54 találat a(z) névérték cimkére

Kérdés

A kft. 20 százalék üzletrésszel tag egy másik kft-ben. Ki akart szállni belőle, ezért átruházta az üzletrészt egy másik tag kft.-re, de jóval a névérték alatt. A pénz 3 hónappal a szerződéskötést követően érkezett meg. Kérem szíves véleményüket a kontírozás és az időpontok helyességéről: 1/ Könyvsz.érték kivezetése- szerződés dátumával- T375 értékpapír elsz. K17 részesedések 100 eFt 2/ Eladási ár, szerződés dátumával T 366 Részesedéssel kapcs. köv. K 375 3/ Befolyt bevétel banki nappal T 366 K384 10 eFt 4/ Árfolyam veszteség banki nappal T87 K375 90 eFt Terhel bennünket Tao.-alap növelési kötelezettség, vagy bármilyen más egyéb fizetési kötelezettség az ügylet miatt? (2009-ben ez a 20 százalék még nem esett bejelentési kötelezettség alá.) Köszönöm szíves segítségüket.

Kérdés

Az Szja tv. 3. paragrafus 34. (értékpapír fogalma) és 77/A paragrafus (2) ba), illetve 77/A paragrafus (2) h) értelmezéséhez megerősítésként kérdezem: a kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!

Kérdés

A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!

Kérdés

A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olvasva a tulajdonrész című kérdésre adott válaszát http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_31_tulajdonresz_umr válaszát, az a kérdésem, hogy a névértéken történő adásvétel (csere), ha a felek kölcsönösen így egyeznek meg, az kifogásolható-e? Az adásvétel során a kialkudott ár lehet-e a névérték, vagy pedig a piaci értékhez kell, hogy igazodjon? Ha nem a piaci értéken történik a kétszeres adásvétel (azaz a csere), van-e annak valamilyen konzekvenciája? A piaci érték meghatározását milyen módon kellene alátámasztani? Előre is köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönettel vettem a válaszát és szeretném kicsivel bővebben kifejteni a gazdasági eseményt. A kérdéses értékpapírok esetében sajátos a helyzet, mert valóban tőketörlesztés jogcímen érkezik az átutalt pénzösszeg, viszont az értékpapírok névértékét nem szabad csökkentenünk. Ezt úgy oldottuk meg, hogy értékvesztést számoltunk el, a könyvvizsgálóval egyeztetve. Viszont újabb kérdés merült fel, mert véleményem szerint az értékvesztés összegével a társasági adóalapot növelni kellene, bár ez nem a hagyományos értékvesztés kategória. Az elszámolandó értékvesztés összegét a KPMG által történő piaci érték és a nyilvántartott névérték közötti eltérés összegeként állapítjuk meg. Kérdésem, hogy növelni kell-e az értékvesztés összegével a társasági adóalapot vagy nem. Sajnos nagyon jelentős összegről van szó, ezért fontos az adóalapra gyakorolt hatás megítélése. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi probléma megoldásához: egyik partnerünk külföldi értékpapírral rendelkezik, melyek elszámolásánál szembesültünk az úgynevezett névérték csökkenés nélküli tőketörlesztéssel. Kérjük szíveskedjenek ennek a gazdasági eseménynek a kontírozásában segíteni! Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1993-ban állami vállalat önprivatizáció (decentralizált privatizáció) keretében kft.-vé átalakult. Az ott dolgozóknak lehetősége volt üzletrészt vásárolni. A kft. később zrt. lett, és az üzletrészek névre szóló 10000 forintos címletű törzsrészvények lettek. A zrt. 2003-ban kétfelé vált, külön az ingatlan és külön a gyártó bázis. Ennek alapján a törzsrészvények névértékét is ketté osztották. Az egyik egységben 2500 forint lett a névérték, a másikban 7500 forint. Később az ingatlant eladták és a vételárat a részvények száma alapján fizették ki a részvényeseknek. Adózáskor költségként az 1993-ban az üzletrészre kifizetett összeg lett levonva. Most lehetőség nyílt 7500 forint névértéken eladni a részvényeket. Kérdés: kell-e újra adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Egy kft.-nek három magánszemély tagja van. 40-40-20 százalékos mértékben tulajdonosok. Betegség miatt az egyik 40 százalékos részesedéssel rendelkező tulajdonos tag el szeretné adni az üzletrészét a két másik tulajdonosnak. Kérdésem, hogy névértéken eladhatja-e (bár az üzletrész a névértéknél jóval többet ér), beleköthet-e ebbe az adóhatóság? Az árfolyamnyereség után (ha van) 16 százalék szja-t és 14 százalék ehót kell fizetnie a magánszemélynek. A tranzakció után a maradó két tag részesedése ugyanannyi - 50-50 százalék - lesz. Más adóvonzattal kell-e még számolni? Üdvözlettel, várom válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozás mellett egyszemélyes kft.

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó cégautóadója

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink