Az Országgyűlés június 11-én megszavazta a T/11920. számú törvényjavaslatot, mely a helyi adózásban is számos ponton módosítást eredményez. Jelen cikkben a helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény (Htv.) várható változásait vesszük górcső alá.
Egy átalányadózó egyéni vállalkozó hipabevallásánál – aki az egyszerűsített elszámolást a 25 millió forintot meghaladó bevételei miatt nem alkalmazhatja –, a nettó árbevételébe milyen bevételek tartoznak bele? Csak a tevékenységből származó bevételeket számolhatja bele, vagy beletartoznak az egyéb bevételek is, mint például banki kamatok, áfakerekítések, készpénzkerekítések stb.? Kérem, hogy válaszában a törvényi hivatkozásokat is tüntesse fel! Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője válaszolta meg.
Kérdésem az általam könyvvizsgált cég 2024. évi könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozik. A cég nettó árbevétele az utóbbi években jelentősen csökkent. 2021. évben 830 millió, 2022. évben 235 millió, 2023. évben éppen eléri a 150 millió forintot. Ennek értelmében 2024. évre már megszűnik a könyvvizsgálati kötelezettség. A cég 2024. február végével megkezdi a végelszámolást. Úgy gondolom, hogy, mivel 2024. évre már megszűnik a könyvvizsgálati kötelezettség, így élhet az egyszerűsített végelszámolás lehetőségével. Erre vonatkozóan a végelszámolásra vonatkozó taggyűlési határozatban külön ki kell-e térni? – kérdezte olvasónk. Dr. Magyar Attila a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.
A nagyobb volumenű lakóingatlan beruházások jellemzője, hogy – jelentős részben a banki finanszírozási elvárásoknak megfelelően – a beruházók projektcégekben fejlesztik az eladásra kínált ingatlanokat. Ennek folyományaként egy projekttársaság jellemzően egy beruházást hajt végre, melynek során a ráfordításai, köztük a lakásépítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítések értéke, jellemzően a beruházás kezdeti éveiben, míg a bevételei jellemzően a beruházás befejezésének évében keletkeznek.
Egyéni vállalkozó gyógyszertárat működtet. Szeretnék pontosítani a nettó árbevétel meghatározásán. Az értékesítés egyértelmű, azt gondolom az OEP finanszírozás is a gyógyszerekre. Ellenben kapja az alábbiakat amit nem tudok eldönteni: - OEP szolgáltatási díj (számlázza az OEP felé), - preferált gyógyszrek finanszírozása, - kisforgalmú gyógyszertár működési támogatása 134/1999. kormány rendelet alapján, - gyógyszerforgalmazók által adott utólagos engedmény. Kérem segítségüket ezek eldöntésében!
Tisztelt Szakértő! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vállalkozó tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele után kéri megfizetni a tagdíjat. A nettó árbevételbe beletartozik-e a területalapú támogatás, mely december 31-éig mindig csak előleg, egyáltalán beletartozik-e? A gázolaj után járó jövedéki adó bele számít-e? Többletként elhasznált gázolaj, melynek a jövedéki adóját nem lehetett visszaigényelni, levonható-e a NAK-nak fizetendő nettó árbevételből? Válaszát köszönöm szépen.
2017. január 1-jétől a teljes nettó árbevétel figyelembe vételével, az általánosan megállapított adóalap után köteles-e iparűzési adót megfizetni a cég, annak ellenére, hogy az előző évben csak a vállalkozói tevékenysége okán van taofizetési kötelezettsége, tekintettel a helyi adókról szóló 3. § (3) bekezdés módosítására? 2016. december 31-éig hatályosan a 3. § (3) bekezdés a következőket tartalmazza: „A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. …. „ 2017. január 1-jétől hatályosan a 3. § (3) bekezdés a következőket tartalmazza: „A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett….. „ Szakmai konferenciákon, előadásokon a civiltörvény módosulásával magyarázták a helyiadó-törvény hivatkozott változását, de e vonatkozásban a nonprofit közhasznú gazdasági társaságok nem tartoznak a civil törvény hatálya alá, így a pontatlan és nem körültekintő jogszabályszöveg módosítása miatt kerülhetnek a nonprofit gazdasági társaságok esetlegesen működésképtelen helyzetbe, ha a teljes nonprofit közhasznú tevékenységük után is iparűzési adó fizetésére kötelezettek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték