Az utóbbi években egyre több embert érdekel a majdani nyugdíjazásukkor figyelembe vehető, a nyugellátásra való jogosultságot megalapozó és a nyugellátás összegét befolyásoló tények, adatok megismerése. A 2012. december 31-éig hatályos szabályozás a szolgálati idő elismerésére irányuló eljárással tette lehetővé az előzőekben említett adatok megismerését.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha Ausztráliába költözik, magyarországi lakcímét megtartaná, kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, hogyan érinti a költözés a nyugdíjjogszerzését. A kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
A Bankmonitor megvizsgálta, mekkora állami nyugdíjra számíthatnak a ma 40 éves magyar dolgozók. Az eredmények lesújtóak: diploma nélkül szinte esélytelen jó nyugdíjat kapni!
A romló demográfiai helyzet mind itthon, mind külföldön foglalkoztatja a közbeszédet. A nyugdíjrendszer jelenlegi működési elve (felosztó-kirovó rendszer, azaz a foglalkoztatottak tartják el a nyugdíjasokat) a mostani formában nehezen fenntartható és kérdéses a működésének jövője is, mivel az átlagnyugdíj egyre jobban távolodik az átlagkeresettől. Szintén kérdéses, hogy hányan fognak dolgozni a jövőben, szükséges-e markáns vendégmunkás tömeg a GDP növekedés fenntartásához? – ezekkel a kérdésekkel foglalkozik hírlevelében a GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt.
Nem magyar állampolgárnak Magyarországon hány év biztosítási időre van szüksége ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár elérése mellett nyugdíjat igényelhessen? 15 év szolgálati időre, vagy esetleg többre? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Miként történik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapított öregségi és özvegyi nyugellátások, az árvaellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások folyósítása? Hogyan rendelkezhet ezekről a jogosult? Milyen bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tennie a nyugdíjas személynek a folyósítás érdekében?
Kína nem küld többé gyermekeket a tengerentúlra örökbefogadás céljából – közölte a kormány pénteken Pekingben; a döntéssel egy három évtizedes rendelkezést szüntetnek be a korábban szigorú egygyermekes politikája feloldása után – tájékoztatott az MTI.
Az NGM javaslata alapján a hosszú futamidejű megtakarításainkhoz adómentesen hozzáférhetünk, amennyiben otthonteremtésre fordítanánk az összeget. Mindenki fejében benne van, hogy ez mentességet jelenthet a hozamok után befizetendő 15% szja (közismertebb nevén kamatadó) és a 13% szocho megfizetése alól. De mi a helyzet, ha valamilyen nyugdíjmegtakarításunkat szabadítanánk fel: vissza kell fizetni a korábban kapott állami támogatást, adójóváírást? – írja a Bankmonitor.hu.
Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek – bizonyos jól meghatározott kivétellel – kizárólag azt az időszakot lehet elismerni, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék, illetve 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül. Jogosultságot biztosítási előzménnyel lehet szerezni, és az ellátás összege is arányban áll a biztosítási teljesítménnyel. Sem a jogosultsági feltételek vizsgálata során, sem az ellátások összegének megállapításakor nem érvényesülnek anyagi rászorultsági szempontok, a feltételek méltányosságból sem mellőzhetők. Nézzük, mit jelent a méltányosság gyakorlása a nyugellátások esetében!
A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben jó néhány olyan kedvezmény, jogosultság létezik, melyeket a szülők a nyugdíj igénybevétele során gyermekeik után közvetlenül, vagy közvetve vehetnek igénybe. Ezek a szolgálati időhöz, a nyugellátásra való jogosultsághoz, a nyugellátás összegéhez, illetve az ellátás folyósításához kapcsolódhatnak.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték