítségével válogathatnak az idősek az álláslehetőségek közül – írja a Magyar Idők.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a nyugdíjas szövetkezettel kapcsolatban. A 2017. 07. 07-én kiadott cikkükben említették, hogy a bejelentési kötelezettségnek ügyfélkapun kell eleget tenni. Tudna segíteni abban, hogy melyik nyomtatvánnyal kell? A diákszövetkezet esetében működő T1044D-hez hasonló nyomtatványt kiadott a NAV, lehet tudni már melyik ez? A másik, amiben segítségét kérném az, hogy a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével nyugdíjba vonultak esetében szövetkezeti jövedelem esetén is figyelni kell azt, hogy a minimálbér 18-szorosát ne érjék el, vagy ebben az esetben ez nem számít bele, mintha rendes munkaviszonyos lenne (T1041)? Segítségét köszönve: Bóné Bernadett munkaügyi előadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték