Az 1979-ben és az 1980-ban született gyermekek után, ha az édesanyának nem volt munkaviszonya, alanyi jogon beszámít-e a hároméves gyes munkaviszonynak, ha nem kapott gyest, mivel nem tudta, hogy igényelhető, Szabolcs megyében nem volt munkalehetőség.
Tisztelt Szakértő! Egy cégcsoport egyik cége egy adott személyt foglakoztat 8 órás alkalmazotti munkaviszonyban. Van-e lehetőség arra, hogy a cégcsoport 3 másik cége is foglalkoztassa megbízásos jogviszony keretében úgy, hogy ezekben a cégekben résztulajdonos, illetve cégvezető? A megbízásos jogviszony heti 10-10-16 óra lenne. Ha foglalkoztatható, akkor van-e valamilyen speciális dolog amire a megbízási szerződésben kötelezően ki kell térni? Javadalmazásra vonatkozó megkötés van-e? Segítségét megköszönve!
Tisztelt Winkler Róbert! Köszönöm szépen a gyors válaszát. További kérdésként merültek fel az alábbiak: Jól tudom, hogy a főállású anyaság maximum 8 év jogosultsági időt eredményez? Mi a különbség a között, ha az illető személy nem gyermekneveléssel, hanem keresőtevékenységgel szerez jogosultsági időt? Az előző kérdésben elfelejtettem megkérdezni az alábbi lényeges kérdéseket, amelyek nem a szolgálati időre, hanem a nyugdíj alapjára, a nyugdíj megállapítására vonatkoznak: Ha csak főállású anyaként van (lesz továbbra is) jogviszonya, akkor ez milyen mértékben számít bele az anya nyugdíjalapjába, nyugdíjának megállapításába? Ha a főállású anyasági mellett heti 10 órában elmegy dolgozni, akkor a nyugdíj alapjába, nyugdíjának megállapításába ez a heti 10 óra milyen mértékben számít bele? Összevonható-e a két jogviszony (főállású anya + munkaviszony) a nyugdíj alapjának, nyugdíj megállapításának tekintetében, vagy annak megállapításakor azt külön-külön fogják számolni? Ha külön-külön számolják, akkor a főállású anyasági jogviszony mellett mi az a minimális heti munkaidő, amely a nyugdíj alapjába, nyugdíjának megállapításába beleszámít? Válaszát előre is köszönöm! Szilágyi Ferenc Első kérdés url: http://adozona.hu/kerdesek/2018_5_14_Foallasu_anya_nyugdij_jogosultsag_rbm
Tisztelt Szakértők! A segítségüket szeretném kérni az alábbi kérdésben: Adott egy főállású anya, aki 3 gyermekét neveli. Felmerült, hogy az anya munkát vállalna a főállású anyaság mellett. Ha jól tudom, akkor ennek mértéke maximum heti 30 óra lehet. Kérdéseim az alábbiak lennének: Ha csak főállású anyaként van (lesz továbbra is) jogviszonya, akkor ez milyen mértékben számít bele a nyugdíj-jogosultsági időbe? Ha a főállású anyasági mellett heti 10 órában elmegy dolgozni, akkor a nyugdíj-jogosultsági időbe ez a heti 10 óra milyen mértékben számít bele? Összevonható-e a két jogviszony (főállású anya + munkaviszony) a nyugdíj-jogosultsági idő tekintetében, vagy annak megállapításakor azt külön-külön fogják számolni? Ha külön-külön számolják, akkor a főállású anyasági jogviszony mellett mi az a minimális heti munkaidő, amely a nyugdíj-jogosultsági időbe beleszámít? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását: Egy munkavállaló visszatér gyedről dolgozni, majd közös megegyezéssel meg akarják a munkaviszonyt szüntetni. Kérdésünk, hogy a munkavállaló lemondhat-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltásának igényéről? Elfogadható-e ez, vagy van törvényi akadálya? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: T. Mária
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szerb-magyar állampolgárt foglalkoztatna részmunkaidős munkaviszonyban. A munkavégzés helye Magyarországon lenne. A szerb-magyar állampolgárnak van magyarországi adóazonosító jele, TAJ száma, Magyarországon tartózkodási helye, az állandó lakcíme Szerbiában van. Szerbiában rendelkezik munkaviszonnyal. Kérdésem, hogy ebben az esetben társaságunkat terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség a munkavállaló után? Válaszukat előre is köszönöm!
Határozott idejű munkaszerződést hogyan lehet határozatlanra módosítani, ha azt mindkét fél támogatja? A határozatlan időre szóló munkaviszonyt át lehet-e alakítani szerződésmódosítással határozott idejűvé? – kérdezték olvasóink. Dr. Hajdu-Dudás Mária és dr. Kéri Ádám munkajogi ügyvéd szakértőink válaszoltak.
Tisztelt Szakértő, azzal kapcsolatban kérném segítségét, hogy milyen törvény szerinti módon van arra lehetőség, hogy a munkavállalókat a munkaviszony megtartására bírjuk? A gond az, hogy kitanulják a szakmát, majd egy jobb bérezés reményében továbbállnak, amivel lényegében cégünk károsodik. Felmerült a felmondási idő növelése illetve a versenytilalmi nyilatkozat. Ezekkel kapcsolatosan kérném szíves állásfoglalásukat.
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő mikor nem számít főállású őstermelőnek? Hány órás munkaviszony kell hozzá? Ha ennél kevesebb óraszámú a munkaviszonya, akkor őstermelőként a minimálbér után adózik? Van-e kedvezmény a kezdő őstermelőkre?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést elláthatja munkaviszonyban vagy megbízással. A Ptk 3:112 alapján, alapító okirat mintában szerepel is a jogviszonyra vonatkozó választási lehetőség. Amennyiben a társasági szerződésben szabályozásra kerül, akkor személyes (szakmai) közreműködés is ellátható munkaviszonyban? Korábban (3/2003 PJE) az volt az álláspont, hogy munkavállaló és munkáltató személyének el kell különülnie érvényes munkaszerződéshez. Ez az állásfoglalás az új Ptk. megjelenésével érvénytelenítésre került (1/2014 PJE). Az új Ptk. rendelkezett az ügyvezetés jogviszonyáról, hogy lehetséges munkaviszonyban, ez elég egyértelmű/ védhető, még ha esetleg nincs is teljes összhangban a Mtv.-vel. De a személyes közreműködés jogviszonyáról a Ptk. nem rendelkezik külön. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen állásfoglalás, jogértelmezés? Azaz teljesen jogszerűen lehet-e valaki egyedüli munkaviszonyos ügyvezető és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyos saját egyszemélyes kft.-ben? Egy részmunkaidős munkavállaló és egy társas vállalkozó havi járulékaiban igen jelentős eltérés van, ami nagy adózási kockázatot hordoz magában, ha a jogviszony átminősíthető NAV által. Kapcsolódó kérdés: a munkaviszony részleteit (munkaszerződés kötelező elemeit) milyen formában kell rögzíteni? A Ptk. 3:209 szerint közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy elég egy alapítói határozat? Köszönöm előre is a segítséget.
Tisztelt Ügyintéző! Katás egyéni vállalkozást szeretnék indítani.Kérdésem, mennyi tételes adót kell fizetnem, 25 000 forintot vagy 50 000 forintot, ha alapítványban kuratóriumi titkárként havi rendszerességgel bruttó 250 000 forint tiszteletdíjat veszek fel. Mellette főállású anyaként gyetben részesülök. Mivel nem munkaviszony, azt gondolom, hogy a 50 000 forintos tételes adót kell megfizetnem. Esetleg van-e arra lehetőség, hogy az alapítványi tevékenységem után ne tiszteletdíjat vegyek fel, hanem ezt munkaviszonyban végezzem? Ennek van-e valami akadálya? Köszönöm. Völgyi Erika
Tisztelt Cím! Egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban dolgozik a kft.-ben heti 20 órában. Az ügyvezető lakhelye Hajdú-Bihar megyében van, a vállalkozást Pest megyében indította, ezért abban a városban albérletet vett ki, amelyről minden hónapban kap számlát. Kérdésem, hogy albérleti támogatást adható-e? Ha igen, milyen formában? A havi bérszámfejtésben kell szerepeltetni? Köszönöm. Üdv Éva
Főállású munkaviszony mellett lehet-e valaki tanácsadó csak egy cégnél – nem főállású – katás vállalkozás keretében anélkül, hogy a jogviszonyt a NAV munkaviszonnyá minősítené? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szakértőnk, Kocsis Zoltán közgazdász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk a cégében tulajdonos és ügyvezető is. Munkaviszonyosként van bejelentve, heti 10 órás munkaviszonyba, bére a szakképzett minimálbér. Más cégben nincs sehol munkaviszonya. Kérdésem, hogy elegendő-e ez így, hogy csak heti 10 órásként van bejelentve, vagy – mivel tag – mindenképpen meg kell fizetnie a heti 40 órás bér utáni járulékokat? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szabó Orsolya
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó március 1-jétől határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A jogviszony év végéig szól, heti 40 órára. A katatörvény értelmében a közalkalmazotti jogviszony is munkaviszonynak tekintendő, így márciustól már nem minősül főállású kisadózónak? Köszönettel.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték