Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjének első nagy összegű (kezdő) díjának számlája a következő: 1 569 e Ft + 424 e Ft áfa. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a magáncélú használatra jutó 212 e Ft áfát a 16-os beruházási számlára kell-e könyvelni vagy a 86 egyéb követelésekre? A társaság él az 50-50 százalékos megosztási lehetőséggel. Az előlegszámla beérkezésekor a tárgyi eszközt még nem veszik át, nem aktiválják. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Több kérdést és az arra adott választ olvastam el itt az adózónán, mely számomra nem egyértelmű. A személygépkocsit milyen értéken aktiválom a futamidő elején? A maradványértéken megvásárolt gépkocsi maradványértékét és a le nem vonható áfát hogyan kezelem? Ráaktiválom? Köszönettel: A.N
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi után megfizetett kamat érvényesíthető-e a kis- és középvállalkozások kamatkedvezményeként [Tao. tv.22/A §, 16. § (16) e)]? Válaszát előre is köszönöm.
Fel lehet-e használni korábban képzett fejlesztési tartalékot nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérelt személygépkocsinál? – kérdezte olvasónk. Ugyan a tulajdon nem a cégnél van, de jogszabály alapján a nyilvántartása a cégen belül történik – magyarázta. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szerkesztőség! Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjének első nagy összegű (kezdő) díjának számlája a következő: 1 569 eFt + 424 eFt áfa. A kérdésem arra vonatkozna, hogy a magáncélú használatra jutó 212 eFt áfát a 16-os beruházási számlára kell-e könyvelni vagy a 86 egyéb követelésekre? A társaság él az 50-50 százalékos megosztási lehetőséggel. Az előlegszámla beérkezésekor a tárgyi eszközt még nem veszik át, nem aktiválják. Köszönettel.
Egy kft. Dácia Dokker 5 személyes személygépkocsit szeretne vásárolni. Jól értelemezük az áfatörvényt, hogy az áfát nem tudja levonni? Az autókereskedésben azt az információt kapta, ha nyílt végű pénzügyi lizinget választja, akkor levonható az áfa. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2017-ben nyílt végű pénzügyi lízinggel személygépkocsit "bérelt". 90 százalékban határoztuk meg a magáncélú használatot. Útnyilvántartás alapján a magáncélú használat továbbszámlázásra került. Amennyiben 2019. január 1-jétől nem kívánunk útnyilvántartást vezetni és az 50 százalékos áfalevonási hányadot alkalmazzuk, kell-e arányosítani az első nagy összegű törlesztőrészlet áfalevonási hányadát? A további törlesztőrészletek áfalevonásával úgy gondolom nincs gond, mivel azokat alátámasztják az útnyilvántartások.
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségét, mely paragrafusokat és hogyan kell olvasni az áfatörvényben, mely alapján a 124. § (4) bekezdésében szereplő "személygépkocsi bérbevétele" azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel? Több fórumon is úgy vélekedtek, hogy az áfa 50 százalékos levonási lehetősége a nyíltvégű pénzügyi lízingre is vonatkozik, de nekem ez nem egyértelmű. A bérbeadás nem azonos a nyíltvégű pénzügyi lízinggel. Ez utóbbi szolgáltatásnak minősítése is csak indirekt módon van levezetve a 10. paragrafusból. Másként fogalmazva: Ön szerint alkalmazható-e az 50 százalékos áfalevonás nyíltvégű lízing esetén? Ha igen, mely jogszabályi helyekből vezethető ez le?
Kedves Anita, https://adozona.hu/kerdesek/2018_12_14_Nyilt_vegu_penzugyi_lizing_afaja_mep Köszönöm a választ, egy pici rész azonban nyitott maradt a kérdésben. Kizárólag adóköteles tevékenységet végző vállalkozás esetében, a magánhasználatra tekintettel (útnyilvántartás vezetése mellett) le nem vont áfa az első nagy összegű számlából tehát beruházásra kerül. A további - teljes futamidő alatt - érkező számlák esetében a le nem vonható részt minden hónapban az eszközre kellene aktiválni? Köszönettel, BSzilvia
Tisztelt Adózóna! https://adozona.hu/afa/Tartos_berlet_penzugyi_lizing_mi_a_helyzet__HCMQVJ Fenti írásukhoz kapcsolódóan kérdezném, hogy személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjének első – nagy összegű – díjából, a magánhasználatra jutó, le nem vonható áfát hová kellene könyvelni? Beruházásra vagy egyéb ráfordításra? Illetve ugyanez a kérdés a további, havi számlákból le nem vonható áfa tekintetében. Köszönettel: Bartos Szilvia
Tisztelt Szakértő! Egyértelmű választ szeretnék az alábbi kérdésre: egyéni vállalkozó személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízing formájában kíván elszámolni. Az áfa levonható-e, milyen mértékben és milyen dokumentumok alapján? Jól értelmezem-e, hogy költségként csak a bevétele 1 százaléka számolható el? Köszönettel: Hataláné Csáki Katalin könyvvizsgáló
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2017 márciusában tartós bérlet (nyílt végű pénzügyi lízing) 36 hónapra személygépkocsit bérelt. Az induló bérleti díjnak és azt követően a havi bérleti díjnak is levonta a céges használat arányában (80 százalékban) az áfát. Most 2018-ban ugyanezen személygépkocsit "áttette" egy másik vállalkozásába, abban bérli úgy, hogy a korábban befizetett induló részlet maradt a lízingcégnél, ezt az újonnan bérlő partner vállalkozásnak már nem kellett megfizetnie. Azt szeretném megtudni, hogy ebben az esetben a korábbi áfalevonás maradhat-e levonásként, vagy az időszak csökkenése miatt pótlólagosan áfafizetést generál-e?
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: egy társaság szeretne motort vásárolni 1200 m3-t, a kereskedésben azt mondták, hogy nyílt végű pénzügyi lízinggel is megvehetik, aminek az áfáját ebben az esetben visszaigényelhetik, ugyanúgy, mint az autónál. A kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van? Segítséget előre is köszönöm. Üdvözlettel: Fejes-Nagy Hajnalka
Társaságunk nyílt végű lízing konstrukcióban használ személygépkocsit, melynek áfáját a havi számlák alapján levonja és a cégautóadót megfizeti. Kérdésünk: ha a személygépkocsit magáncélra is használják, a cégautóadó megfizetése jogosít-e arra, hogy a teljes áfát levonjuk? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingebadó cég élt a vevőkijelölési jogával és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég a könyveiben 20% amortizációval számolt, maradványértéket a tárgyi eszköznél nem állapított meg. Kérdéseink: 1. Mi a helyes elszámolás a tárgyi eszköz esetében? Mivel aktiváláskor még nincs döntés az autó sorsáról, ezért mehet-e a 20% kulcs vagy már eleve 33%-kal kellene elszámolni a bekerülési értéket, felvéve a futamidőből eredő elhasználódást. 2. Ha a cég akar maradványértéket megadni a tárgyi eszköznek, akkor az hogy van összefüggésben a szerződés szerinti maradványértékkel? Milyen maradványértéket célszerű adni? 3. A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmazza a maradványérték összegét. Ezt az összeget a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizette meg a lízingbeadónak, hanem azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása, avagy kell-e a lízingbeadónak és/vagy a lízingbevevőnek számlát kiállítania? 4. A bevezetőben megadott elszámolás miatt az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben van 2 300 ezer Ft kötelezettség kimutatva, ami megegyezik a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz karton 6 932 ezer Ft összeget mutat, vagyis az aktiválási érték 40%-át (0 Ft maradványérték lett megadva és 3*20=60 % lett elszámolva) A kettő összeg -6932+2300=-4 632 ezer Ft vesztesége adóalapnövelő korrekció nélkül elszámolható? Válaszukat előre is köszönjük
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték