Tisztelt Szakértő! A bt. beltagja főállás mellett kisadózó. A kültagnak szintén van máshol 6 órás munkaviszonya, a katás bt.-ben nem részesül díjazásban, munkát nem végez. Ebben az esetben is vonatkozik rá a Kata tv. 7. § (2) bekezdése, hogy a kisadózóként be nem jelentett tagnak munkaviszonyt kell létesítenie a katás bt.-vel? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem több részből áll, igyekszem tagolni. 1) Ha egy kft. tagja heti 40 órában, munkaviszonyban személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és a későbbiekben emellett az ügyvezetést is el kell látnia, akkor máshol főállású társas vállalkozónak fog minősülni ügyvezetőként? Amennyiben igen, akkor ha később már nem működik közre személyesen, csak ügyvezet, azt teheti-e munkaviszonyban, ha a társasági szerződés engedi? 2) Ha a cég tagja jelenleg 8 órás munkaviszonyban ügyvezető, akkor minek minősül, ha egyidejűleg személyesen is közreműködik? Ez megoldható-e egy 8 órás munkaviszonnyal, munkaszerződés-módosítással, kapcsolt munkakörrel, például úgy, hogy 6 órában ügyvezet és 2 órában személyesen közreműködik, a T1041-en a magasabb óraszámú Feorral bejelentve? Vagy kettő külön munkaszerződés, illetve T1041 kell hozzá, esetleg mindkét megoldás jó?
Tisztelt Szakértő! 1. Munkaviszonyban lévő ügyvezetők külföldi úttal kapcsolatos költségeit számolták el a vállalkozásnál. A számlák utazási iroda által kiállított számlákat, repülőjegyeket, harmadik országbeli gépkocsikölcsönzés díjait tartalmazzák. Kérdésem az, hogy ha a társaság költségként elszámolja ezen számlákat, milyen adózási vonzata van ezeknek a kifizetéseknek? 2. Amennyiben az ügyvezetők teljes összegben megtérítik a vállalkozásnak ezen kifizetések ellenértékét, abban az esetben milyen módon, milyen áfakulcsokkal kell részükre kiszámlázni, illetve kötelező-e kiszámlázni ezen tételeket? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő munkavállaló a gyes ideje alatt szeretne munkaviszonyt létesíteni 4 vagy 6 órában, de nem a korábbi munkáltatójánál. A gyes letelte után szeretne visszatérni a korábbi munkáltatójához, főállásba. A kérdésem az lenne, hogy szükséges-e a fizetés nélküli szabadság megszakítása és a munkaviszony megszüntetése a korábbi munkáltatónál (ha ez megtörténik, már nem biztos, hogy a gyes letelte után visszatérhet a korábbi munkáltatójához)? Ha nem szükséges, hány órában dolgozhat a másik munkáltatónál gyes mellett? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A magánszemély kismama a szülés pillanatában valamivel több, mint egy év jogviszonnyal fog rendelkezni, de ez alatt az év alatt 4 hónapig megbízással, 8 hónapig munkaviszonyban állt. A csed-jogosultság megállapításánál összeadódik-e a két jogviszonyban töltött biztosítási idő, ha egymást követték? Köszönöm válaszát.
Érezhető könnyebbséget jelentenek a nyugdíjigény érvényesítését illetően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) július 26-án hatályba lépett változásai, hiszen immár nem feltétele a nyugdíjjogosultságnak a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.
Gyakran előfordul, hogy különböző okok miatt a munkabért vagy más járandóságot csak a munkaviszony, biztosítási jogviszony megszűnését követően fizetik ki. Ilyen jövedelem lehet az utólagosan kifizetett prémium, jutalom vagy teljesítménybér, illetve a – jellemzően a munkaügyi bíróság által megítélt – jövedelempótló kártérítés is.
Tisztelt Szakértő! Adott egy Ausztriában (tartózkodási hely) 40 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar munkavállaló, aki heti 4 órában Magyarországon (állandó lakhely) is rendelkezik munkaviszonnyal. A fenti párhuzamos munkavégzésre tekintettel az osztrák hatóság által kiállított A1 igazolásnak megfelelően a járulékfizetés Ausztriában történik az említett munkaviszonyok után. A hivatkozott munkavállaló – a fennálló munkviszonyok mellett – a jövőben katás vállalkozóként kíván itthon tevékenységet folytatni. Kérdésem lenne, hogy a fenti tényállás alapján hogyan alakul a járulék, illetve az adófizetés? Helyes az az álláspont, miszerint a 25 ezer forintos tételes kata megfizetésén túlmenően itthon nem lesz járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a teljes "kivett" összeg után Ausztriában tb járulékot kell fizetnie az ottani szabályoknak megfelelően? Adózás tekintetében ugyanakkor a katás jövedelem csak itthon lesz-e adóztatható, figyelemmel a két ország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 7. cikkében foglaltakra? Válaszát előre is köszönöm! Kiss Veronika
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak volt egy letiltása, melyet havonta a nettó munkabérének 33 százalékáig teljesítettünk. A dolgozó munkaviszonya megszűnt, kilépő igazolásain feltüntettük a tartozás részleteit. Kilépését követően újabb letiltása érkezett. Visszaigazoltunk a végrehajtónak, hogy a munkavállaló már nem áll az alkalmazásunkban, a letiltást nem tudjuk foganatosítani. Néhány hónap után a munkavállalót újra alkalmazzuk, közben csak egyszerűsített foglalkoztatással dolgozott. A kérdésem, hogy mindkét letiltást figyelembe kell venni az új munkaviszony első bérszámfejtésénél?
Mindenkiben felmerül a kérdés, hogy amennyiben egyidejűleg két biztosítási jogviszonyban áll, és ezekből a jogviszonyokból származó keresetei után az előírt járulékokat megfizeti, úgy abban az esetben ezek az időszakok a majdani nyugdíjazáskor kétszeresen lesznek-e beszámítva szolgálati időként.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes, magyarországi kft., ahol a társasági szerződés szerint az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát. Az ügyvezető külföldön (nem EU tagállamban) főállású munkaviszonnyal rendelkezik, illetve ugyanitt lakik az év több mint felében. A kft. megnyert egy pályázatot, aminek keretében az ügyvezető és +1 fő részére kifizetett bérköltségre kapnának támogatást. A kérdésem az lenne, hogy be lehet-e jelenteni heti 40 órás munkaviszonyba az ügyvezetőt úgy, hogy közben a külföldi munkahelye is megmarad? Nem okoz gondot, hogy ténylegesen – fizikailag – nem belföldön látja el a feladatát? A külföldi tartózkodási hely miatt az ügyvezetőként kapott jövedelme a magyar szabályok szerint adózik vagy össze kell vonni a külföldi jövedelmével és ott kell utána adóznia? Válaszát előre is köszönöm!
Kft.-ben 2 fő tulajdonos van, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. A társaság ügyvezetőjének foglalkoztatásával kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy munkaviszonyban elláthatja-e a cég fő tevékenységével kapcsolatos feladatokat? Ha igen, akkor azt a társasági szerződésben rögzíteni kell-e? Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban "nulla" forintért kívánja elvégezni. Kérdés, van-e lehetőség a fentiekre? Köszönöm.
Kedves dr. Radics Zsuzsanna, A:https://adozona.hu/kerdesek/2018_7_13_Magyarorszagon_bejelentett_munkav_sro hivatkozva, további kérdésem, hogy gyakorlatban, hogy nézne ki a szeptemberi bérszámfejtés? A 12 hónapos periódus tehát a 2019-es évben fog elkezdődni, vagy 2018-ban, amikor is megtörténik a fizikális kiköltözés? A 2018-as évben mi a teendőnk bérszámfejtés szempontjából? Szeretnénk gyakorlati válaszokat kapni, ha erre van mód és lehetőség! köszönettel, Csilla
Hogyan kell dokumentálni a belföldi és külföldi kiküldetést, elszámolást munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt.
Ha 23 órában van foglalkoztatva egy munkavállaló Németországban, akkor Magyarországon, ha egyéni vállalkozást indít és a katát választja, mekkora összeget kell fizetnie, 25 ezret vagy 50 ezret?
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték