A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Olvasva a tulajdonrész című kérdésre adott válaszát http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_31_tulajdonresz_umr válaszát, az a kérdésem, hogy a névértéken történő adásvétel (csere), ha a felek kölcsönösen így egyeznek meg, az kifogásolható-e? Az adásvétel során a kialkudott ár lehet-e a névérték, vagy pedig a piaci értékhez kell, hogy igazodjon? Ha nem a piaci értéken történik a kétszeres adásvétel (azaz a csere), van-e annak valamilyen konzekvenciája? A piaci érték meghatározását milyen módon kellene alátámasztani? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönettel vettem a válaszát és szeretném kicsivel bővebben kifejteni a gazdasági eseményt. A kérdéses értékpapírok esetében sajátos a helyzet, mert valóban tőketörlesztés jogcímen érkezik az átutalt pénzösszeg, viszont az értékpapírok névértékét nem szabad csökkentenünk. Ezt úgy oldottuk meg, hogy értékvesztést számoltunk el, a könyvvizsgálóval egyeztetve. Viszont újabb kérdés merült fel, mert véleményem szerint az értékvesztés összegével a társasági adóalapot növelni kellene, bár ez nem a hagyományos értékvesztés kategória. Az elszámolandó értékvesztés összegét a KPMG által történő piaci érték és a nyilvántartott névérték közötti eltérés összegeként állapítjuk meg. Kérdésem, hogy növelni kell-e az értékvesztés összegével a társasági adóalapot vagy nem. Sajnos nagyon jelentős összegről van szó, ezért fontos az adóalapra gyakorolt hatás megítélése. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi probléma megoldásához: egyik partnerünk külföldi értékpapírral rendelkezik, melyek elszámolásánál szembesültünk az úgynevezett névérték csökkenés nélküli tőketörlesztéssel. Kérjük szíveskedjenek ennek a gazdasági eseménynek a kontírozásában segíteni! Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1993-ban állami vállalat önprivatizáció (decentralizált privatizáció) keretében kft.-vé átalakult. Az ott dolgozóknak lehetősége volt üzletrészt vásárolni. A kft. később zrt. lett, és az üzletrészek névre szóló 10000 forintos címletű törzsrészvények lettek. A zrt. 2003-ban kétfelé vált, külön az ingatlan és külön a gyártó bázis. Ennek alapján a törzsrészvények névértékét is ketté osztották. Az egyik egységben 2500 forint lett a névérték, a másikban 7500 forint. Később az ingatlant eladták és a vételárat a részvények száma alapján fizették ki a részvényeseknek. Adózáskor költségként az 1993-ban az üzletrészre kifizetett összeg lett levonva. Most lehetőség nyílt 7500 forint névértéken eladni a részvényeket. Kérdés: kell-e újra adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Egy kft.-nek három magánszemély tagja van. 40-40-20 százalékos mértékben tulajdonosok. Betegség miatt az egyik 40 százalékos részesedéssel rendelkező tulajdonos tag el szeretné adni az üzletrészét a két másik tulajdonosnak. Kérdésem, hogy névértéken eladhatja-e (bár az üzletrész a névértéknél jóval többet ér), beleköthet-e ebbe az adóhatóság? Az árfolyamnyereség után (ha van) 16 százalék szja-t és 14 százalék ehót kell fizetnie a magánszemélynek. A tranzakció után a maradó két tag részesedése ugyanannyi - 50-50 százalék - lesz. Más adóvonzattal kell-e még számolni? Üdvözlettel, várom válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték