48 találat a(z) névérték cimkére
Szabadulás a tagi kölcsöntől
Kérdés
Tisztelt Cím! A Szabadulás a tagi kölcsöntől című írás 3. pont 3. bekezdésében foglaltak szerint a tagi kölcsön apportálás után akkor keletkezik szja fizetési kötelezettség, ha az üzletrész névérték feletti értékesítése, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás, jogviszony megszűnés történik. A fenti utolsó három esetén miért, hiszen már adózott "pénz" kerül visszafizetésre? Kérdés továbbá, hogy tagi kölcsön apportálás elfogadható-e, ha erre nincs a társaságnak befektetett eszköz fedezete.
Üzletrész névértéken történő értékesítése
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérnénk segítségüket. Egy kft. két magánszemély tulajdonosa (35% és 20% részesedéssel rendelkeznek) szeretné eladni üzletrészét. A kft. jegyzett tőkéje 6 millió Ft, saját tőkéje pedig közel 2 milliárd Ft. Milyen esetleges kockázatokkal jár, illetve van-e akadálya az üzletrészek névértéken történő értékesítésének a két magánszemély tulajdonos által? (Más lenne-e a helyzet abban az esetben, ha az üzletrészét társaság nem pedig magánszemély értékesítené?) Mennyiben változik ez akkor, ha az üzletrész adásvétele során az üzletrészek ellenértéke nem pénz, hanem részesedés más társaságban szintén névértéken? Mennyiben változik a helyzet, ha a kft vásárolja vissza üzletrészeit a tulajdonosoktól? Az utóbbi történhet névértéken? Segítségüket nagyon köszönjük. Üdvözlettel: Molnár Tibor
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Újabb válaszát hálásan köszönöm: http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_5_ingatlanertekesites_tarsasagban_clj. Utolsó kérdésem ezzel az üggyel kapcsolatban az lenne, hogy felmerülhet-e bármilyen hatósági szankcionálási alap azzal kapcsolatban, hogy a nagy értékű ingatlannal rendelkező társaság üzletrészét névértéken adta el független félnek a korábbi tulajdonos? Megalapozott lehet-e bármilyen adóhatósági becslés vagy bármilyen más hasonló eljárás az ön véleménye szerint, mely annak tisztázására irányul, hogy ebben az esetben nem valós értéken történt az értékesítés, hanem adókötelezettség alóli kibúvás/mentesülés történt valójában? Nem ez történt, de bennem aggodalmat kelt ez a körülmény, és nem tudom, hogy szükséges-e bármilyen módon ügyvéd vagy közjegyző előtt tisztázni, hogy mi volt a valós oka annak, hogy névértéken került értékesítésre az üzletrész? Köszönöm segítségét.
Üzletrész átruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvéd előtt köttetett üzletrész-átruházási szerződésben egy kft. résztulajdonnal rendelkező magánszemély tagja eladja a 33 százalékos részét egy másik magánszemélynek. Az eladott üzletrész névértéke 1 millió forint volt, az eladási ár pedig 800 ezer forint. Keletkezik-e az eladónak adó- vagy más fizetési kötelezettsége, vagy valami egyéb teendője? Köszönettel várom a válaszát!
Részvényértékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 1996-ban jutott munkáltatója által kibocsátott, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő törzsrészvényekhez kedvezményes áron. A 10 000 Ft/db névértékű részvényeket 2017-ben 17 000 Ft/db eladási áron értékesítette egy másik magánszemélynek. Jól gondolom, hogy az eladási ár és vételár különbözete után kell 15 százalék szja-t, illetve 14 százalék ehót fizetnie?
Üzletrész értékesítése
Kérdés
A tényállás a következő: Az örökhagyó után leszármazói és házastársa örököl, akiknek öröklési illetéket a hatályos jogszabály szerint nem kell fizetniük.A hagyaték egy kft.-ben lévő üzletrész, amelynek jegyzett tőkéje 3ooo ezer Ft. A közjegyző a hagyatékot a névérték alapján adta át, amelyből az alapító okirat szerint az örökhagyót 1500 ezer Ft illet meg. A közjegyző a hagyatéki eljárás során bizonytást nem vehet fel, nem vizsgálhatja az üzletrész tényleges forgalmi értékét az örökhagyó halála időpontjában. Az örökösök az üzletrészt értékesítették a névértéknél magasabb összegen. Az alábbi kérdésemre várom szakértői válaszukat. Az adott esetben mi képezi az adóalapot, mely összeg után kell majd az örökösöknek adózniuk? 1./a hagyatéki végzésben szereplő névérték és az eladási érték különbözete után kell-e a szját és 14 % ehót megfizetni? 2./ Az adó lapja az örökhagyó halálakori piaci érték és az eladási érték különbözete? 3./ Az örökhagyó halálakori üzletrész piaci értékét az örökösök hogyan tudják megállapítani, s ehhez szükséges-e könyvvizsgáló bevonása. Válaszukat tisztelettel megköszönve: Ötletmozaik könyvelő Kft Preilné
Vásárlási utalvány számviteli elszámolása, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk azt tervezi, hogy 5000 Ft értékű vásárlási utalványokat bocsát ki, amelyen bármilyen termék vásárolható a webáruházból, illetve szállítási költség is fizethető. Az 5000 Ft értékű utalványokat nem névértéken kívánjuk értékesíteni, hanem marketing célból Facebook-on lehetne licitálni rá. Kérem segítségüket, hogy ennek a könyvelése, adózása hogyan lenne megfelelő.
Üzletrészvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy bt.-ben 55 százalékos üzletrészt vásárol. Az üzletrész névértéke 300 ezer forint, a kialkudott vételár 4 millió forint. Kérdésem, hogy a kft.-ben hogyan kell könyvelni mindezt? Válaszát köszönöm.
Üzletrész értékesítése névérték alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. magánszemély tulajdonosa eladta 10 millió forint névértékű üzletrészét egy másik magánszemélynek, 1 millió forintért. Kérem, ismertesse, hogy ilyen esetben a vevőnek és az eladónak (főképp a vevőnek) milyen esetleges kötelezettségei vannak (jövedelem, szja stb.). Továbbá a kft. könyvelésében ezt a tranzakciót hogyan kell lekönyvelni? A különbözetnek van-e társaságiadóalap-korrekciós hatása? A cégkivonatban a törzstőke továbbra is 10 millió forinton szerepel! Válaszát köszönöm!
Névérték, illetve piaci érték alatti üzletrész értékesítése
Kérdés
A kft. 20 százalék üzletrésszel tag egy másik kft-ben. Ki akart szállni belőle, ezért átruházta az üzletrészt egy másik tag kft.-re, de jóval a névérték alatt. A pénz 3 hónappal a szerződéskötést követően érkezett meg. Kérem szíves véleményüket a kontírozás és az időpontok helyességéről: 1/ Könyvsz.érték kivezetése- szerződés dátumával- T375 értékpapír elsz. K17 részesedések 100 eFt 2/ Eladási ár, szerződés dátumával T 366 Részesedéssel kapcs. köv. K 375 3/ Befolyt bevétel banki nappal T 366 K384 10 eFt 4/ Árfolyam veszteség banki nappal T87 K375 90 eFt Terhel bennünket Tao.-alap növelési kötelezettség, vagy bármilyen más egyéb fizetési kötelezettség az ügylet miatt? (2009-ben ez a 20 százalék még nem esett bejelentési kötelezettség alá.) Köszönöm szíves segítségüket.
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
Az Szja tv. 3. paragrafus 34. (értékpapír fogalma) és 77/A paragrafus (2) ba), illetve 77/A paragrafus (2) h) értelmezéséhez megerősítésként kérdezem: a kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Tulajdonrész-értékesítés
Kérdés
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Tulajdonrészcsere értéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvasva a tulajdonrész című kérdésre adott válaszát http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_31_tulajdonresz_umr válaszát, az a kérdésem, hogy a névértéken történő adásvétel (csere), ha a felek kölcsönösen így egyeznek meg, az kifogásolható-e? Az adásvétel során a kialkudott ár lehet-e a névérték, vagy pedig a piaci értékhez kell, hogy igazodjon? Ha nem a piaci értéken történik a kétszeres adásvétel (azaz a csere), van-e annak valamilyen konzekvenciája? A piaci érték meghatározását milyen módon kellene alátámasztani? Előre is köszönöm válaszát!
Külföldi értékpapír tőketörlesztés névértékcsökkenés nélkül
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönettel vettem a válaszát és szeretném kicsivel bővebben kifejteni a gazdasági eseményt. A kérdéses értékpapírok esetében sajátos a helyzet, mert valóban tőketörlesztés jogcímen érkezik az átutalt pénzösszeg, viszont az értékpapírok névértékét nem szabad csökkentenünk. Ezt úgy oldottuk meg, hogy értékvesztést számoltunk el, a könyvvizsgálóval egyeztetve. Viszont újabb kérdés merült fel, mert véleményem szerint az értékvesztés összegével a társasági adóalapot növelni kellene, bár ez nem a hagyományos értékvesztés kategória. Az elszámolandó értékvesztés összegét a KPMG által történő piaci érték és a nyilvántartott névérték közötti eltérés összegeként állapítjuk meg. Kérdésem, hogy növelni kell-e az értékvesztés összegével a társasági adóalapot vagy nem. Sajnos nagyon jelentős összegről van szó, ezért fontos az adóalapra gyakorolt hatás megítélése. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
