Alkalmi munkavállaló fuvarozó cég Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó cég alkalmi munkavállalót (sofőrt) küldött Németországba. Napidíj és minimálbér tekintetében ugyanazt kötelező megadni mint egy munkaviszonyos dolgozónak?
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó cég alkalmi munkavállalót (sofőrt) küldött Németországba. Napidíj és minimálbér tekintetében ugyanazt kötelező megadni mint egy munkaviszonyos dolgozónak?
Tisztelt Címzett! A következőben szeretném az Önök segítségét, illetve állásfoglalását kérni: Adott egy magyar kft., aki leszerződött egy külföldi fuvarozási céggel. Furgonnal történik a szállítási tevékenység. Kérdésünk az lenne, hogy lehetséges lenne megbízási jogviszonnyal foglalkoztatni a furgont vezető gépkocsivezetőt, munkaviszony helyett? Utánanéztük a követelményeknek, amik a munkaviszonyban lévő gépkocsivezetőkre vonatkoznak, az ezekkel járó adminisztrációs terheinket szeretnénk csökkenteni. Járulékfizetés ugyanúgy történik, rendelkezésre áll a gépkocsivezetőnek az EU-kártya is. Köszönöm szépen a választ. Fekete Ildikó
Tisztelt Szakértő! Szeretném tudni, hogy ha valaki egyéni vállalkozó, lehet-e mellette kft.-ben munkaviszonya, akár részmunkaidőben.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk közlekedési eszköz javitására meghatározott időre szerződést kötött. Erre az időszakra dolgozókat vettünk fel, akiknek főállásu heti 40 órás munkaviszonya volt hasonló munkakörben. Megbízási szerződést kötöttünk lakatos, szerelő, járművezető munkára. A dolgozókat nem meghatározott munkarendben havi bérként foglalkoztattuk, minden ledolgozott órára fizettünk. Hónapon belül volt, hogy ledolgozott óra nem is volt, vagy 0-40 óra. Megbizásos bérre 10 százalékos költséghányad lett elszámolva. Kérdésem: szabályos volt-e a megbízásos szerződés megkötése? 15 főről van szó. Köszönettel.
Az érdekvédelmi szervezetek szerint sürgősen felül kell vizsgálni az ápolási díj rendszerét, ezért ismét benyújtották erre vonatkozó javaslataikat a kormánynak – közölte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértők! Egy bt. társasági szerződésében az szerepel, hogy a beltag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. Kérdések: 1. Katás időszak alatt a kata megfizetése mellett kellene-e neki az ügyvezetésre tekintettel még munkaviszonyt is bejelenteni? 2. Nem katás időszakban, amennyiben a személyes közreműködésre tekintettel a tagi jogviszonynak megfelelő járulékminimumot fizeti meg, emellett kötelező neki munkaviszonyt is létesíteni ügyvezetésre vagy sem? Köszönettel
Kedves Szakértő! Betéti társaság áttért a katára. Kisadózóként a bt. kültagja lett bejelentve, havi 50 ezer forintot fizet. A bt. beltagjának, aki az ügyvezetést látja el, heti 40 órás főállású munkaviszonya van. Kérdésünk, hogy a beltag ügyvezetőnek kell-e járulékot fizetni, ha igen mennyit? Lehet-e például heti 2 órás munkaviszonyban, mivel az ügyvezetés nem jár több elfoglaltsággal. Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérném a segítségét. Munkavállaló 1980.06.14-én szerzett főiskolai oklevelet, nappali tagozaton. A besoroláshoz akkoriban (1980-ban) munkaviszonyként figyelembe lehetett venni ezt az időtartamot? A 2/1989. ÁBMH rendeletre hivatkozva kérte a 4 év beszámítását. Ezt a rendelkezést a 103/1992. kormányrendelet 20. pontja 1992-ben hatályon kívül helyezte. Köszönöm segítő válaszát!
Tisztelt Szakértő! A napokban alakult egyszemélyes kft. tagjának jogviszonyával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. A cég nemzetközi szállítmányozással foglalkozik, és a társaság egyedüli tagja személyesen közreműködik a társaságban, hiszen ő maga a kamionsofőr és az ügyvezető is egy személyben. Az alapító okirat szerint "a vezető tisztségvezető a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el". Véleményem szerint ebben az esetben nem különül el a munkáltató és a munkavállaló személye, egyszemélyes kft. lévén. Abban szeretném az állásfoglalását kérni, hogy az adóhatóság felé benyújtandó 18T1041-es nyomtatványt milyen jogviszonykóddal állítsuk ki? Az alapító okiratban foglaltak ellenére társas vállalkozás tagjaként vagy munkaviszonyt jelöljünk? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség adott esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! A következő ügyben kérném szakértői állásfoglalásukat. Ügyfelem kismamaként indított vállalkozást, közjegyzői tevékenységre 2018.06.01-jétől egyéni vállalkozás keretében (adószám kiváltására kötelezett, de nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában). 2018.05.31-éig munkaviszonyosként dolgozott egy vállalkozásban. A tervezettnél korábban megszülettek a babák 2018 júniusában. Kérdéseim a jogviszonyával és az ellátásokkal kapcsolatosak: - A Közjegyző Asszony a szülés után is szeretne a lehető leghamarabb dolgozni. Ilyen esetben igényelhető a szüléstől akár tört időre, akár 1-2 hónapra is csed részére? Amennyiben ismét munkába áll, a férj maradna otthon az ikergyermekekkel. Részére milyen ellátást tudunk igényelni? Kinek kell az igénybejelentőt benyújtania az államkincstár felé? A volt munkáltatónak? Vagy az új vállalkozásából kell az igénybejelentőt beadnia? Tisztelettel megköszönve válaszukat: Ötletmozaik Kft.
Tisztelt Adózóna! A munkavállaló fő állású munkaviszonnyal rendelkezik heti 40 órában. E mellett más cégekénél esténként és hétvégén alkalmi munkát is vállal. Kérdésem az lenne, hogy az alkalmi munkavállalás napjai az ő esetében a nyugellátás megállapítása során + szolgálati időnek számítanak-e? Tájékoztatásukat köszönöm! Németh Mária Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Sportegyesületnél szeretne főállásban elhelyezkedni egy személy. Milyen feltételekkel lehet megoldani ezt a fajta jogviszonyt? Milyen nyilvántartási és bejelentési kötelezettsége lenne az egyesületnek? Megbízással, vagy teljes munkaidős főállással lehet létrehozni a jogviszonyt? Az egyesületnek milyen járulékokat kell levonni a dolgozótól, valamint az egyesületnek milyen járulékokat kell megfizetnie a munkavállaló után? Köszönöm megtisztelő válaszukat! Homó Blanka
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft., amelynek tagja munkaviszonyban ügyvezető. Máshol van 4 órás munkaviszonya. Ha csak ügyvezető, akkor mi a minimálisan megfizetendő járuléka? Ha személyesen közreműködik, akkor társas vállalkozónak minősül, és az emelt járulékalap szerint fizeti a járulékát? Mivel gyetről tér vissza, igénybe veheti-e a szochokedvezményt mindkét esetben? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A párom részére 2018.03.09-től rokkantsági ellátást állapítottak meg, 20018.03.08-ig munkaviszonyával kapcsolatban táppénzben részesült, miután annak egy éves maximált időszaka lejárt. Azóta a munkáltatónál igazolt, nem fizetett távolléten van, mivel tartós cca. 10 hónapos egészségügyi rehabilitációs kezelésen van. Kérdéseim: 1.) A munkáltatónak meg kell-e szüntetnie a munkaviszonyát, ezen időszak alatt vagy maradhat az igazolt távollét, mivel később -– ha a rehabilitációs kezelés véget ér – részmunkaidőben foglalkoztatná? 2.) Hány órás munkaviszonyben foglalkoztatható, illetve mi a jövedelem maximuma, hogy a rokkantsági ellátás ne szűnjön meg? 3.) A rokkantsági ellátás melletti munkavégzéssel szerezhet-e szolgálati időt, illetve az így szerzett jövedelem beszámít-e majd később a saját jogú öregségi nyugdíjába? Üdvözlettel:
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni az alábbi biztosítási jogviszony megítélésében. Egyik új kollégánk magyar-román kettős állampolgár. Romániában rendelkezik napi 8 órás munkaviszonnyal, de munkája lehetővé teszi, hogy ezen felül további munkát vállaljon. Mi mint magyar társaság részmunkaidőben szeretnénk foglalkoztatni, napi 4 órában. Magyarországon lakással és lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen itt él. Kérdéseink: 1. Hogyan lehet biztosított Magyarországon, ha a román munkaviszonyát meg akarja tartani? 2. Milyen járulékokat kell Magyarországon levonnia és fizetnie a munkáltatónak? 3. Milyen feltételekkel jogosult Magyarországon egészségügyi ellátásra? Köszönettel: István
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől