1652 találat a(z) munkaviszony cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégvezető biztosítotti jogviszonyával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni: cégvezető a társaság tagja, de nem az ügyvezetője, heti 36 órás munkaviszonnyal nem rendelkezik, a kft. heti 10 órás munkaviszonyban alkalmazza cégvezetőként. Arra szeretnék választ kapni, hogy a cégvezetőnek így megfelelő-e a biztosítása ? Köszönettel : Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatban: X.Y. a társaság tagja, de nem az ügyvezetője, heti 5 órás munkaviszonyban került bejelentésre a társasághoz, máshol heti 36 órát elérő biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, ez így megfelel a törvényi előírásoknak? Vagy a minimum járulékot kell megfizetni utána? Köszönettel: Viktória

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszukat: szeretnénk alkalmi foglalkoztatás keretében munkavállaló felvenni. A munkavállaló rehabilitációs járadékban részesül, de mellette heti 20 órás munkaviszonya is van. Ha mi alkalmazzuk alkalmi munkavállalóként akkor még megkapja a rehabilitációs ellátását? Befolyásolja-e az alkalmi foglalkoztatását, az ellátásának kifizetését, hogy már van egy 20 órás munkaviszonya? Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunknál 2002-ben kezdődött egy kolléganő heti 40 órás alkalmazotti jogviszonya. A kolléganő gyermekszülés következtében folyamatosan gyes, gyed stb. ellátásban részesült, mert közben 3 gyermeke született. A 3. gyermek is betöltötte már a 3. életévét. Ekkor kérdeztünk rá a kolléganőnél, hogy vissza akar-e jönni, s ha igen, mikortól dolgozni. Egy egysoros e-mailt kaptunk tőle, hogy ő jelenleg főállású anya státuszban szerepel az Államkincstárnál. A következőket szeretném kérdezni: 1. Főállású anyakénti státuszában a munkáltató köteles a korábbi alkalmazotti jogviszonyát fenntartani? 2. Ha meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát a munkáltatójával, de ez nem történt meg, mit lehet most tenni? 3. Ki kell, hogy kezdeményezze a jogviszony rendezését? 4. Ha nem, hogyan és milyen dátummal kell (kellett volna) a jogviszonyát lezárni? 5. Milyen időszakra jár számára fizetett szabadság? Köszönöm segítségüket! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A korábbi kérdés-válasz cikkhez kapcsolódva egy további kérdés merült fel, melyet szeretnék feltenni. https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_21_Katas_bt_tagjainak_osztaleka_fcr Értem, hogy osztalék nem értelmezhető katás gazdasági társaság esetén, de mi van akkor, ha munkaviszonyos tag a társaság jövedelméből kíván részesülni? Milyen jogcímen tudja a társaságból jövedelmét jogszerűen kivenni, ha nem katás, hanem munkaviszonyos tagja a bt.-nek / kkt.-nek, és milyen adót kell az után a jövedelem után a gazdasági társaságnak megállapítania? Egyéb személyi illetményként kell számfejteni és munkabér jellegű módon levonni a járulékokat és szochót a kifizetés után megfizetni? A katás tagra vonatkozik csak a törvényileg vélelmezett jövedelemkiszámítás (10. § (3)), a munkaviszonyos tagra akkor nem? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A bt. beltagja főállás mellett kisadózó. A kültagnak szintén van máshol 6 órás munkaviszonya, a katás bt.-ben nem részesül díjazásban, munkát nem végez. Ebben az esetben is vonatkozik rá a Kata tv. 7. § (2) bekezdése, hogy a kisadózóként be nem jelentett tagnak munkaviszonyt kell létesítenie a katás bt.-vel? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem több részből áll, igyekszem tagolni. 1) Ha egy kft. tagja heti 40 órában, munkaviszonyban személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és a későbbiekben emellett az ügyvezetést is el kell látnia, akkor máshol főállású társas vállalkozónak fog minősülni ügyvezetőként? Amennyiben igen, akkor ha később már nem működik közre személyesen, csak ügyvezet, azt teheti-e munkaviszonyban, ha a társasági szerződés engedi? 2) Ha a cég tagja jelenleg 8 órás munkaviszonyban ügyvezető, akkor minek minősül, ha egyidejűleg személyesen is közreműködik? Ez megoldható-e egy 8 órás munkaviszonnyal, munkaszerződés-módosítással, kapcsolt munkakörrel, például úgy, hogy 6 órában ügyvezet és 2 órában személyesen közreműködik, a T1041-en a magasabb óraszámú Feorral bejelentve? Vagy kettő külön munkaszerződés, illetve T1041 kell hozzá, esetleg mindkét megoldás jó?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Munkaviszonyban lévő ügyvezetők külföldi úttal kapcsolatos költségeit számolták el a vállalkozásnál. A számlák utazási iroda által kiállított számlákat, repülőjegyeket, harmadik országbeli gépkocsikölcsönzés díjait tartalmazzák. Kérdésem az, hogy ha a társaság költségként elszámolja ezen számlákat, milyen adózási vonzata van ezeknek a kifizetéseknek? 2. Amennyiben az ügyvezetők teljes összegben megtérítik a vállalkozásnak ezen kifizetések ellenértékét, abban az esetben milyen módon, milyen áfakulcsokkal kell részükre kiszámlázni, illetve kötelező-e kiszámlázni ezen tételeket? Köszönöm a segítségüket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő munkavállaló a gyes ideje alatt szeretne munkaviszonyt létesíteni 4 vagy 6 órában, de nem a korábbi munkáltatójánál. A gyes letelte után szeretne visszatérni a korábbi munkáltatójához, főállásba. A kérdésem az lenne, hogy szükséges-e a fizetés nélküli szabadság megszakítása és a munkaviszony megszüntetése a korábbi munkáltatónál (ha ez megtörténik, már nem biztos, hogy a gyes letelte után visszatérhet a korábbi munkáltatójához)? Ha nem szükséges, hány órában dolgozhat a másik munkáltatónál gyes mellett? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A magánszemély kismama a szülés pillanatában valamivel több, mint egy év jogviszonnyal fog rendelkezni, de ez alatt az év alatt 4 hónapig megbízással, 8 hónapig munkaviszonyban állt. A csed-jogosultság megállapításánál összeadódik-e a két jogviszonyban töltött biztosítási idő, ha egymást követték? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy Ausztriában (tartózkodási hely) 40 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar munkavállaló, aki heti 4 órában Magyarországon (állandó lakhely) is rendelkezik munkaviszonnyal. A fenti párhuzamos munkavégzésre tekintettel az osztrák hatóság által kiállított A1 igazolásnak megfelelően a járulékfizetés Ausztriában történik az említett munkaviszonyok után. A hivatkozott munkavállaló – a fennálló munkviszonyok mellett – a jövőben katás vállalkozóként kíván itthon tevékenységet folytatni. Kérdésem lenne, hogy a fenti tényállás alapján hogyan alakul a járulék, illetve az adófizetés? Helyes az az álláspont, miszerint a 25 ezer forintos tételes kata megfizetésén túlmenően itthon nem lesz járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a teljes "kivett" összeg után Ausztriában tb járulékot kell fizetnie az ottani szabályoknak megfelelően? Adózás tekintetében ugyanakkor a katás jövedelem csak itthon lesz-e adóztatható, figyelemmel a két ország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 7. cikkében foglaltakra? Válaszát előre is köszönöm! Kiss Veronika

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesület, belépőjegy továbbértékesítése haszonnal

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Idegen ingatlanon végzett beruházás egyéni vállalkozónál

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Utólag kapott árengedmény EU-s partnertől

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink